Bába Károly
Bába Károly

2023. december 6. Szerda

Bába Károly

biológus, zoológus, malakológus

Születési adatok

1935. április 29.

Budapest

Halálozási adatok

2007. augusztus 7.

Szeged


Család

Sz: Bába Károly, Madarász Mária. F: 1962-től Serege Ilona. Fia: Bába Károly Tamás (1965–).

Iskola

A szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban éretts. (1953), a Szegedi Tudományegyetemen biológia–kémia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1957), a JATE TTK-n doktorált (1966), a biológiai tudomány kandidátusa (1996).

Életút

A Szegedi Tudományegyetem Állatrendszertani Tanszéke gyakornoka (1957–1958), a Kisteleki Általános Gimnázium és a Kisteleki Népfőiskola tanára (1958–1959), a Szegedi Tanítóképző Intézet, ill. a Szegedi Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskoájla szakvezetője (1959–1964); közben a JATE Állattani Tanszéke félállású gyakorlatvezetője (1961–1962), a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Állattani Tanszéke, ill. Biológiai Tanszéke tanársegéde (1964–1975) főisk. adjunktusa (1975–1980), főisk. docense (1980–1997). C. főisk. tanár (2000-től).

1991-ben a Hágai Tengerbiológiai Múzeum meghívására egy hónapos tengeri gyűjtőúton vett részt Bretagne-ban. Ezen útja alkalmából egy hágai zoológus kollégájával vizsgálatokat végzett a hágai dűneerdőkben. A Hágai Városi Természetvédelmi Hivatal 1992-ben elfogadta a Doompark védettségére vonatkozó javaslatait, amelynek részletes malakológiai feldolgozását is ő végezte el (1993-ban).

Puhatestűek ökológiai és állatföldrajzi vizsgálatával foglalkozott. Úttörő munkát végzett a növénytársulások és malakológiai közösségek kapcsolatának vizsgálata, valamint a magyarországi csigafauna állatföldrajzi elemzése terén. Gyűjtőútjai során feldolgozta a Tisza folyó és az Alföld különböző tájegységeinek puhatestű-faunáját, a puhatestű-fauna eloszlását befolyásoló sajátos regionális tényezőket. Vezető szerepet játszott a magyarországi bioszféra-rezervátum és védőzónák ökológiai kutatásában, majd bekapcsolódott a magyarországi természetvédelmi területek biológiai feltárásába, védetté nyilvánításukba, ill. lelőhely-értékelésükre vonatkozó munkálatokba. Egyéni kezdeményezésére kapott védettséget az 1974-ben a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz csatolt Kiskörös-Szücsi és Tabdi terület.

Emlékezet

Európai hírű malakológiai magángyűjteményének egy részét (kb. 1200 faj dokumentációját) a szegedi Móra Ferenc Múzeumban helyezte el.

Elismertség

A Szegedi Akadémiai Bizottság Genetikai Szakbizottsága (1983–1990), Környezetvédelmi Ökológiai Bizottsága tagja (1984-től). A Magyar Biológiai Társaság Szegedi Csoportjának vezetőségi tagja és titkára (1991-től). A Tiszakutató Munkaközösség (1957-től), a Magyar Malakológiai Szekció alapító tagja (1987-től). A TIT Szegedi Szakosztályának titkára (1989–1993).

 

A Nemzetközi Malakológiai Társaság (1971-től), a Conchiological Society of Great Britain and Ireland (1971-től), a Societá Italiana di Malacologia (1974-től), a Deutsche Malakozoologische Gesellschaft tagja (1986-tól).

Elismerés

Gorka Sándor-díj (2007).

Szerkesztés

A Soósiana szerkesztőségi tagja (1971–2000).

Főbb művei

F. m.: Mikroklíma-vizsgálatokkal egybekötött malakocönológiai vizsgálatok ártéri kubikokban. Andó Mihállyal. (Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1964)
Összehasonlító malakológiai sávzónavizsgálatok. Egy. doktori értek. (Szeged, 1966)
Néhány szárazföldi csigatársulás a Tisza völgyében. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968)
Különböző állapotú csévharaszti tölgyesek puhatestűinek mennyiségi viszonyai. (Abstracta Botanica, 1974)
Csigákat fogyasztó gerincesek. A csigák állati eredetű táplálékai. (Soósiana, 1975)
A csigák mennyiségi viszonyai a Crisicum ligeterdeiben. (Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 1980)
Ein neue zoogeographische Gruppierung der ungarischen Landmollusken und die Wertung des Faunabildes. (Bp., 1982)
Effect of the Regions of the Tisza Valley on the Malacofauna. (Tiscia, 1983)
Csigaegyüttesek szukcessziójáról. (A cönológiai szukcesszió kérdései. Szerk. Fekete Gábor. Biológiai tanulmányok. 12. Bp., 1985)
Über die Sukzession der Landschnäckenbestände in den verschiedenen Waldassoziationen der ungarischen Tiefebene. (Proceedings of the 8th International Malacological Congress, Budapest, 1983. Bp., 1986)
Adatok homoki és szíki növénytársulások csigáinak állatföldrajzi viszonylatáról. (Malakológiai Tájékoztató, 1987)
Mollusca from the Kiskunság National Park. (The Fauna of the Kiskunság National Park. Szerk. Mahunka Sándor. Bp., 1987)
Medúzák – zsákállatok. Veres Lajossal. (Bp., 1991)
A csigák recens terjedési lehetőségei és tanulságai az Alföldön. (Malakológiai Tájékoztató, 1992)
Kiszáradó láprétek, alföldi mocsárrétek, szíki sásrétek csigaegyütteseiről. – Adatok meztelencsigák gomba táplálékáról. Majoros G.-vel. (Malakológiai Tájékoztató, 1993)
Csigaegyüttesek regionális szünökológiai, állatföldrajzi vizsgálata az Alföldön és a Bükkben. Kand. értek. (Szeged, 1994)
Kagylócönózisok különböző aljzaton. A 2000. évi nehézfémszennyezés. Sári D.-vel, Tóth T.-vel. (Soosiana, 2002)
A Physidae család fajainak area-analitikus állatföldrajzi beosztása. (Soosiana, 2003)
Patakmenti égerligetek vizsgálata Szlovákiában. (Malakológiai Tájékoztató, 2005)
A Bükk hegység egy irtásterületének csigái. (Malakológiai Tájékoztató, 2007).

Irodalom

Irod.: Fűköh Levente: In memoriam B. K. Művei bibliográfiájával. (Malakológiai Tájékoztató, 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője