Ady Endre titokzatos szerelme

1. Ady Endre Maria Grünben

„Tessék elgondolni egy divatos osztrák szanatóriumot, hova majdnem csak magyarok járnak, s ahova minden magyar társadalmi nyavalya elküldte a maga demonstrációját … Mert itt valamennyi jelentősebb magyar kaszinó népe egy kisebb vagy nagyobb csoporttal képviselődik, csak éppen hogy az asszonyok dominálnak…”

(Ady Endre, Pesti Tükör, 1913. július 1.)^[1]

A Maria Grüni szanatóriumot (Sanatorium und Wasserheilanstalt Maria-Grün bei Graz) 1886-ban alapították.^[2] A három alapítótag – Hugo Gugl klinikai asszisztens, Krafft-Ebing professzor és Anton Pichl a grazi kórház „secundarius” főorvosa az engedélyt ideg- és hátgerincbántalmak gyógyítására kérte. A kérvény az épületet húsz betegszobájával „kastélyszerű villának” nevezte, a berendezése pedig olyan, mint a Salzburg környéki Alpenheim im Ausse-i szanatórium. Az intézmény tényleges vezetője Richard von Krafft-Ebing (1840–1902) orvos, igazságügyi orvosszakértő, pszichiáter volt. Krafft-Ebing^[3] – akinek könyvei az elmúlt századelőn Magyarországon is rendkívül népszerűek voltak – a világon elsők között foglalkozott tudományos igénnyel a nemiséggel, a nemi aberrációkkal, összefüggést fedezett fel az idegbetegségek (neuraszténia, hisztéria, a periférikus idegek elváltozásai stb.) és a szexualitás között. Krafft-Ebing magánklinikája idővel a Monarchia egyik legismertebb gyógyintézetévé vált, ahol elsősorban a társadalom felsőbb rétegeiből származó mentálisan sérült betegeket kezeltek, de gyakran megfordultak ott a művészvilág ismert morfinista, kokainfüggő képviselői, valamint a súlyos nemi betegségek szövődményei következtében kialakult ideg- és elmebetegségben szenvedők is. Krafft-Ebing halála után a szanatóriumot kibővítették, szerkezetileg átalakították, az intézetet már nemcsak súlyos betegek keresték fel, de divatossá vált „a gráci könnyed kúra”, amely elsősorban – mai szóval élve – táplálkozásterápiát, szigorú orvosi felügyelettel kísért diétát jelentett. Történetünk kezdetén, 1913-ban, Anton Stichl (1857–1924) állt a klinika élén. Ady gyógykezeltetése idején a Maria Grüni szanatórium már hetvenszobás gyógyintézménnyé vált, amely a legmodernebb eljárások alkalmazását is lehetővé tette.^[4] A kétemeletes villa alagsorában a konyhaszemélyzet és...

Bővebben >