Jancsó Elemér, kézdivásárhelyi
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Születési adatok
1905. április 10.
Marosújvár, Alsó-Fejér vármegye
Halálozási adatok
1971. november 12.
Kolozsvár
Temetési adatok
1971. november 15.
Kolozsvár
Házsongárdi Temető
Család
Sz: Jancsó Ödön (1875–1936) orvos, a Kolozsvári Református Kórház sebész főorvosa, Zsakó Sarolta. Testvére: Jancsó Béla (1903–1967) író, orvostörténész és Rohonyi Béláné Jancsó Éva. F: Máthé-Szabó Magda szerkesztő. Fia: Jancsó Miklós (1946–) színész, író.Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – magyar–francia szakos középiskolai tanári okl. és bölcsészdoktori okl. szerzett (1927), a párizsi Sorbonne-on folytatott kiegészítő tanulmányokat (1927–1929), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen ún. licenciátus okl. szerzett (1929).Életút
A Kolozsvári Református Kollégium r. tanára (1929–1942), a kolozsvári Erdélyi Tudományos Intézet intézeti tanára (1942–1945). A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem, ill. a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszékének ny. r. tanára (1945–1952), egy. tanára (1952–1971) és a Tanszék vezetője (1959–1971). A Román Tudományos Akadémia (RTA) Kolozsvári Fiókja Nyelvtudományi Intézetének tud. munkatársa is (1945–1971). A Kemény Zsigmond Társaság tagja (1934-től). Az Unio Szabadkőműves Páholy tagja. A felvilágosodás korának magyarországi, különösen erdélyi művelődés- és irodalomtörténetével, a magyar jakobinus és a magyar szabadkőműves mozgalom irodalomtörténeti jelentőségével és emlékeinek feldolgozásával, az erdélyi magyar nyelvű színjátszás kezdeteivel, Aranka György (1737–1817), Bölöni Farkas Sándor (1795–1842) és Döbrentei Gábor (1785–1851) munkásságával, a két világháború közötti magyar irodalom sajátosságaival foglalkozott. Különösen jelentős forráskiadói tevékenysége. Megindította az Erdélyi Ritkaságok c. sorozatot, amelyben tizennégy, addig kiadatlan művelődéstörténeti jelentőségű erdélyi művet jelentett meg (tizennyolc kötetben); többet maga rendezett sajtó alá, ill. számos nagy értékű irodalmi levelezést gyűjtött össze és adott közre. Kiadta és kísérő tanulmánnyal ellátta – többek között – Batsányi János (1763–1845), Berzsenyi Dániel (1776–1836), Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) és Vörösmarty Mihály (1800–1855) műveit. Célul tűzte ki egy romániai magyar irodalmi múzeum megteremtését, sokat tett kallódó erdélyi irodalmi hagyatékok felkutatására, magángyűjtemények megmentésére. Igen termékeny szerző volt: kisebb dolgozatai és mintaszerűen precíz, filológiailag pontos adatközlései száma meghaladja az ötszáz tételt. Kazinczy Ferenc (1759–1831) életéről és munkásságáról, valamint a kolozsvári magyar nyelvű színjátszás történetéről szóló monográfiája kéziratban maradt, ill. csak töredékei jelenhettek meg. Néhány, a Korunkban közölt írását Újházy Elemér és Dezséri György néven adta ki.Emlékezet
Kolozsvárott élt és tevékenykedett, a Házsongárdi Temetőben nyugszik. Hagyatéka színháztörténeti részét családja a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak ajándékozta, felbecsülhetetlen értékű kéziratgyűjteménye és levelezése egy része az Országos Széchényi Könyvtárba (OSZK) került. Az életmű nagy része még feltáratlan, jóllehet halála után néhány évvel több tanulmányát kötetbe szerkesztve újra közzétették. Az utóbbi években Molnár Ildikó foglalkozott munkásságával.Szerkesztés
Az Erdélyi Ritkaságok c. könyvsorozat (1–18. 1939–1944) és az Istoria Teatrumi în România c. háromkötetes kézikönyv szerkesztője (1965–1973). A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények alapító felelős szerkesztője (1957-től).Főbb művei
F. m.: Kritikai harcok a romanticizmus százéves fordulója körül. (Erdélyi Múzeum, 1928 és Erdélyi Irodalmi Szemle, 1929)Észak-Afrikában. Útijegyzetek az arabok világából. (Cluj-Kolozsvár, 1931)
Az erdélyi irodalom útjain. 1918–1931. (Új arcvonal. Antológia. Cluj-Kolozsvár, 1931)
Északi rokonainknál. (Nagyvárad, 1932)
Az erdélyi magyar líra tizenöt éve. Tanulmányok. (Kolozsvár, 1934)
A bukovinai magyarok mai helyzete. (Magyar Szemle, 1934)
Az erdélyi szabadkőművesség kulturális és irodalomtörténeti jelentősége. Tanulmány. (Cluj, 1934)
Az irodalomtörténetírás legújabb irányai. (Erdélyi tudományos füzetek. 65. Cluj-Kolozsvár, 1934)
Társadalomtudományi szempontok a magyar irodalomban. (Erdélyi Fiatalok, 1934)
Az erdélyi magyarság életsorsa nevelésügyének tükrében. 1913–1934. Kismonográfia. (Nagy László Könyvtár. 4. Bp., 1935)
Szenczi Molnár Albert. Tanulmány. (Keresztény Magvető, 1935 és külön: Cluj-Kolozsvár, 1935)
Erdély irodalmi élete 1918-tól napjainkig. (Nyugat, 1935 és külön: Bp., 1935)
Móricz Zsigmond és az új magyar irodalom. (Erdélyi sorskérdések. Cluj-Kolozsvár, 1935
és Élő Erdély. Az Erdélyi Szemle Könyvtársorozata. Kolozsvár, 1936)
A magyar szabadkőművesség irodalmi és művelődéstörténeti szerepe a XVIII. században. Irodalomtörténeti tanulmány. (Cluj-Kolozsvár, 1936)
Báró Jósika Miklós. J. E.-nek a rádióban felolvasott előadása. (Keresztény Magvető, 1936 és külön: Cluj-Kolozsvár, 1936)
Az Unio szabadkőműves páholy ötven éve. 1886–1936. (Kolozsvár, 1937)
Erdély a felvilágosodás századában. Irodalomtörténeti tanulmány. (Cluj-Kolozsvár, 1937)
Nyelv és társadalom. (Tudományos füzetek. 92. Cluj-Kolozsvár, 1937)
Magyar tudományos élet Erdélyben 1918-tól napjainkig. (Budapesti Szemle, 1937 és külön: Bp., 1937)
A mai magyar irodalomtörténetírás irányai. (Az Erdélyi Múzeum Egyesület 1937. évi Emlékkönyve. Cluj-Kolozsvár, 1938)
Az erdélyi magyarság irodalmi élete. (Magyar Szemle, 1938)
A bukovinai magyarság. (Korunk, 1938)
Báró Jósika Miklós. (Az Erdélyi Múzeum Egyesület Tordán, 1938. aug. 28–30-án tartott XV. vándorgyűlésének emlékkönyve. Kolozsvár, 1939)
Aranka György élete és munkássága. (Magyar Irodalomtörténet. 1939. Emlékkönyv Kristóf György hatvanadik születésnapjára. Szerk. is. Többekkel. Kolozsvár, 1939 és külön: Kolozsvár, 1939)
La letteratura ungherese di Transilvania dopo la guerra. 1918–1938. (Corvina Rassegna Italo–Ungherese, 1939)
Az erdélyi színészet hőskora. Tanulmány. (Kolozsvár, 1939)
Gróf Mikó Imre, a művelődéspolitikus. (Hitel [Kolozsvár], 1940)
Le Baron Nicolas Jósika. (Nouvelles Revue de Hongrie, 1940)
Erdély Kazinczyja. Aranka György. (Nyugat, 1940)
La vita scientifica ungherese in Transilvania nel 1918–1940. (Corvina Rassegna Italo–Ungherese, 1941)
La civilisation hongroise et l’ancienne Transylvanie. (Nouvelles Revue de Hongrie, 1941)
Bölöni Farkas Sándor élete és munkássága. 1795–1842. (Az Erdélyi Tudományos Intézet 1942. évi Évkönyve. Kolozsvár, 1942 és külön: 1942)
Remenyik Sándor élete és költészete. Tanulmány. 1 táblával. (Erdélyi füzetek. 1. Kolozsvár, 1942)
Erdély Széchenyije. Gr. Mikó Imre élete és munkássága. (Bp., 1942)
Döbrentei Gábor és gr. Széchenyi István. (Szellem és Élet [Kolozsvár], 1942)
Erdélyi arcképek. Tanulmányok. (Kolozsvár, 1943)
Adalékok a magyar filozófia történetéhez. (Szellem és Élet, 1943)
Döbrentei Gábor élete és munkássága. Monográfia. (Az Erdélyi Tudományos Intézet kiadványa. Kolozsvár, 1944)
Erdélyi jakobinusok. (Társadalomtudomány és politika, 1947 és külön: Kolozsvár, 1947)
Kazinczy Ferenc útja a jakobinus mozgalom felé. 1 táblával. (A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Emlékkönyve. 1945–1955. Cluj-Kolozsvár, 1956)
A román–magyar irodalmi kapcsolatok múltjából. (Alföld, 1956)
A jakobinus mozgalom hazai hagyományai. Adalékok a jakobinus mozgalom erdélyi és partiumi történetéhez. (Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. is. Többekkel. Cluj-Kolozsvár, 1957)
A magyar irodalomtörténet-írás feladatai a Román Népköztársaságban. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1958)
Gyarmathi Sámuel és a felvilágosodás. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1959)
Kazinczy fogsága utáni felvilágosítói tevékenysége. – Móricz Zsigmond, a dolgozó nép írója. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1960)
Tóth Árpád két versének ismeretlen változata. A múmia. Az öröm illan. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1961)
A kolozsvári magyar színház útja a romantikától a realizmusig. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1962)
Éjszaki Károly hagyatékából. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1964)
Emil Isac és a modern magyar irodalom. (Studia Universitatis Babes-Bolyai, 1964)
Barcsay Ábrahám útja a jakobinus mozgalom felé. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1965)
A felvilágosodástól a romantikáig. Tanulmányok. (Bukarest, 1966)
Az egyesülés eszméje az irodalomban. Zaciu, Mirceával. (Korunk, 1966)
Bölöni Farkas Sándor észak-amerikai útleírása. (Studia Universitatis Babes-Bolyai, 1967)
A kolozsvári színház és a felvilágosodás. (Korunk, 1967)
A kolozsvári magyar színház múltját illető színháztörténeti kutatások. – A romániai magyar irodalomra vonatkozó kutatások. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1968)
A Holnap évfordulójára. (Korunk, 1968)
A magyar irodalom a felvilágosodás korában. Monográfia. (Bukarest, 1969)
Adatok Teleki Sándor életéhez. (Studia Universitatis Babes-Bolyai, 1969)
A felvilágosodás kora magyar irodalmára vonatkozó irodalomtörténet-írás újabb eredményei. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1969)
Benedek Marcell életműve. (Korunk, 1969)
Irodalmi levelezések. – A fény századának üzenete. (Korunk, 1971)
Irodalomtörténet és időszerűség. Irodalomtörténeti tanulmányok. 1929–1970. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Szigeti József. (Bukarest, 1972)
Kortársaim. Tanulmányok, cikkek, portrék, bírálatok. 1928–1971. Sajtó alá rend. Mózes Huba. (Romániai magyar írók. Bukarest, 1976)
Újházy Elemér néven: Szabó Dezső nem változik. (Korunk, 1932)
Dezséri György néven: A mai magyar erdélyi középosztály. (Korunk, 1933 és Értelmiségszociológiai írások Magyarországon. 1900–1945. Szerk. Huszár Tibor és Tóth Pál Péter. Bp., 1981)
A mai erdélyi magyar ifjúság. – Kosztolányi Dezső nyelvújítása. (Korunk, 1934)
Szekfű Gyula. – A visszatérő Szabó Dezső. (Korunk, 1935)
A magyarországi szellemi élet. (Korunk, 1936)
Halász Gábor: Az értelem keresése. (Korunk, 1938)
szerk.: Új erdélyi antológia. Szerk. Abafáy Gusztávval, I. Szemlér Ferenccel. (Cluj-Kolozsvár, 1937)
Döbrentei Gábor levelei Gyulai Franciskához. (Szeged, 1942)
Döbrentei Gábor levelei Buczy Emilhez és Horváth Endréhez. Közli J. E. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1943 és külön: Bp., 1943)
Aranka Ferenc levelei Aranka Györgyhöz. Közli. J. E. (Pásztortűz, 1943 és külön: Kolozsvár, 1943)
Gróf Mikó Imre ismeretlen levelei. Közli. J. E. (Szellem és Élet, 1943 és külön: Kolozsvár, 1943)
Döbrentei Gábor kiadatlan levelei Bölöni Farkas Sándorhoz. 1–4. Közli J. E. (Keresztény Magvető, 1943–1944 és külön: Kolozsvár, 1944)
Aranka György levelezése. Közli. J. E. (Az Erdélyi Tudományos Intézet kiadványa. Kolozsvár, 1947)
Csokonai Vitéz Mihály válogatott művei. Vál., sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Haladó hagyományaink. Bukarest, 1950)
Bacsányi János válogatott munkái. Vál., sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Haladó hagyományaink. Bukarest, 1953)
Az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság iratai. Tanulmány és dokumentumgyűjtemény. Írta, a dokumentumokat sajtó alá rend. J. E. (Bukarest, 1955)
Kazinczy Ferenc válogatott munkái. Vál., a bevezető tanulmányt írta J. E. (Bukarest, 1960)
Bárd Oszkár kiadatlan levelezéséből. Közli J. E. 1 táblával. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1962 és külön: Kolozsvár, 1962)
Mint az égő fáklya, mely setétben lángol… Szemelvények a felvilágosodás irodalmából. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Cluj, 1963)
Kuncz Aladár: Fekete kolostor. Feljegyzések a francia internáltságból. A bevezető tanulmányt írta J. E. (Romániai magyar írók. Bukarest, 1965
I–II. köt. 2. kiad. 1973)
Vörösmarty Mihály: Válogatott lírai költemények. A bevezető tanulmányt írta J. E., a függeléket összeáll. Jancsóné Máthé Szabó Magda. (Bukarest, 1966)
Berde Mária: Tüzes kemence. – A szent szégyen. Két kisregény. Szerk., a bevezető tanulmányt írta J. E. 1 táblával. (Bukarest, 1967)
Csokonai Vitéz Mihály válogatott művei. Vál., a bevezető tanulmányt írta J. E. (Bukarest, 1969)
Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. J. E. (Bukarest, 1969)
Szenczei László levelezéséből. Közli J. E. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1969 és külön: Kolozsvár, 1969)
Berzsenyi Dániel: Válogatott költemények. Vál. Rohonyi Zoltán, a bevezető tanulmányt írta J. E. (Tanulók Könyvtára. 80. Bukarest, 1970)
A barokktól a romantikáig. Válogatás másfélszáz év magyar irodalmából. Vál. Rohonyi Zoltánnal, a bevezető tanulmányt írta J. E. (Magyar Klasszikusok. Bukarest, 1970)
Lucian Blaga legszebb versei. Vál., a bevezető tanulmányt írta J. E. (Bukarest, 1970)
Bölöni Farkas Sándor naplója. Szerk., a bevezető tanulmányt írta J. E. 1 táblával. (Téka, 1971)
Bölöni Farkas Sándor: Utazás Nyugat-Európában. – Naplótöredék. (Új kiad. Marosvásárhely, 2008)
az Erdélyi Ritkaságok c. sorozatban megjelentett művek 1–18.: Nagy Lázár: Az erdélyi magyar színészet hőskora. 1792–1821. „Az Erdélyi Nemzeti Játékszínnek”, „Magyar Játszótársaságnak” eredete, fennállásának, viszontagságainak a mai időkig leírása. A bevezető tanulmányt írta J. E. (Kolozsvár, 1939
2. kiad. 1942
3. bőv. és jav. kiad. Marosvásárhely, 2009)
Péterfi Károly: A vizsgálódó philosophiának systemája. Harmadik rész. Ízlés tudománya vagy esztétika. Sajtó alá rend. Kristóf György. (Kolozsvár, 1940)
Ruzitska György: Egy erdélyi muzsikus vallomásai. R. Gy. emlékezései. 1856. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Lakatos István. (Kolozsvár, 1940
2. kiad. 1944)
Felsőcsernátoni Bod Péter önéletírása. Sajtó alá rend. J. E. (Kolozsvár, 1940)
Lakatos István: Székelyföld legrégibb leírása. Latinból ford. Jaklovszky Dénes. (Kolozsvár, 1942)
Oroszhegyi Jósa: Román élet. A mai Oláhföld és népe természeti, történeti, közéleti, vallási, erkölcsi, forgalmi, szokási s társadalmi viszonyainak rajza. Sajtó alá rend. Bíró Sándor. (Kolozsvár, 1942)
Jánosfalvi Sándor István: Székelyhoni utazás a két Homoród mellett, utazás a Külső- vagy Nagy-Homoród mellett. I–II. köt. Sajtó alá rend. Benczédi Pál. (Kolozsvár, 1942)
Nagyenyedi síró Heraklitus és hol mosolygó, s hol kacagó Demokritus. Hermányi Dienes József kéziratos gyűjteménye 1762. I–II. köt. Sajtó alá rend. a bevezető tanulmányt írta György Lajos. (Kolozsvár, 1943)
Bölöni Farkas Sándor: Nyugat-európai utazás. Sajtó alá rend. a bevezető tanulmányt írta J. E. 12 táblával. (Kolozsvár, 1943)
Wesselényi Miklós: Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében. Sajtó alá rend. Gál István. (Kolozsvár, 1943)
Benkő József: Udvarhely megye leírása. – Specialis Transilvania terra siculorum. A székelyek és a Székelyföld, Udvarhelyszék, Keresztúrfiuszék, Bardócfiuszék. Ford. Szabó András. (Kolozsvár, 1944)
Bölöni Farkas Sándor: Az új Erdély hajnalán. Naplótöredékek 1835–1836-ból. Sajtó alá rend. a bevezető tanulmányt írta J. E. (Kolozsvár, 1944)
Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek. I–II. köt. Sajtó alá rend. a bevezető tanulmányt írta Kristóf György. (Kolozsvár, 1944)
Kolozsvár leírása 1734-ből. Szerk. Páter Pál, Id. Páter Pál, Gyergyai Pál és Füzéri György. Ford., a bevezető tanulmányt írta Márkos Albert. (Kolozsvár, 1944).
Irodalom
Irod.: Mérey Ferenc: J. E.: Észak-Afrikában. Útijegyzetek az arabok világából. (Napkelet, 1932)Réthy Andor: Az erdélyi magyar líra tizenöt éve. (Erdélyi Helikon 1935)
Gálos Rezső: J. E.: A magyar szabadkőművesség irodalmi és művelődéstörténeti szerepe a XVIII. században. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1937)
Szerb Antal: J. E.: A magyar szabadkőművesség irodalmi és művelődéstörténeti szerepe a XVIII. században. (Nyugat, 1937)
Komoróczy György: J. E.: A magyar szabadkőművesség irodalmi és művelődéstörténeti szerepe a XVIII. században. (Századok, 1938)
Szinnyei Ferenc: Erdélyi ritkaságok. Szerk. J. E. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1941)
Ruzsiczky Éva: J. E.: Az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság iratai. Tanulmány és dokumentumgyűjtemény. (Magyar Tudomány, 1956)
Némedi Lajos: J. E.: Az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság iratai. Tanulmány és dokumentumgyűjtemény. (Magyar Nyelvőr, 1957)
R. Hutás Magdolna: J. E.: Az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság iratai. Tanulmány és dokumentumgyűjtemény. (Magyar Nyelv, 1957)
Vörös Károly: J. E.: Az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság iratai. Tanulmány és dokumentumgyűjtemény. (Levéltári Közlemények, 1957)
Szauder József: J. E.: Az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság iratai. Tanulmány és dokumentumgyűjtemény. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958)
Fenyő István: J. E.: Az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság iratai. Tanulmány és dokumentumgyűjtemény. (Irodalomtörténeti, 1958)
Benda Kálmán: J. E.: Az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság iratai. Tanulmány és dokumentumgyűjtemény. (Századok, 1959)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Hajdu Győző: J. E. (Igaz Szó, 1964)
Wéber Antal: J. E.: A felvilágosodástól a romantikáig. Tanulmányok. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
Hopp Lajos: J. E.: A felvilágosodástól a romantikáig. Tanulmányok. (Acta Litteraria, 1968 és Helikon, 1968)
Huszár Sándor: J. E., a tudós és kora. (H. S.: Az író asztalánál. Bukarest, 1969)
Kovács Győző: J. E.: A magyar irodalom a felvilágosodás korában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971)
Bíró Ferenc: J. E. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971)
Kántor Lajos: J. E. hűsége. (Korunk, 1971)
T. Erdélyi Ilona: J. E. (Helikon, 1972)
Beke György: A barátság húrjain. (B. Gy.: Tolmács nélkül. Bukarest, 1972)
Hopp Lajos: J. E. művei a felvilágosodásról. (Helikon, 1973)
Balogh Edgár: J. E. képe alá. (B. E.: Mesterek és kortársak. Bukarest, 1974)
Hopp Lajos: Les oeuvres et les résultats de Elemér Jancsó. (Acta Litteraria, 1974)
Mezei Márta: J. E.: Irodalomtörténet és időszerűség. Irodalomtörténeti tanulmányok. 1929–1970. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974)
Kántor Lajos: J. E. időszerűsége. (K. L.: Akik előttem jártak. Bukarest, 1976)
Nagy Miklós: J. E. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
Tolnai Gábor: J. E. (Irodalomtörténet, 1975)
Dávid Gyula: J. E.-ről születésének 75. évfordulóján. (Utunk, 1980)
Lászlóffy Aladár: Házsongárd. (Bp., 1989)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Sebestyén Kálmán: J. E. emlékezete. (Honismeret, 2005)
Horváth Dezső: J. E. hagyatéka. (Műértő, 2007)
Benkő Levente: Szétszóródott könyvritkaságok. J. E. hagyatéka. (Krónika online, 2008. márc. 21.)
Lőrinczi László: Utazás a fekete kolostorhoz. J. E. emlékének. A J. E hagyatékából előkerült Fekete Kolostor első kiadásának eredeti illusztrációival és egyéb J. E.-dokumentumokkal. (Kolozsvár, 2011)
Cseke Péter: J. E. párizsi leckekönyve. (Helikon, 2011)
Molnár Ildikó: Az irodalom társadalmi funkciójának esete a transzszilvanistákkal. J. E. erdélyi irodalomképéről. (Korunk, 2011)
Jancsó Miklós: J. E. Párizsban. (Helikon, 2012).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)