Hajduska István
író, újságíró, szerkesztő
Születési adatok
1913. október 12.
Budapest
Halálozási adatok
1992. június 8.
Budapest
Család
Sz: Hajduska József vendéglős. F: Lantos Veronika röntgentechnikus. Fia: Hajduska János (1950–) újságíró; leánya: Hajduska Marianna (1953–2013) pszichiáter, pszichoterapeuta.
Iskola
A Kemény Zsigmond Reálgimnáziumban éretts. (1931), az Országos Magyar Kir. Iparművészeti Főiskolán grafikát és kirakatrendezést tanult.
Életút
A Flóra Szappangyár kirakatrendezője, grafikus, ill. alkalmi munkákból élt (1940-es évek). A II. világháború után Budapesten újságíró. Az Ifjúság főmunkatársa (1945), a Szabadság munkatársa, rovatvezetője (1946–1948), a Világosság segédszerkesztője (1948), a Magyar Nap (1949), a Néphadsereg főszerkesztője (1950–1953). A Magyar Rádió agitációs és propaganda osztályának osztályvezető-helyettese (1953–1961), egyúttal a Szabadság (1955–1956), a Képes Magyarország főszerkesztője (1955–1958), a Népfront c. folyóirat szerkesztője (1961–1989).
A Hazafias Népfront Országos Tanácsa (HNF OT) tagja.
Kisprózát, elsősorban elbeszéléseket, kisregényt, riportokat és riportregényeket írt. Előszeretettel ábrázolt negatív hősöket komikus formában, merész őszinteséggel; hőseinek vívódásai azonban ritkán végződnek a társadalmi és morális kérdések megoldásával. Igazi műfaja a riport volt. Első önálló, szépirodalmi művében, az ELTE BTK kollégiumában lakó kilenc diáklányról rajzolt portrékat (Kollégiumi lányok, 1962; folytatása: Papírhajók oklevélből, 1969), majd A zöld kalpag (1963) c. groteszk kisregényében Manyák Dezső „hordókönyvelő” kalandjait meséli el a korabeli Budapesten. Később igen sok tudománytörténeti jelentőségű portrét és rádióinterjút készített magyar tudósokkal (részben a Tudósaink arcképcsarnoka c. rádiósorozat keretén belül, részben a Fizikai Szemle és a Magyar Tudomány c. lapokban, valamint interjúi egy része kötetben is megjelent a Tudósok közelről c. munkájában, 1975). Néhány írása Hajdú István néven jelent meg.
Főbb művei
F. m.: Atomháború – vagy béke? (Mi van a nagyvilágban? Az Országos Béketanács külpolitikai füzetei. Bp., 1954)
A rádióriport néhány kérdése. (Újságírók szakmai előadásai és vitái. Bp., 1955)
Kollégiumi lányok. Riportregény. (Bp., 1962)
A zöld kalpag. Kisregény. (Bp., 1963)
Ebben a pillanatban. Valóságregény. (Bp., 1964)
Papírhajók oklevélből. Riportregény. (Bp., 1969)
Tudósok közelről. Ötven magyar akadémikus portréja. Interjúk. A Magyar Rádió Tudósaink arcképcsarnoka c. sorozata alapján. (Bp., 1975)
Magyar gyógyszerek – magyar kutatók. Riportok. Az utószót Fäller Károly írta. (Bp., 1976)
A Hazafias Népfront réteg- és szociálpolitikai tevékenysége. (A Hazafias Népfront társadalmunkban. Bp., 1977)
Egy sárguló zsebnaptár. (Jel–Kép, 1986)
Tollforgató forgószélben. Visszaemlékezések. (Műhely. Bp., 1988)
életrajzi interjúi a Fizikai Szemlében: Gombás Pál. – Kovács István. – Jánossy Lajos. – Novobátzky Károly. – Gyulai Zoltán. – Szigeti György. (1968)
Budó Ágoston. – Szalay Sándor. – Millner Tivadar. Detre László. (1969)
interjúi a Magyar Tudományban: Mit terveznek a jövő gazdaságpolitikájának megalapozására? Válaszol Nyers Rezső. – Mi foglalkoztatja az építőipar kutatóját és államtitkárát? Válaszol Szabó János. – Tudják-e a kutatók, hogy mennyi a zöldség ára? Válaszol Somos András. Hogyan lehetne kihasználni a nagyértékű berendezéseket? Válaszol Pungor Ernő. – Mi a jelentősége az új világgazdasági rendnek? Válaszol Bognár József. – Kozma László akadémikus a magyar telefóniáról. – Mi a dolga a koordináló tanácsnak a Balaton védelmében? Válaszol Láng István. (1977)
Milyenek a kilátásai a mezőgazdaság és az agrártudományok fejlesztésének? Válaszol Rajki Sándor. – Milyen a járványügyi helyzetünk, hogyan alakul a himlő, az influenza, a fertőző agyhártyagyulladás elleni küzdelemben? Válaszol Rudnai Ottó. – Világhírű maradhat-e a magyar gyógyszeripar. Válaszol Mészáros Zoltán. (1978).
Irodalom
Irod.: Szerdahelyi István: Színvonalas olvasmányok. (Élet és Irodalom, 1963. 50.)
Faragó Vilmos: H. I. (A Könyv, 1964)
Kis Pintér Imre: H. I.: Tollforgató forgószélben. (Élet és Irodalom, 1969. 44.)
Halálhír. (Népszabadság, 1992. jún. 10.)
Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István, Viczián János. (Szekszárd, 1994).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gerencsér Miklós
író, újságíró, szerkesztő
Gergely Márta
író
Haiman György
könyvművész, irodalomtörténész
Háy Gyula
író, műfordító, iparművész
Illés László
irodalomtörténész
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (108), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
