Pályaképek
Pályaképek

2022. augusztus 12. Péntek

Pályaképek

Az alábbi betűrendből kiválaszthatja, mely pályaképeket szeretné listázni.
Lentebb az aktuálisan kiemelt pályaképből olvashat egy részletet.

A - B - C - Cs - Cz - D - E - F - G - Gy - H - I - J - K - L - M - N - Ny - O - Ö - P - R - S - Sz - T - U - Ü - V - W - Z


Barta Sándor

Szülei: Blau Simon Rudolf foltozószabó, Wiener Karolina.

Felesége: Újvári Erzsébet (= Kassák Erzsébet, 1899. júl. 14. Érsekújvár–1940. aug 11. Moszkva), költő, műfordító, Kassák Lajos (1887–1967) húga.

Gyermekei, leánya: Barta Zsuzsa (1924. dec. 21. Bécs–1992. jún. 22. Bp. Temetés, búcsúztatás: 1992. júl. 6. Farkasrét) rendező, a Madách Színház igazgatója; fia: Barta György (1930–1993).

A budapesti VIII. kerületi Vas utcai felsőkereskedelmi éretts. (Blau Sándor néven, 1914), majd a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott (1915–1917), de tanulmányait nem fejezte be.

A Ma munkatársa (1917–1919), a Tanácsköztársaság alatt a magyarországi aktivisták csoportjának tagja, propagandistája (1919), jóllehet politikai szerepet nem vállalt, Bécsbe emigrált (1920). Bécsben az újjáalakult Ma munkatársa, helyettes szerkesztője (1920–1922), az Akasztott Ember és az Ék c. avantgárd lapok szerkesztője (1922–1924). Belépett a KMP-be, a Szovjetunióban telepedett le, egy moszkvai könyvkereskedés eladója (1925-től), körutazás tett a Szovjetunióban, élményeit több műfajban örökítette meg (1932). A Proletárírók Oroszországi Szövetsége (RAPP) magyar szekciója alapító tagjaként (1926-tól) részt vett a RAPP híres platformtervezetének kidolgozásában (1931. ápr. 8-án). A Forradalmi Írók Nemzetközi Szövetsége tagja, majd (egyes források szerint) elnöke. Az Új Hang alapító főszerkesztője (csupán az első számnak, 1938).

A magyarországi avantgárd mozgalom egyik kiemelkedő képviselője. Pályája kezdetén csatlakozott a Ma c., Kassák Lajoshoz kötődő avantgárd lap körül kialakult művészcsoporthoz (1917-től rendszeresen közölte a lap műveit). Itt jelentek meg művészi hitvallását bemutató korai tanulmányai is, amelynek lényege, hogy ugyan magáénak érzi a szocialista forradalom eszméit, de ezek megvalósításáért nem politikai, hanem művészi eszközökkel kívánt küzdeni. Korai műveit futurista-expresszionista elemek jellemzik: Kassák hatására rátalált a futuristák „közízlést pofonütő” nyelvi formáira, majd a mozgalom közkedvelt jelképei (pl. gépek, gőzmozdonyok, verseny-automobilok) is megjelentek költészetében. A gépek nála is a mozgás és a változni-akarás szimbólumai, a világháború sokkoló élményei pedig bizarr képalkotási technikát alakítottak ki művészetében. E...

Bővebben >

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője