Család

Családja Székelykeresztúrról származott, apai nagyapja unitárius lelkész volt. Sz: Barabás Zoltán gyermekorvos, az Állami Gyermekmenhely igazgató-főorvosa, Gaal Izabella. F: 1954-től Kárász Ilona dr. biológus, kémikus.

Iskola

Középiskolai tanulmányait a bp.-i Széchenyi István Gimnáziumban és a kolozsvári unitárius gimnáziumban végezte, Kolozsvárott éretts. (1944), a Magyar Agrártud. Egyetemen mezőgazdasági mérnöki okl. (1948), a Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karán kertészmérnöki okl. szerzett (1949), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1959), a biológiai tudományok doktora (1980). Az MTA tagja (l.: 1985. máj. 10.).

Életút

A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Növénytermesztéstani Tanszék díjtalan gyakornoka (1949), a bp.-i Minőségi Vetőmagtermeltető Vállalat körzeti felügyelője (1949–1950), az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet Lennemesítési Csoport tud. segédmunkatársa (1951–1954), a Genetikai Osztály tud. munkatársa (1954–1960), tud. főmunkatársa és a cirokkutatási program vezetője (1960–1969), a szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet főosztályvezetője (1969–1990). A GATE c. egy. tanára és kutatóprofesszora (1991–1993). A Columbia Egyetem (USA, Missouri állam) vendégkutatója (1967–1968). Növénynemesítéssel, annak genetikai problémáival, hibrid- és mutációs nemesítéssel, fajta- és hibrid-fajta előállításával, a búza és a takarmánycirok kutatásával fogl. Európában elsőként állított elő hibridcirokfajtákat, megteremtve ezzel e faj magyarországi meghonosításának feltételeit. Magyarországon az elsők között vizsgálta a heterózis-növények előállításának egyik legkorszerűbb formáját, a genetikai pollen sterilitást. Később érdeklődése evolúciós genetikai kérdések felé fordult. A tetraploid búzában egy mutációs lépésben előállította az emeletes kalászkájú formát, amely hozzájárult a búza fajhatárok megváltoztatásához. Kísérletesen igazolta a növényfajok szexdivergenciáját: egylaki cirokból kétlaki mutáns sorozatot állított elő. Nevéhez fűződik a szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet búzaprogramjának megszervezése, 1969-től 1990-ig 18 búzafajta előállításában, valamint a Triticum durum faj honosításában vett részt. Új nemesítési eljárásokat is kidolgozott: a hidegkezelés helyett a kemovernalizációt, a szántóföldi rezisztencia és tolerancia vizsgálatára az ún. Center Pivot módszert. A hibrid növényfajták előállítására bevezette a markergének, valamint a hiánymutánsok felhasználását.

Emlékezet

Halála után Barabás Zoltán Gabonanemesítési Tudományos Emlékülést rendeztek (Martonvásárott, 1993. márc. 31.–ápr. 1.).

Elismertség

Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnökhelyettese, a Növénytermesztési és a Biotechnológiai Bizottság tagja. A Magyar Genetikai Társaság tagja. Az EUCARPIA tagja, a Cirok Szekció elnöke (1969).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1985). Akadémiai Díj (1986), Állami Díj (1988), Szegedért Alapítvány Díja (1990), Fleischmann Rudolf-díj (1991).

Szerkesztés

A Magyarország kultúrflórája c. sorozat (1990–1993) és a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) kiadványainak szerkesztője (1991). A Cereal Research Communications főszerkesztője (1973–1993).