Az első magyar királyné

Boldog emlékezetű Gizellát – akit valójában Elisabethnek hívtak – kisgyermek korától, testvéreivel, Henrikkel (a későbbi II. Szent Henrik császárral), Brunóval (a későbbi regensburgi püspökkel) és Brigittával (a későbbi regensburgi zárdavezetővel) szigorú vallásos nevelésben részesítették. Gyermek- és serdülőkorát a gandersheimi apácakolostorban töltötte, mert apja, Civakodó Henrik bajor herceg mindkét leányát apácának szánta. Géza magyar fejedelem azonban 997-ben feleségül kérte Gizellát fia, Vajk (a későbbi I. Szent István) számára. A legenda szerint Gizella lelki nevelését irányító nagynéni, Gerberga hevesen ellenezte ezt a házasságot, mert nem akarta politikai okokból kiszolgáltatni unokahúgát egy „pogány ország barbár uralkodójának.”

Boldog emlékezetű Gizella – akit Regensburgi Boldog Gizellának is hívtak – felnőtt korát testvéreitől távol, Magyarországon, Veszprémben töltötte. Gizella városának – a királynék városának – Veszprémet hívták, mert a veszprémi püspök lett az első magyar királyné gyóntatóatyja, a koronázás alkalmából pedig koronázó főpapja. Gizella építtette továbbá a veszprémi székesegyházat és az apácazárdát, valamint István megbízta a püspökök miseruhái és más felszerelési tárgyai beszerzésével, s a veszprémi apácákkal maga is részt vett a templomi ruhák varrásában és hímzésében. A legenda szerint a magyar koronázási palást Gizella munkája, az viszont már tény, hogy az első magyar királyné utódainak a koronázási szertartás alatt néhány varró és hímző öltést kellett végezniük a koronázási paláston, bizonyítván háziasszonyi erényeiket.

Boldog emlékezetű Gizellának – akit Passaui Boldog Gizellának is hívtak – és I. Szent István királyunknak, a később szintén szentté avatott Imre hercegen kívül még két, név szerint ismert gyermeke született. Első fiát, a gyermekkorában meghalt Ottót – akit I. (Nagy) Ottó német-római császárról neveztek el – még egy leány, Ágota követett. Ágota a Magyarországra menekült Száműzött Edvárd herceg felesége lett, e házasságból született Margit (a későbbi Skóciai Szent Margit), aki a római katolikus liturgián alapuló kereszténységet megismertette Skóciával. Imre herceg tragikus balesete után (1031-ben) Gizella teljesen visszavonult, a tragédiába...

Bővebben >