Gergely Márta
Gergely Márta

2024. december 8. Vasárnap

Gergely Márta

író

Névváltozatok

Korein Andorné; Lustig Márta

Születési adatok

1913. március 28.

Barcs, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1973. május 22.

Budapest


Család

A pécsi gimnáziumban tanult, tanulmányait nem fejezte be; Ady Endre verseinek népszerűsítése miatt eltávolították a középiskolából.

Iskola

Pécsett gyári munkás (1930–1931), majd Budapestre költözött (1931), a budapesti (= óbudai) Goldberger Gyár szövőnője (1931–1934). Első írásainak siker után csak irodalommal foglalkozott; a Népszava, az Új Idők és a Magyar Hírlap rendszeres külső munkatársa (1934-től).

Életút

A II. világháború után az Asszonyok c. lap munkatársa (1945–1949), a Pajtás szerkesztője (1949–1956), a Kisdobos felelős szerkesztője (1956–1968).

Pályája kezdetén különböző társadalmi rétegekből származó asszonysorsokat örökített meg szociografikusan, megrendítő erővel (A salakmosó, 1934; Én, Máthé Erzsébet, 1935; első regényeiről a Nyugatban Vas István és Nagy Lajos írtak kritikákat, 1934–1935). Az 1940-es években rendkívül sok lektűrt írt a kor népszerű sorozatában, a Világvárosi regényekben (egy részét Borbás György és Kevély Mihály álnéven; művei közül sokat Izraelben is kiadtak, így a helyi szórványmagyarság egyik legtöbbet olvasott írója lett!). A II. világháború után elsősorban ifjúsági irodalommal foglalkozott, számos könnyed stílusban megírt népszerű ifjúsági és gyermekregény szerzője. Írásai gyakran az úttörőéletet népszerűsítő történetek voltak (Kicsi a bors, 1956), de történelmi életrajzi regényt is írt (Teréz, a kedves halhatatlan címmel; Brunszvik Terézről, 1973). Az 1950-es években a legismertebb ifjúsági írónők közé tartozott, lányregényeit (Szöszi, 1958; A mi lányunk, 1959) sok kiadásban, igen nagy példányszámban adták ki. Különösen nagy sikert aratott a Szöszi c. ifjúsági regénye, amelyet tíz nyelvre – köztük örményre, lettre és hollandra is – lefordítottak (a történethez még két folytatást is írt: Házasságból elégséges, 1960; és Iskolatársak, 1963). Utolsó műveiben visszatért pályakezdő éveinek témáihoz: A füstréti Madonna (1962) egy megrendítő asszonysors, lélekrajz; Sárfényes (1966) c. „felfedező regénye” egy gyermekváros szociográfiai pontosságú gyermektörténetei – felnőtteknek. Néhány ifjúsági színdarabot is írt. 

Elismerés

Mikszáth Kálmán-díj (1935), József Attila-díj (1952 és 1959).

Főbb művei

F. m.: A salakmosó. Regény. (Magyar téka. Bp., 1934)
Én, Máthé Erzsébet. Regény. (Jó könyvek. 18. Bp., 1935)
Szolgálni jobb. Regény. (Az új magyar regény. Bp., 1936)
Pillanatnyi elmezavar. Regény. (Világvárosi regények. 369. Bp., 1936
2. kiad. Tel-Aviv, 1950?)
A szerelem gyermeke. Regény. (Világvárosi regények. 434. Bp., 1937)
Igazi jó reklám. Regény. (Világvárosi regények. 472. Bp., 1937)
Tízéves találkozó. Regény. (Milliók könyve. Bp., 1937)
Téves kapcsolás. Regény. (Világvárosi regények. 511. Bp., 1938)
„Elveszett egy drótszőrű”. Regény. (Világvárosi regények. 535. Bp., 1938)
Vígan megyünk tönkre. Regény. (Világvárosi regények. 543. Bp., 1938)
A házasság nem főnyeremény. Regény. (Világvárosi regények. 559. Bp., 1938)
Koller úr válni akar. Regény. (Világvárosi regények. 576. Bp., 1938)
Nem minden a diploma. Regény. (Világvárosi regények. 584. Bp., 1938)
Amit szabad Jupiternek. Regény. (Világvárosi regények. 552. Bp., 1939
2. kiad. Tel-Aviv, 1950?)
A gyilkosságra születni kell. Regény. (Világvárosi regények. 589. Bp., 1939)
Őstehetség kerestetik. Regény. (Világvárosi regények. 599. Bp., 1939)
Ember és úriember. Regény. (Világvárosi regények. 616. Bp., 1939)
Gólyamese. Regény. (Világvárosi regények. 626. Bp., 1939)
Éva betörőt fog. Regény. (Világvárosi regények. 637. Bp., 1939)
A gyilkosság árnyékában. Regény. (Világvárosi regények. 652. Bp., 1939)
Szmokingban, mezítláb. Regény. (Világvárosi regények. 659. Bp., 1939)
A megvásárolt ember. Regény. (Világvárosi regények. 670. Bp., 1939)
Apám barátnője. Regény. (Világvárosi regények. 684. Bp., 1939)
Anyakönyvi kivonat. Regény. (Bp., 1940)
Rossz pénz nem vész el. Regény. (Világvárosi regények. 694. Bp., 1940
2. kiad. Tel-Aviv, 1950?)
Vasúti ismeretség. Regény. (Világvárosi regények. 719. Bp., 1940)
Beismerő vallomás. Regény. (Világvárosi regények. 726. Bp., 1940)
Milliós örökség. Regény. (Világvárosi regények. 739. Bp., 1940)
A házmester beleszól. Regény. (Világvárosi regények. 749. Bp., 1940)
A megbízható ember. Regény. (A megbízható ember. 763. Bp., 1940
2. kiad. Tel-Aviv, 1958)
Csak egy kislány… Regény. (Világvárosi regények. 775. Bp., 1940)
Kettő szoba, hall. Regény. (Világvárosi regények. 782. Bp., 1940
2. kiad. Tel-Aviv, 1950?)
Második nemzedék. Regény. (Bp., 1941)
Vér nem válik vízzé. Regény. (Világvárosi regények. 802. Bp., 1941
2. kiad. Tel-Aviv, 1950?)
Magyarázni nem lehet. Regény. (Világvárosi regények. 818. Bp., 1941
2. kiad. Tel-Aviv, 1959)
Amiről nem szokás beszélni. Regény. (Világvárosi regények. 834. Bp., 1941
2. kiad. Tel-Aviv, 1950?)
Földi paradicsom. Regény. (Világvárosi regények. 859. Bp., 1941
2. kiad. Tel-Aviv, 1950?)
Jót akartam. Regény. (Világvárosi regények. 870. Bp., 1941
2. kiad. Tel-Aviv, 1958)
Az egyiknek sikerül. Regény. (Világvárosi regények. 872. Bp., 1941)
Miska és Mihály. Regény. (Világvárosi regények. 883. Bp., 1941
2. kiad. Tel-Aviv, 1950?)
Az egyetlen tanú. Regény. (Világvárosi regények. 896. Bp., 1941)
A szélhámos fia. Regény. (Világvárosi regények. 900. Bp., 1942
2. kiad. Tel-Aviv, 1950?)
3 hamis tanú. Regény. (Világvárosi regények. 916. Bp., 1942)
Egy a tízhez. Regény. (Világvárosi regények. 948. Bp., 1942)
Miss Nihil. Regény. (1–2. kiad. Bp., 1943)
Haragszom rád! Regény. (Bp., 1943)
Kassai gyors. Regény. (Csíkos sarkú regény. Bp., 1943)
A műtét sikerült. Regény. (Bp., 1943)
Öt év próbaidő. Regény. (Bp., 1943)
Szemtől-szembe. Regény. (Bp., 1943)
Az egyetlen. Regény. (Bp., 1944)
Meteor. Regény. (Bp., 1948)
Zebulonból mackó lesz. Mackó bácsi legújabb utazása. Mese. Elmeséli G. M. Emánuel Béla rajzaival. (Bp., 1948)
Pattintó Antal. KisRegény. Ill. Csemiszky Tihamér. (Bp., 1950)
Gyárváros előre! Ifjúsági regény. (Bp., 1950)
A mi tanítónk. Ifjúsági regény. Zórád Ernő rajzaival. (Bp., 1951)
Úttörőbarátság. Színjáték 4 felvonásban, 3 képben. Bánó Endre rajzaival. (Bp., 1952)
Elisa Branco kiáltása. Elbeszélés. Ill. Zórád Ernő. (Békebizottságok kiskönyvtára. Bp., 1953)
Kicsi a bors. Ifjúsági regény. Boromisza Zsolt rajzaival. (Bp., 1956)
Négyszáz ember, egy gyerek. Színjáték. (Színjátszók kiskönyvtára. 141. Bp., 1956)
Az örökös. Regény. (Bp., 1957)
Szöszi. Ifjúsági regény. Szőnyi Gyula rajzaival. (Bp., 1958
Pöttyös Könyvek. 2. kiad. Bp., 1959
3. kiad. 1962 és 1970
oroszul: Moszkva, 1960
2. kiad. 1965
németül: Bp., 1961
szlovákul: Bratislava, 1962
cseh nyelven: Praha, 1962
bolgárul: Szófia, 1962
hollandul: Amsterdam, 1962
örményül: Jereván, 1967
lett nyelven: Riga, 1967
moldovánul: Kisinyov, 1967)
A mi lányunk. Ifjúsági regény. Ill. Szőnyi Gyula. (Bp., 1959
2. kiad. 1963
3. kiad. 1975
Csíkos Könyvek. 4. kiad. 1979
szlovákul: Bratislava, 1961
cseh nyelven: Praha, 1962
németül: Bp., 1965)
Házasságból elégséges. Ifjúsági regény. Ill. Kondor Lajos. (Bp., 1960
Csíkos Könyvek. 2. kiad. Bp., 1961
3. kiad. 1969 és 1971
szlovákul: Bratislava, 1963)
A füstréti Madonna. Regény. Ill. Gyurics Éva. (Bp., 1962
2. kiad. 1964)
Iskolatársak. Ifjúsági regény. Ill. Szőnyi Gyula. (Csíkos Könyvek. Bp., 1963)
U-gu. Gyermekregény. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1963)
Meghívó az állatkertbe. Verses képeskönyv. Róna Emy rajzaival. (Bp., 1964
2. kiad. 1967
angolul: New York, 1967
finn nyelven: Bp.–Helsinki, 1967)
Sanyi. Regény úttörőkről – úttörőknek. Ill. Szőnyi Gyula. (Bp., 1966
Aranykürt Kiskönyvtár. 2. kiad. 1976)
Sárfényes. Regény. (Bp., 1966)
Többsincs osztály. Ifjúsági regény. Ill. Szecskó Tamás. (Sirály Könyvek. Bp., 1968
2. kiad. 1974)
Nehéz egyetem. Regény. (Bp., 1969)
Teréz, a kedves halhatatlan. Brunszvik Teréz életregénye. (Bp., 1972)
Szöszi. Ifjúsági regény. (Tinikről – tiniknek. Új kiad. Szeged, 2004
2. kiad. 2006)

 

színműve: Száz nap házasság. Vígjáték. (Bem.: Madách Színház, 1958. dec. 19. és Békéscsabai Jókai Színház, 1959. ápr. 24.
cseh nyelven: Praha, 1961)

 

Kevély Mihály néven: Csillaghullás. Regény. (Világvárosi regények. 793. Bp., 1941)
Magasfeszültség. Regény. (Világvárosi regények. 808. Bp., 1941)
Egy a tízhez. Regény. (Világvárosi regények. 948. Bp., 1942)
Egyikünk fölösleges. Regény. (Világvárosi regények. 847. Bp., 1941
2. kiad. Tel-Aviv, 1959)
Az utolsó alkalom. Regény. (Világvárosi regények. 932. Bp., 1942
2. kiad. Tel-Aviv, 1960)
Az amerikai nagynéni. Regény. (Világvárosi regények. 943. Bp., 1942
2. kiad. Tel-Aviv, 1960)

 

Borbás György néven: Pénteken kezdődött. Regény. (Csíkos sarkú regény. Bp., 1943). 

Irodalom

Irod.: Haraszthy Gyula: Két nőíró. G. M. és Szentmihályiné Szabó Mária. (Budapesti Szemle, 1934)
Vas István: A salakmosó. G. M. regénye. (Nyugat, 1934)
Nagy Lajos: Én, Máthé Erzsébet. G. M. regénye. (Nyugat, 1935)
M. Juhász Margit: G. M.: A salakmosó. (Napkelet, 1935)
Pillanatfelvétel G. M.-ról. (Élet és Irodalom, 1958. 23.)
Bozóky Éva: G. M.: A füstréti Madonna. (A Könyvtáros, 1963)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Cs. Nagy István: G. M. ifjúsági regényeiről. (Jelenkor, 1964)
Siklós Olga: Az ifjúsági dráma. (S. O.: A magyar drámairodalom útja. 1945–1957. (Bp., 1970)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője