Ábrányi Kornélné Katona Clementine
Ábrányi Kornélné Katona Clementine

2022. január 18. Kedd

Ábrányi Kornélné Katona Clementine

író, újságíró, műfordító

Névváltozatok

Katona Klementina, geleji

Születési adatok

1856. november 29.

Apa, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1932. július 6.

Budapest


Család

Sz: geleji Katona József földbirtokos, a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka, Kölcsey Antónia (1821–1876) naplóíró; Kölcsey Ferenc (1790–1838) unokahúga. F: Ábrányi Kornél, id. (1822–1903) zenei író, zenekritikus, zeneszerző.

Iskola

Magántanulmányokat folytatott, majd férjhez ment id. Ábrányi Kornélhoz (1879).

Életút

A Fővárosi Lapok munkatársa (1877–1878), a Pesti Napló (1891–1896), a Képes Családi Lapok (1893–1896), a Magyarország (1894–1908) és a Magyar Lányok belső munkatársa (1895–1900). A Petőfi Társaság három helyének betöltésekor őt is jelölték (azonban Bartha Miklóst, Gárdonyi Gézát és Makai Emilt választották meg). Az egyik első magyar női újságíró. Zenekritikákat, divattudósításokat írt, a századforduló népszerű lektűrjeit fordította, női érdekvédelemmel is foglalkozott. Többek között a nők érdekében írott bátor cikkeinek eredményeként nyitották meg a nők előtt az egyetemek gyógyszerészeti, orvosi és bölcsészeti karát Magyarországon (1895-től). Katona Clementine ezer fővárosi nő köszönő aláírását gyűjtötte össze és nyújtotta át Wlassics Gyula (1852–1937) közoktatási miniszternek. Tárcái és kisebb írásai a divatlapokban Vera és Constance álnevek alatt is megjelentek.

Emlékezet

A Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben, férjével, id. Ábrányi Kornéllal közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Néhány levelét az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) Kézirattára őrzi.

Főbb művei

F. m.: Három lyrikus: Horac, Burns, Béranger. Angol kútfők után. (Fővárosi Lapok, 1877)
Chopin, mint tanár. (Fővárosi Lapok, 1878)
Közös érdek. (Magyar Szalon, 1895)
Földön és föld felett. Tárczák. (Bp., 1896
2. kiad. 1903)
Sok mindenről. Karczolatok. (Bp., 1898)
Elbeszélések. (Bp., 1902)
Két pálya. Regény a serdülő ifjúság számára. (Bp., 1902)
IV. Henrik udvarából. (Katholikus Szemle, 1905)
A Margitsziget történetéből. (Katholikus Szemle, 1908)
Négy lírikus és egyebek. Essay-k, tárcák. (Bp., 1909)
ford.: Berant, Walter: A toweri apátság. (Pesti Napló, 1891).

Irodalom

Irod.: Jehlicska Ferenc: Á. K. C.: Négy lírikus és egyebek. (Katholikus Szemle, 1909)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Rubinyi György: Emlékezés egy érdemes nőíróra. (Magyar Nemzet, 1971. dec. 3.).

Megjegyzések

Némely lexikonban a családi kapcsolatok összekeverve: geleji Katona Klementine id. Ábrányi Kornél felesége volt!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője