Család

Dédszülei, apai: Anderlik Mihály, Paár Anna (†1893. jan. 9. Bp. Temetés: 1893. jan. 11. Központi Sírkert; Hamvasy György (= 1845-ig Schandl György) pesti kádármester, Loós Judit.

Nagyszülei: Anderlik Ede (1833. nov. 28. Pest–1898. júl. 17. Bp. Temetés: 1898. júl. 20. Kerepesi út) szűcsmester, a pesti szűcsök céhmestere, Hamvasy Vilma (= 1845-ig Schandl Vilma, 1838. júl. 11. Pest), Schandl György pesti kádármester leánya; Hogl Sándor, Nechánszky Terézia (= Nechansky Teréz, †1933. aug. 25. Bp. Temetés: 1933. aug. 27. Új Köztemető).

Szülei: Anderlik Béla (1871. ápr. 21. Bp.–1921. aug. 12. Bp.) vasúti mérnök, kassa-oderbergi vasúti főfelügyelő, Hogl Sarolta (= Hogl Karolina Emília, 1872. szept. 13. Bp.–1919. nov. 13. Bp.).

Anderlik Béla testvérei: Anderlik István (1863. Kraszna, Szilágy vm.–1916. jan. 24. Varsolc, Szilágy vm. Temetés: 1916. jan. 25. Varsolc) huszárszázados, [id.] Anderlik Árpád (1872. júl. 8. Bp.–1945. ápr. 28. Bp.) és ifj. Anderlik Ede (1881. szept. 28. Bp.) úszó, vízilabdázó, a Balaton Úszók Egyesülete (BUE) első magyar vízilabda-bajnokcsapatának tagja.

[id.] Anderlik Árpád felesége, Hogl Emma (= Hogl Emília Franciska, 1874. febr. 13. Bp.–1955. jún. 19. Bp. Temetés: 1955. jún. 23. Farkasrét) és Anderlik Béla felesége, Hogl Sarolta testvérek voltak.

[id.] Anderlik Árpád és Hogl Emma fia: [ifj.] Anderlik Árpád (1903. ápr. 2. Bp.–1966. aug. 18. Bp.) banktisztviselő, a III. közelfelderítő repülő század repülő megfigyelőjeként a II. oszt. Német vaskereszt kitüntetettje (1942).

Felesége: Waisz Gizella (1903. aug. 6. Szepesbéla, Szepes vm.–1982. nov. 26. Bp. Temetés: 1982. dec. 10. Farkasrét), Waisz Tivadar (= Weisz Tivadar Ármin, 1869. dec. 26. Szepesbéla–1923. márc. 29. Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Temetés: 1923. ápr. 1. Kecskemét, Evangélikus Temető) járásbíró és Csincsák Gizella (1881. máj. 27. Jánoshalma, Bács-Bodrog vm.–1949. aug. 31. Kecskemét. Temetés: 1949. szept. 2. Kecskemét, Evangélikus Temető) leánya.

A felvidéki evangélikus Weisz család a Waisz névváltozatot is használta.

Waisz Gizella testvére: Waisz Irén (†1960. aug. 19. Kecskemét. Temetés: 1960. aug. 23. Kecskemét, Köztemető); vitéz Szathmáry Kálmán (†1966. szept. 20? Kecskemét. Temetés: 1966. szept. 23. Kecskemét, Köztemető), a kecskeméti szegénygondozó intézet igazgatójának felesége.

Gyermeke, fia: Abody Béla (1931. jún. 14. Bp.–1990. aug. 17. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1990. szept. 4. Farkasrét): író, kritikus, műfordító.

Iskola

A budapesti I. kerületi Verbőczy István Reálgimnáziumban éretts. (1914), a József Műegyetemen mérnöki (1921) és doktori okl. szerzett (1925); közben a göttingeni egyetemen ösztöndíjjal tanult (1923–1924), majd a londoni Imperial College of Science-en aerodinamikai tanulmányokat folytatott (1925–1926). A repülőgépek stabilitása tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1931).

Életút

Az Észak-magyarországi Kőszénbánya Rt. mérnöke (1921–1923), a MÁV Gépgyár tervező mérnöke (1922–1923), a Légügyi Hivatal műszaki előadója (1923–1924), uo. a Repülőgép-ellenőrzési Osztály vezetője (1923–1929), a Kereskedelmi Minisztérium aerodinamikai szakértője és tervező mérnöke (1929–1934). A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Gépész- és Vegyészmérnöki Kar III. sz. Mechanika Tanszék tanársegéde (1920–1934) és magántanára (1929–1934), az aerodinamika ny. rk. (1934–1936), ny. r. tanára (1936. júl. 1.–1949. jan. 9.); az Aerodinamikai Intézet alapítója igazgatója (1937–1947), az átszervezés után a Mechanikai Tanszék vezetője (1947–1949). A Gépész- és Vegyészmérnöki Kar dékánja (1942–1943).

A Műegyetemi Lövész Egylet tanárelnöke (1944–1945).

Repülőgépek dinamikai igénybevételével, a repülőgépszárny-elmélet fejlesztésével, majd a nagy sebességű repülés gázdinamikai kérdéseivel foglalkozott. Nevéhez fűződik az AVIS (= Anderlik–Varga Iskolai Sport) kiképző-repülőgépek tervezése és üzembe helyezése (Varga Istvánnal, 1932-től; az AVIS IV. 1935-től a vadászerőben teljesített szolgálatot; a gépeket Székesfehérvár-Sóstón építették meg). Üzembe állította továbbá az első egyenes áramú, szívásos rendszerű szélcsatornát a hozzá tartozó mérőberendezésekkel (1930-as évek). Irányításával a készülő magyar repülőgépek aerodinamikai tényezőit és több német repülőgép-főelem aerodinamikai fejlesztését is elvállalták (a Deutsche Verzuchsanstalt für Luftfahrt megrendelésére, 1929–1940).

A II. világháború után jelentős szerepet vállalt az ostrom során súlyosan megsérült műegyetemi intézmények helyreállításában, az oktatás újraindításában, az első tantervek kidolgozásában.

Emlékezet

A repülés elméletét és szerkezettanát először Magyarországon Melczer Tibor gépészmérnök tanította (a JNMGE-n, az 1922/23-as tanévben). Abody Előd volt az első magyarországi Aerodinamikai Intézet vezetője (szintén a műszaki egyetemen, 1936-ban; az intézet a II. világháború idején a Ferihegyre költözött, 1943-ban). A II. világháború után, 1945-ben, az intézetből jött létre a Repülőgépek Tanszék, amelynek Varga László lett a vezetője, Abody itt az aerodinamikát oktatta. A BME Gépészmérnöki Kar repülőgépészeti tagozata csak Abody halála után alakult meg (1949-ben).

Abody Előd Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben, fiával, Abody Bélával közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

Elismerés

Magyar Sport Érem (1944).