Pályaképek
Pályaképek

2021. április 20. Kedd

Pályaképek

Az alábbi betűrendből kiválaszthatja, mely pályaképeket szeretné listázni.
Lentebb az aktuálisan kiemelt pályaképből olvashat egy részletet.

A - B - C - Cs - Cz - D - E - F - G - Gy - H - I - J - K - L - M - N - Ny - O - Ö - P - R - S - Sz - T - U - Ü - V - W - Z


Mikola Sándor

Nagyszülei: Mikola Ferenc (1801. aug. 2 Péterhegy–1888. Péterhegy), Kramovics Erzse (1814. nov. 19. Péterhegy); Szmodis Iván (1814. jan. 18. Andorháza), Kovács Magda (1818. jan. 25. Andorháza). Nagyszülei földművesek voltak. Mikola Ferenc 1840-ben vette meg birtokát Péterhegyen, a később családjáról elnevezett Mikola-völgyben.

Szülei: Mikola András, (1844. nov. 27. Péterhegy–1932. nov. 16. Péterhegy), Szmodis Anna (1843. ápr. 8. Andorháza, Vas vm.). Nőtlen.

Testvére: Mikola Ferenc (1876. Péterhegy–1959. Péterhegy) földbirtokos, egyéni gazdálkodó, később boltot és kocsmát is nyitott Péterhegyen. Mikola Ferenc első feleségétől, Kuhár Amáliától  született gyermekei: Mikola Ferenc, Mikola Emília és Mikola Anna.

Mikola Ferenc leánya: Kerecsényi Dezsőné Mikola Emília (1903–1977. febr. 18. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1977. márc. 25. Farkasrét). Mikola Emília férje: Kerecsényi Dezső (1898. jún. 19. Szentgotthárd–1945. márc. 24. Péterhegy) irodalomtörténész, az MTA l. tagja (1942). Mikola Emília 1945 után a Nemzeti Parasztpárt Sarló könyvesboltjának vezetője.

A soproni evangélikus líceumban éretts. (1891), a budapesti tudományegyetemen matematika–fizika szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1895).

Az MTA tagja (l.: 1921. máj. 8.; r.: 1942. máj. 15.).

A budapesti tudományegyetem Elméleti Fizikai Intézetének gyakornoka (1895–1896), a budapesti evangélikus (fasori) gimnázium h. (1897. szept. 1.–1899. máj. 31.), r. tanára (1899. jún. 1.–1935. aug. 31.), nyugdíjazták (1935. szept. 1-jétől) és a gimnázium igazgatója (1928–1935). C. tankerületi főigazgató (1933. júl. 1-jétől). Nyugdíjazása után Budapesten, 1941-től Péterhegyen élt. Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (1943–1944).

Az összeomlás után a Külügyminisztérium vend ügyekkel foglalkozó felkért szakértője (1919–1920).

Kutatófizikusként elsősorban az ún. dielektrikumok polározásával, és a Lichtenstein-féle ábrákkal kapcsolatos vizsgálatokkal, új kísérleti eszközök szerkesztésével foglalkozott, tudománytörténeti tevékenysége is értékes. Különösen jelentős pedagógiai munkássága, tanítványai közül több világhírű magyar fizikus (pl. Wigner Jenő, Nobel-díjas) került ki, úttörő jelentőségű fizikatankönyveket írt. Számos népszerű tudományos könyv szerzője és...

Bővebben >