Hajduska István
Hajduska István

2024. december 13. Péntek

Hajduska István

író, újságíró, szerkesztő

Születési adatok

1913. október 12.

Budapest

Halálozási adatok

1992. június 8.

Budapest


Család

Sz: Hajduska József vendéglős. F: Lantos Veronika röntgentechnikus. Fia: Hajduska János (1950–) újságíró; leánya: Hajduska Marianna (1953–2013) pszichiáter, pszichoterapeuta.

Iskola

A Kemény Zsigmond Reálgimnáziumban éretts. (1931), az Országos Magyar Kir. Iparművészeti Főiskolán grafikát és kirakatrendezést tanult.

Életút

A Flóra Szappangyár kirakatrendezője, grafikus, ill. alkalmi munkákból élt (1940-es évek). A II. világháború után Budapesten újságíró. Az Ifjúság főmunkatársa (1945), a Szabadság munkatársa, rovatvezetője (1946–1948), a Világosság segédszerkesztője (1948), a Magyar Nap (1949), a Néphadsereg főszerkesztője (1950–1953). A Magyar Rádió agitációs és propaganda osztályának osztályvezető-helyettese (1953–1961), egyúttal a Szabadság (1955–1956), a Képes Magyarország főszerkesztője (1955–1958), a Népfront c. folyóirat szerkesztője (1961–1989).

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa (HNF OT) tagja.

Kisprózát, elsősorban elbeszéléseket, kisregényt, riportokat és riportregényeket írt. Előszeretettel ábrázolt negatív hősöket komikus formában, merész őszinteséggel; hőseinek vívódásai azonban ritkán végződnek a társadalmi és morális kérdések megoldásával. Igazi műfaja a riport volt. Első önálló, szépirodalmi művében, az ELTE BTK kollégiumában lakó kilenc diáklányról rajzolt portrékat (Kollégiumi lányok, 1962; folytatása: Papírhajók oklevélből, 1969), majd A zöld kalpag (1963) c. groteszk kisregényében Manyák Dezső „hordókönyvelő” kalandjait meséli el a korabeli Budapesten. Később igen sok tudománytörténeti jelentőségű portrét és rádióinterjút készített magyar tudósokkal (részben a Tudósaink arcképcsarnoka c. rádiósorozat keretén belül, részben a Fizikai Szemle és a Magyar Tudomány c. lapokban, valamint interjúi egy része kötetben is megjelent a Tudósok közelről c. munkájában, 1975). Néhány írása Hajdú István néven jelent meg. 

Főbb művei

 

F. m.: Atomháború – vagy béke? (Mi van a nagyvilágban? Az Országos Béketanács külpolitikai füzetei. Bp., 1954)
A rádióriport néhány kérdése. (Újságírók szakmai előadásai és vitái. Bp., 1955)
Kollégiumi lányok. Riportregény. (Bp., 1962)
A zöld kalpag. Kisregény. (Bp., 1963)
Ebben a pillanatban. Valóságregény. (Bp., 1964)
Papírhajók oklevélből. Riportregény. (Bp., 1969)
Tudósok közelről. Ötven magyar akadémikus portréja. Interjúk. A Magyar Rádió Tudósaink arcképcsarnoka c. sorozata alapján. (Bp., 1975)
Magyar gyógyszerek – magyar kutatók. Riportok. Az utószót Fäller Károly írta. (Bp., 1976)
A Hazafias Népfront réteg- és szociálpolitikai tevékenysége. (A Hazafias Népfront társadalmunkban. Bp., 1977)
Egy sárguló zsebnaptár. (Jel–Kép, 1986)
Tollforgató forgószélben. Visszaemlékezések. (Műhely. Bp., 1988)

 

életrajzi interjúi a Fizikai Szemlében: Gombás Pál. – Kovács István. – Jánossy Lajos. – Novobátzky Károly. – Gyulai Zoltán. – Szigeti György. (1968)
Budó Ágoston. – Szalay Sándor. – Millner Tivadar. Detre László. (1969)

 

interjúi a Magyar Tudományban: Mit terveznek a jövő gazdaságpolitikájának megalapozására? Válaszol Nyers Rezső. – Mi foglalkoztatja az építőipar kutatóját és államtitkárát? Válaszol Szabó János. – Tudják-e a kutatók, hogy mennyi a zöldség ára? Válaszol Somos András. Hogyan lehetne kihasználni a nagyértékű berendezéseket? Válaszol Pungor Ernő. – Mi a jelentősége az új világgazdasági rendnek? Válaszol Bognár József. – Kozma László akadémikus a magyar telefóniáról. – Mi a dolga a koordináló tanácsnak a Balaton védelmében? Válaszol Láng István. (1977)
Milyenek a kilátásai a mezőgazdaság és az agrártudományok fejlesztésének? Válaszol Rajki Sándor. – Milyen a járványügyi helyzetünk, hogyan alakul a himlő, az influenza, a fertőző agyhártyagyulladás elleni küzdelemben? Válaszol Rudnai Ottó. – Világhírű maradhat-e a magyar gyógyszeripar. Válaszol Mészáros Zoltán. (1978). 

Irodalom

Irod.: Szerdahelyi István: Színvonalas olvasmányok. (Élet és Irodalom, 1963. 50.)
Faragó Vilmos: H. I. (A Könyv, 1964)
Kis Pintér Imre: H. I.: Tollforgató forgószélben. (Élet és Irodalom, 1969. 44.)
Halálhír. (Népszabadság, 1992. jún. 10.)
Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István, Viczián János. (Szekszárd, 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője