Balázs Béla

Szülei: Bauer Simon (1851. ápr. 12. Pest–1897. júl. 18. Lőcse. Temetés: 1897. júl. 20. Lőcse, Izraelita Temető) filozófus, pedagógus, műfordító, Lewy Eugénia (= Lévi Jenny, †1913), tanítónő.

Testvére: Bauer Ervin (1890. okt. 19. Lőcse–1938. jan. 11. Moszkva) biológus és Bauer Hilda (1887. okt. 27. Szeged–1965. ápr. 29. Bp.) emlékiratíró. Bauer Ervin felesége: Kaffka Margit (1880. jún. 10. Szatmár–1918. dec. 1. Bp. Temetés: 1918. dec. 3. Farkasrét) írónő. Bauer Hilda férje: Schilling Oszkár (1880. okt. 23. Kolozsvár–1960. máj. 11. Bp.) festőművész.

Felesége: 1. 1913. márc. 29.–1918. máj. 5.: Hajós Edit (= Bone, Edith 1889. jan. 28. Bp.–1975. febr. 14. Bp.), orvos, emlékiratíró, dr. Hajós (Hirsch) Zsigmond (1858–1922. jún. 15. Bp.) ügyvéd és Stein Eugénia Mária (= Stein Jeanette, Stein Jenny, Stein Janka, 1860–1945. júl. 2. Bp.) leánya. Elvált. 2. 1919. ápr. 29.–1949. máj. 17.: Hamvassy Anna (1876. jún. 5. Bp.–1958. jan. 4. Bp. Temetés: 1958. jan. 11. Farkasrét), dr. Hamvassy Tihamér (1843. nov. 6. Székesfehérvár–1885. jan. 5. Újpest) ügyvéd és Kilényi Kornélia (†1917. nov. 13. Nagyvárad. Temetés: 1917. nov. 15. Nagyvárad) leánya. Hamvassy Anna első férje: dr. Schlamadinger Jenő (1871. nov. 7. Székesfehérvár–1933. nov. 25. Székesfehérvár. Temetés: 1933. nov. 27. Székesfehérvár) jogász, m. kir. közigazgatási bíró

Születése után hat évvel a család Lőcsére költözött (1890–1898), édesapja halála után azonban visszaköltöztek Szegedre. Középiskoláit Lőcsén és Szegeden végezte, a szegedi főreáliskolában éretts. (1902), a budapesti tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – magyar–német szakos középiskolai tanári (1906) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1909); közben a berlini és párizsi egyetemen ösztöndíjjal tanult (1906–1907).

Egyetemista korában – többekkel együtt – megalapította a Thália Társaságot (1904). Az Eötvös Collegiumban Kodály Zoltán szobatársa volt.

A budapesti VIII. kerületi felsőkereskedelmi iskola r. tanára (1909–1910), a budapesti Wesselényi utcai polgári iskola r. tanára (1912–1913); közben beutazta Nyugat-Európát (1911–1912), a Fővárosi Pedagógiai Könyvtár őre (1913–1914). Az I. világháború kitörése után önként jelentkezett frontszolgálatra (1914. szept.), súlyos megbetegedése miatt Szabadkára...

Bővebben >