Abody Előd
Abody Előd

2022. január 17. Hétfő

Abody Előd

gépészmérnök

Névváltozatok

1942-ig Anderlik Előd 

Születési adatok

1896. november 27.

Dés, Szolnok-Doboka vármegye

Halálozási adatok

1949. január 9.

Budapest


Család

Abody Előd nagyszülei: Anderlik Ede (1833–1898. júl. 17. Bp. Temetés: 1898. júl. 20. Kerepesi út) szűcsmester, Hamvasy (Schandl) Vilma.

Abody Előd szülei: Anderlik Béla (1871–) vasúti mérnök Désen, Hogl Sarolta. Anderlik Ede fiai, Anderlik Béla testvérei: Anderlik István (†1916. jan. 24. Varsolc. Temetés: 1916. jan. 25. Varsolc) huszárszázados, Anderlik Árpád és ifj. Anderlik Ede (1881. szept. 28. Bp.), úszó, vízilabdázó, a Balaton Úszók Egyesülete (BUE) első magyar vízilabda-bajnokcsapatának tagja. Anderlik Árpád felesége, Hogl Emma (†1955. jún. 19. Bp. Temetés: 1955. jún. 23. Farkasrét) és Anderlik Béla felesége, Hogl Sarolta testvérek voltak.

Abody Előd felesége: Waisz Gizella (†1982. nov. 26. Bp. Temetés: 1982. dec. 10. Farkasrét).

Abody Előd fia: Abody Béla (1931–1990) író, kritikus, műfordító.

Iskola

A budapesti I. kerületi Verbőczy István Reálgimnáziumban éretts. (1914), József Műegyetemen mérnöki (1921) és doktori okl. szerzett (1925); közben a göttingeni egyetemen ösztöndíjjal tanult (1923–1924), majd a londoni Imperial College of Science-en aerodinamikai tanulmányokat folytatott (1925–1926). A repülőgépek stabilitása tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1931).

Életút

Az Észak-magyarországi Kőszénbánya Rt. mérnöke (1921–1923), a MÁV Gépgyár tervező mérnöke (1922–1923), a Légügyi Hivatal műszaki előadója (1923–1924), uo. a Repülőgép-ellenőrzési Osztály vezetője (1923–1929), a Kereskedelmi Minisztérium aerodinamikai szakértője és tervező mérnöke (1929–1934). A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Gépész- és Vegyészmérnöki Kar III. sz. Mechanika Tanszék tanársegéde (1920–1934) és magántanára (1929–1934), az aerodinamika ny. rk. (1934–1936), ny. r. tanára (1936. júl. 1.–1949. jan. 9.); az Aerodinamikai Intézet alapítója igazgatója (1937–1947), az átszervezés után a Mechanikai Tanszék vezetője (1947–1949). A Gépész- és Vegyészmérnöki Kar dékánja (1942–1943).

A Műegyetemi Lövész Egylet tanárelnöke (1944–1945).

Repülőgépek dinamikai igénybevételével, a repülőgépszárny-elmélet fejlesztésével, majd a nagy sebességű repülés gázdinamikai kérdéseivel foglalkozott. Nevéhez fűződik az AVIS (= Anderlik–Varga Iskolai Sport) kiképző-repülőgépek tervezése és üzembe helyezése (Varga Istvánnal, 1932-től; az AVIS IV. 1935-től a vadászerőben teljesített szolgálatot; a gépeket Székesfehérvár-Sóstón építették meg). Üzembe állította továbbá az első egyenes áramú, szívásos rendszerű szélcsatornát a hozzá tartozó mérőberendezésekkel (1930-as évek). Irányításával a készülő magyar repülőgépek aerodinamikai tényezőit és több német repülőgép-főelem aerodinamikai fejlesztését is elvállalták (a Deutsche Verzuchsanstalt für Luftfahrt megrendelésére, 1929–1940). A II. világháború után jelentős szerepet vállalt az ostrom során súlyosan megsérült műegyetemi intézmények helyreállításában, az oktatás újraindításában, az első tantervek kidolgozásában.

Emlékezet

A repülés elméletét és szerkezettanát először Magyarországon Melczer Tibor gépészmérnök tanította (a JNMGE-n, az 1922/23-as tanévben). Abody Előd volt az első magyarországi Aerodinamikai Intézet vezetője (szintén a műszaki egyetemen, 1936-ban; az intézet a II. világháború idején a Ferihegyre költözött, 1943-ban). A II. világháború után, 1945-ben, az intézetből jött létre a Repülőgépek Tanszék, amelynek Varga László lett a vezetője, Abody itt az aerodinamikát oktatta. A BME Gépészmérnöki Kar repülőgépészeti tagozata csak Abody halála után alakult meg (1949-ben).

Abody Előd Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben, fiával, Abody Bélával közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

Elismerés

Magyar Sport Érem (1944).

Főbb művei

F. m.: Mi teszi a fegyveres erőt ultima ratióvá? (Zászlónk, 1914. 2.)
Az aerodinamika újabb eredményei. (Borel, Émile–Maurin, Charles–Painlevé, Paul: Az aviatika. Ford. Erdős Lajos. Függelék. Bp., 1925)
A légnyomás eloszlása léghajókon. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1926)
A turbulens folyadékáramlás egy problémája. 1–2. (Magyar Mérnkök Lapja, 1927. 6. és 1927. 8.)
Repülőgép biztonságáról. (Magyar Aviatikai Évkönyv, 1929)
A repülőgép stabilitásának aktuális kérdései. A. E.-nek a József Műegyetemen 1929. dec. 11-én tartott magántanári próbaelőadása. (Technika, 1930. 8.)
Mechanika. Feimer Lászlóval. (Bp., Pallas, 1934)
A rácsok mögött keletkező szélárnyék problémája. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1934 és külön: Bp., 1935)
A repülés aerodinamikai kérdései. (Természettudományi Közlöny, 1940)
A légerők természettana. – A levegő erőtana. (A repülőgép és a repülés. Szerk. is. Bp., 1942)
Nagysebességű repülőgépek aerodinamikája. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1943)
Az oszlopok kihajlásának egy kérdéséről. Petur Alajossal. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1943 és külön: Bp., 1943)
Egyenletes turbulencia, gyorsított és lassított folyadékáramlásban. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1943 és külön: Bp., 1944)
Folyadékok mechanikája. Egy. jegyz. A. E. előadásai nyomán összeáll. Blahó Miklós és Samu Béla. (Bp., 1946
2. jav. kiad. 1949)
Küzdelem a sebességét. 1–2. (Élet és Tudomány, 1947. 8–9.)
Szélvihar egy csőben. A szélcsatornáról. (Élet és Tudomány, 1947. 18.).

Irodalom

Irod.: Egy derék iparos halála. Elhunyt Anderlik Ede. (Magyar Ipar, 1898. júl. 24.)
Oroszi Marton István: Szélcsatornnk már van, de szelünk nincs hozzá! Látogatás a Műegyetem Aerodinamikai Tanszékén. (8 Órai Újság, 1938. szept. 23.)
Mikszáth Antal: A levegő titkainak kutatása. A. E.-ről. (Magyar Nemzet, 1942. jan. 25.)
Kádár Gyula: Ahol kísérletekkel megállapítják a készítendő repülőgép alakját. A repülőgépmodell is megcsinálja a dugóhúzót. A. E. kutatásairól. (Magyarság, 1942. jan. 25.)
A magyar légerőtani intézetben. (Magyar Szárnyak, 1942. 4.)
Németh József: A világ legkiválóbb szakértői készítik elő a holdutazást. Hol repül az „űrhajó”? Milyen problémákat kell megoldani? Beszélgetés A. E. műegyetemi tanárral. (Kossuth Népe, 1946. okt. 7.)
Rosivall Ferenc: A. E. (ÉKME Évkönyv, 1955/56)
Winkler László: Magyar repülőkonstrukciók Rákostól napjainkig. (Repülés, 1968. 10.)
Winkler László: A magyar X-gépek története. A titkos hazai repülőgép-építések újabb kutatási anyagai. (Repülés, 1977. 11.)
Cholnoky Tibor–Kaliszky Sándor: Adatok az Építőmérnökkari mechanikaoktatás történetéhez. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1982)
Rácz Elemér: Repülőgépészmérnök-képzés a Műszaki Egyetemen. (Közelkedéstudományi Szemle, 1986. 2.).

Irod.: A budapesti I. kerületi m. kir. állami Verbőczy István Reálgimnázium összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona. Összeáll. Baumgartner Alajos. (Bp., 1927)
Vajda Pál: A magyar repülés történetének életrajzi lexikona. Repülőgép-, repülőgépmotor-építők és -tervezők. (Repülés, 1971. 1.)
Csanádi Norbert–Nagyváradi Sándor–Winkler László: A magyar repülés története. (Bp., 1977)
Repülési lexikon. I–II. köt. (Bp., 1991)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997).

 

neten: 

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301811# (Abody Előd feleségének gyászjelentése)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője