Ábrányi Lajos
Ábrányi Lajos

2022. július 5. Kedd

Ábrányi Lajos, lászlófalvi és mikeföldi

festőművész, grafikus, szerkesztő

Születési adatok

1849. december 7.

Szentgyörgyábrány, Szabolcs vármegye

Halálozási adatok

1901. május 27.

Budapest

Temetési adatok

1901. május 29.

Budapest

Kerepesi út


Család

Dédszülei: Eördegh György (1756. jún. 27.), Schuller Terézia.

Nagyszülei: Ábrányi Alajos (= 1844-ig Eördegh Alajos, 1786–1853. máj. 30. Szentgyörgyábrány) politikus, Szabolcs vármegye főjegyzője, majd alispánja, nagykállói Kállay Terézia (1790?–1855. okt. 1. Pest. Temetés: 1855. okt. 3. Kerepesi út); dálnoki és mezőmadarasi Medve Márton (†1872. nov. 12. Pest. Temetés: 1872. nov. 14. Kerepesi út) Bihar vármegye táblabírája.

Ábrányi Alajos testvérei: Eördegh Antal (1791–1841. márc. 16. Debrecen), Eördegh Péter vármegyei ülnök (†1867. jún. 27. Pest. Temetés: 1867. jún. 29. Pest. Ferences-rendi családi sírbolt), Ábrányi Ignác (= Eördegh Ignác), ill. Királyi Józsefné, majd Schütz Alajosné Eördegh Anna †1864) és taktakenézi Drevenyák Ferencné Eördegh Magdolna (†1868. máj. 29. Pest. Temetés: 1868. máj. 31. Petneháza).

Eördegh Péter fia: Eördegh István (1824. ápr. 27. Nyíracsád–1842. ápr. 12. Pest) író.

 

Szülei: id. Ábrányi Emil (= 1844-ig Eördegh Emil 1820. nov. 20. Szentgyörgyábrány– 1850. ápr. 7. Pest) író, újságíró, politikus, Lang Paulina (1820. Buda–1849. dec. Pest) színésznő, operaénekes.

id. Ábrányi Emil testvérei: Ábrányi Aurél (1816. Szentgyörgyábrány, Szabolcs vm.–1895. dec. 10. Bp.) törvényszéki bíró, Szabolcs vármegye alispánja, id. Ábrányi Kornél (= 1843-ig Eördegh Kornél, 1822. okt. 15. Szentgyörgyábrány, Szabolcs vm.–1903. dec. 20. Bp. Temetés: 1903. dec. 22. Kerepesi út) zenei író, zenekritikus, zeneszerző, ill. Kruspér Sándorné Ábrányi Mária (= Eördegh Mária) és Wouvermans Ferencné Ábrányi Ida (= Eördegh Ida).

Testvére: Ábrányi Ida Paula (= Eördegh Ida Paula, 1844. jan. 11. Szentgyörgyábrány) kisgyermekkorában elhunyt.

Felesége: vajai Vay Róza (= Vay Jenny, 1861–1945. dec. 23. Bp. Temetés: 1945. dec. 28. Kerepesi út), Vay Géza és Péchy Piroska leánya.

Gyermekei, leánya: Plachy Zsigmondné Eördögh Ábrányi Matild (1880. okt. 17. Nyíregyháza); Gatterburg Károlyné, majd Ménesi Károlyné Eördögh Ábrányi Klára (1895. júl. 21. Nógrádverőce) és Ábrányi Erzsébet (= Eördög Ábrányi Elza 1888. jún. 11. Nyíregyháza–1907. jún. 9. Bp. Temetés: 1907. jún. 11. Kerepesi út); fia: Ábrányi József (1883. okt. 11. Nyíregyháza–1906. máj. 5. Bp. Temetés: 1906. máj. 7. Kerepesi út) joghallgató.

Iskola

Tanulmányait magánúton végezte, majd a müncheni képzőművészeti akadémián tanult (1868–1869), ill. a párizsi szépművészeti akadémián Léon Bonnat tanítványa (1869–1870).

Életút

Béranger fordításai jelentek meg a Hazánk és a Külföldben (1865), Nyíregyházán, a Nyírvidék (1880. ápr.–1880. szept.), és a Szabolcs megyei Közlöny szerkesztője (1881–1883). Budapesten a Vasárnapi Ujság illusztrátoraként (1883–1901) a tiszaeszlári vérvádperről ő tudósította és illusztrálta a lapot (ő volt az első, napilaptól kiküldött grafikus!, 1883). Cikkei és illusztrációi jelentek meg a Pesti Naplóban (1888–1892) és a Fővárosi Lapokban is (1898-tól).

Elsősorban történelmi portrékat festett, ill. főúri és köznemesi családok számára arcképeket készített; évente kb. 20 nagy méretű képet készített. Az 1880-as években oltárképfestéssel is foglalkozott. Esterházy Miklós gr. (1839–1897) megbízásából függönyt festett a tatai színház számára, amely Mátyás király udvarát ábrázolta.

Emlékezet

Ábrányi Lajos szülőhelye, Szentgyörgyábrány 1910-ben egyesült Budaábránnyal, így jött létre Nyírábrány.

Ábrányi Lajos Budapesten, a Vízivárosban (I. kerület Fő utca 21.) élt és alkotott, utolsó lakhelye a Rudolf rakpart (ma: V. kerület Széchenyi rakpart) 21. volt. A Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Tiszaeszlári rajzait a perrel foglalkozó irodalom gyakran megemlítette, Krúdy Gyula (1878–1933) híres műve (A tiszaeszlári Solymosi Eszter, 1931) is felhasználta illusztrációit. Tiszaeszlárról azonban nemcsak rajzot, de több térképet is készített, amelyek fontos szerepet játszottak a bűnügy helyszínének tisztázásában. Justh Zsigmond (1863–1894) naplója (1939) több helyen foglalkozott Ábrányi személyével, mint korának egyik leggyorsabban dolgozó portréfestőjével.

Főbb művei

F. m.: képei: Őrangyal (oltárkép, 1880)
Bobula Jánosné (1885)
Festetich Pálné gr. (1885)
Pulszky
Ferenc (1889: kiállították a párizsi világkiállításon, MNG)
Csáky Natália gr. (1891)
Sennyey Pál br. (1891)
Vay Miklós br. (1891)
Bocskai István (történelmi festmény a Hajdú vármegyei székház számára, 1890-es évek közepe, Debrecen, Déri Múzeum)
Fejérváry Géza br. (1899)
Jósika Miklós br. (1899)
József királyi herceg és Klotild
királyi hercegnő (életnagyságú arcképek, 1899)
Andrássy Gyula gr. (1901)
Deák Ferenc (1901)
Erzsébet királyné (1901)
I. Ferenc József (1901).

Irodalom

Irod. és források: Lang Paulina, Ábrányi Emil neje, nemzeti színházunk egykori kedvelt énekesnője, gyermekágyban meghalt. (Hölgyfutár, 1849. dec. 22.)
Ábrányi Emil. (Hölgyfutár, 1850. ápr. 8.)
Ábrányi Emil. (Magyar Hírlap, 1850. ápr. 9. és Pesti Napló, 1850. ápr. 9.)
A tisza-eszlári bűnpör végtárgyalása. Ábrányi Lajos eredeti rajzai után. (Vasárnapi Ujság, 1883. 25.)
A tisza-eszlári pör alakjaiból. Ábrányi Lajos eredeti rajzai után. (Vasárnapi Ujság, 1883. 26.)
Az eszlári dráma személyei. Ábrányi Lajos eredeti rajzai után. (Vasárnapi Ujság, 1883. 27.)
Tisza-Eszlár. Ábrányi Lajos rajzaival. (Vasárnapi Ujság, 1883. 28.)
Nyíregyházi karczolatok. Ábrányi Lajos rajzaival. (Vasárnapi Ujság, 1883. 30)
Eördegh-Ábrányi Lajos meghalt. (Vasárnapi Ujság, 1901. 22. és Budapesti Hírlap, 1901. máj. 28.)
Ábrányi Lajos meghalt. (Magyar Géniusz, 1901. 23.)
Két halott: Ábrányi Lajos és Engel József. (Műcsarnok, 1901. 21.)
Elhunyt Eördögh Ábrányi József [!]. (Budapesti Hírlap, 1906. máj. 7.)
A Nemzeti
Szalon almanachja. Szerk. Bányász László, Déry Béla, Margitay Ernő. (Bp., 1912)
Kövér György: Tiszaeszlár, 1882–1883. (História, 2012. 8.)
László Gézáné: Szabolcs vármegye sajtótörténete a dualizmus korában. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2013. 2.)
Kékesi Zoltán: Totem és fétis. Esszé egy kultuszról. [A tiszaeszlári vérvádperről és utóhatásáról.] (Múlt és Jövő, 2014. 1.)
Portrégaléria: Ábrányi Lajos. (Art Limes, 2015. 4.).

Irod.: Szendrei János–Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona. I. Abádi–Günther. (Bp., 1915)
Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. (Bp., 1935)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Magyar festők és grafikusok adattára. (Szeged, 1988)
Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1995/96–2000/01)
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. I–II. köt. (Nyíregyháza, 1997)
Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára. 1848–2007. (Bp., 2008).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-SBSM-ZX?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXK51-8FF (Ábrányi Lajos születési anyakönyve, 1849)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-9C61-B (Ábrányi Matild születési anyakönyve, 1880)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-YS8R-997?cc=1743180 (Ábrányi József születési anyakönyve, 1883)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-9CVM-4 (Ábrányi Elza születési anyakönyve, 1888)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-3S94-M4?i=530&cc=1743180 (Ábrányi Klára születési anyakönyve, 1895)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DY29-BCF?i=40&wc=92QJ-162%3A40678301%2C51334101%2C1077269003&cc=1452460 (Ábrányi Lajos halotti anyakönyve, 1901)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302119 (Eördegh Ábrányi Lajos [!] gyászjelentése, 1901)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302115 (Eördegh Ábrányi József [!] gyászjelentése, 1906)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6S2Y-2N?i=325&wc=92QK-829%3A40678301%2C60592401%2C1077264503&cc=1452460 (Ábrányi József halotti anyakönyve, 1906)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRC9-YC7?i=8&cc=1452460 (Ábrányi Erzsébet halotti anyakönyve, 1907)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/245355 (Eördögh Ábrányi Elza [!] gyászjelentése, 1907)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT73-33Z?i=267&cc=1452460 (Ábrányi Klára és Gatterburg Károly házassági anyakönyve, 1918)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/245356 (Eördögh Ábrányi Lajosné [!] Vay Róza gyászjelentése, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-XC79-851?i=221&wc=92QN-82Q%3A40678301%2C54933001%2C1077286601&cc=1452460 (Ábrányi Lajosné Vay Róza halotti anyakönyve, 1945)

Megjegyzések

1. A család eredeti neve a lexikonok téves adata szerint Eördegh volt! Ábrányi Lajos és családja azonban mind az Eördegh, mind az Eördögh névváltozatot használta.

2. Lexikonok téves halálozási adata: máj. 26. A gyászjelentés és a halotti anyakönyve szerint máj. 27-én hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője