Balatoni Kamill
Balatoni Kamill

2025. szeptember 10. Szerda

Balatoni Kamill

kajakozó, edző, sportvezető

Névváltozatok

1940-ig Banholzer Kamill Alfonz 

Születési adatok

1912. december 27.

Budapest

Halálozási adatok

1945. február 7.

Budapest

Temetési adatok

1945. május 21.

Budapest

Óbudai Temető


Család

Nagyszülei: Banholzer Károly (= Banholzer, Karl), Schaffholz Julianna; Landherr József, Friedmann Júlia.

Szülei: Banholzer Alfonz (= Banholzer, Alfons 1872. júl. 24. Sausheim, Elzász-Lotharingia–1945. febr. 8. Bp. Temetés: 1945. nov. 14. Óbuda) vésnök, Landherr Mária (1879. júl. 6. Augsburg, Bajorország), szülei német állampolgárok voltak.

Banholzer Alfonz második felesége: Kertitza Rozina (1897–1974).

Testvérei: Jóna Béláné Banholzer Angéla/Angyalka (†1975. szept. 6. Bp. Temetés: 1975. szept. 15. Óbuda), Vécsey Jenőné Banholzer Julianna (†1981. ápr. 2. Bp. Temetés: 1981. ápr. 13. Óbuda) és Banholzer Lujza.

Banholzer Julianna férje: Vécsey Jenő (1904. máj. 5. Keszthely, Zala vm.–1974. jan. 22. Bp.) cukrászmester, a Gourmand cukrászda társtulajdonosa (Mayer Bélával); Vécsey Ignác (1875. ápr. 10. Körmend, Vas vm.–1945. szept. 21. Gyenesdiás, Zala vm.) és Paál Erzsébet (1878. febr. 27. Keszthely–1960. febr. 28. Keszthely, Zala m.) fia.

A cukrászda 1938-tól működött a Belvárosban (IV. ker. Kossuth Lajos utca 11.).

Felesége: 1944–1945. febr. 7.: Schenk Mária.

Gyermeke, fia: Balatoni Artur.

Iskola

Elemi és polgári iskoláit Óbudán (Budapest, III. kerület) végezte, tanulmányai befejezése után az óbudai Kartonnyomó Ipar Rt., majd a fúzió után a Magyar Pamutipar Rt. munkása, majd művezetője volt.

Életút

A Karakán Kajak Klub (1937–1940), a Pannónia TE kajakozója (1940–1944).

Kajakban vb 2. (1938: faltboat [összerakható kajak] egyes 10 000 m). Összesen 30-szoros magyar bajnok (kajak egyes 1000 m: 1938–1942; kajak egyes 10 000 m: 1938–1943; kajak kettes 1000 m: 1938–1942; kajak kettes 10 000 m: 1938–1940 és 1942; kajak négyes 1000 m: 1942 és 1943; faltboat [összerakható kajak] egyes 10 000 m: 1938–1943; faltboat [összerakható kajak] kettes 10 000 m: 1938 és 1939); ötszörös német bajnok (faltboat egyes 10.000 m: 1940, 1942; faltboat kettes 10.000 m: 1940 (Bajóti Józseffel), 1942 (Blahó Kálmánnal), kajak négyes 1000: 1940 (Cseh Gáborral, Bajóti Józseffel és Blahó Kálmánnal).

A csepeli WMTK kajak-kenu-szakosztályának amatőr edzője (1941), a Pannónia TE kapitánya (1942), majd edzője (1943), egyúttal a magyar kajak-kenu válogatott megbízott szövetségi kapitánya (1943–1944).

Balatoni Kamill, a magyar kajak-kenusport első, nemzetközileg is ismert versenyzője a Karakán Kajak Klubban (KKK) kezdett el sportolni. A KKK, az első magyar kajaksport egyesület, 1936. febr. 6-án alakult meg a Magyar Evezős Szövetség (MESZ) helyiségeiben. A klubalapítás oka az volt, hogy az 1936. évi berlini olimpia műsorán először szerepelt a sportág, s a MESZ (amely keretében fejlődött az új vízisport) két versenykajakot, egy egyes- és egy ketteskajakot rendelt Brémából az olimpiai felkészülést elősegítendő. A megérkezett két német mintakajak” alapján Dóka Mátyás hajóépítő mester a KKK számára még két kajakot készített, ezek voltak az új sportág első magyarországi sportszerei. Balatoni Kamill nem volt a KKK alapító tagja, az első kajak-kenuversenyeken 1936-ban még nem indult. Az első (még nem bajnoki) versenyeket 1936-ban, az evezős bajnokságok keretében bonyolították le, két szakágban merevkajakban” (= kajakban), egyesben Szittya Péter, kettesben Cseh Gábor és Gelle Sándor, összerakható kajakban (= faltboat) egyesben Magyarkuthi Károly, kettesben Kolnai István és Poór Tibor győzött. Valamennyi számban 10.000 méteren rendeztek versenyeket, a győzteseket nevezték az olimpiára (Magyarkuthi Károly végül nem vett részt a berlini versenyeken).

Balatoni Kamill először 1937-ben versenyzett, már a KKK színeiben. Első ismert győzelmét, első versenyén, 1937. máj. 23-án aratta a kajak egyes versenyszámban, majd 1937. jún. 19-én a faltboat egyes, kezdőknek kiírt versenyszámában is győzni tudott (ez utóbbi verseny volt az evezős bajnoki regattán). A kajak-kenu országos versenyeket 1937-ben ugyanis még mindig az evezős bajnokságok keretén belül rendezték meg, ennek betétszámai voltak a kezdők kajakversenyei. Mivel Balatoni Kamill neve először 1937-ben a kezdők között bukkant fel, s kezdők azok voltak, akik abban az idényben versenyeztek először, nem nehéz kideríteni első versenyzői évét. Annál nehezebb kideríteni, hogy hogyan találta meg” a sportág első klasszis versenyzőjét? Versenytársai későbbi visszaemlékezései szerint 24 évesen kezdett el evezni, csupán virtusból, eszkimókajakban ülve verte meg a már „profi” kajakosokat. Osváth György vízievezős cserkészparancsnok hívta a KKK-ba, később a sportág első szervezője, Brem György (1898–1943) a Merino Posztókereskedelmi Rt. gyapjúszövet-gyártó és -forgalmazó cég vezetője, a KKK első kapitánya (utóbb az 1941-től önálló Országos Magyar Kajakszövetség első ügyvezető elnöke) volt a mentora, az ő kapcsolatai segítségével vehettek részt a magyar sportolók, mindenekelőtt Balatoni Kamill és Cseh Gábor 1938–1942 között a nemzetközi regattákon, s ez az ismertség döntő szerepet játszott Balatoni Kamill későbbi sikereiben is. Mivel tudjuk, hogy Balatoni Kamill decemberben született, 1937-ben még csak 24 éves volt, elfogadhatjuk a pályakezdéséről elterjedt ismert történetet, ám azt továbbra sem tudjuk, hogy hogyan jutott hozzá első kajakjához, s mikor és vajon melyik volt az a toborzó verseny, amelyen Balatoni kitűnő teljesítményére felfigyelt a cserkészvezető? Dóka Mátyás hajóépítő azt nyilatkozta, hogy az 1936-os egyik versenykajakját Balatoninak készítette. Ez azonban biztos, hogy nem így történt: 1936-ban Balatoni Kamill még nem kajakozott, 1937-ben pedig kezdő versenyző volt, aligha jutott hozzá a Dóka Mátyás által tervezett kajakhoz (az azonban valószínű, hogy első sikerei hatására Dóka mester épített neki is egy modern sportszert…)

Balatoni Kamill 1938-ban, a sportág első világbajnokságán, a Stockholm környéki Vaxholmban, Cseh Gáborral együtt képviselte a magyar színeket. A kísérő sportvezető Brem György volt, aki saját pénzével is támogatta versenyzőit. A legenda szerint Vaxholmba tartva, Breslauban (= Wroclaw, Lengyelország) betértek egy vízisportüzletbe, ahol Brem meglátott egy modern faltboat versenykajakot, ami annyira megtetszett neki, hogy rögtön megvásárolta – Balatoninak. Balatoni ezzel a hajóval lett második 10.000 méteren, maga mögé utasítva – többek között – az akkor az Anschluss miatt már német színekben versenyző (később ismert orgonaépítő) osztrák Gregor Hradetzkyt. Balatoni mégsem volt elégedett a sportág első (ezüst)érmével. Elmondása szerint tapasztalatlanul versenyzett: a svéd Arne Bogren engedte, hogy Balatoni végig vezessen, így a farvizén evezve az utolsó métereken, mindössze 30 centiméterrel lehajrázta Balatonit…

Balatoni Kamillnak ez az 1938-as világbajnoki második helye volt azonban tkp. az egyetlen veresége! 1938 és 1942 között – ahol elindult – valamennyi hazai és a legtöbb nemzetközi versenyét megnyerte. Az első (hivatalos) magyar kajak-kenu bajnokságokat 1938. aug. 20-án és 21-én rendezték meg. A két egyes szám végeredménye. Kajak egyes, 1000 m: 1. Balatoni Kamill (Karakán Kajak Klub) 4:37.8, 2. Cseh Gábor (Karakán Kajak Klub) 5:00.0, 3. Blahó Kálmán (Magyar Cserkész Szövetség) 5:35.0. Kajak egyes 10.000 m: 1. Balatoni Kamill (Karakán Kajak Klub) 47:31.8, 2. Cseh Gábor (Karakán Kajak Klub) 55:55.0, 3. Blahó Kálmán (Magyar Cserkész Szövetség) 60:30.00, 4. Petőházi Mátyás (Magyar Cserkész Szövetség) 66:38.00. Balatoni Kamill összesen harminc magyar bajnokságot nyert (1938–1943), s a Szendey-vándordíjat, az id. Szendey Béla emlékére kiírt Magyarország legjobb kajakosa címet is mindig elhódította (első kiírásától, 1940-től 1943-ig; 1943-ban végleg megnyerte). Magyar sportolók először 1940. júl. 13-án és 14-én vettek részt Németország kajak-kenu bajnokságain, a Starnberg-tavon. A kétnapos regattán hatalmas meglepetésre a magyar versenyzők (a szenior, a junior és a kezdő kategóriákban) összesen 9 első helyezést szereztek (egy második és egy negyedik helyezés mellett). Balatoni Kamill három versenyszámban, három győzelmet aratott: a falboat egyesben, kettesben (Bajóti Józseffel) és a kajak négyesben (Cseh Gáborral, Bajóti Józseffel és Blahó Kálmánnal). Két évvel később, 1942-ben Balatoni ismét győzni tudott az egyes versenyben és a kettesek között is (ezúttal Blahó Kálmánnal). Az 1941-ben megalakult Országos Magyar Kajakszövetség első, 1942-es összesítése szerint Balatoni Kamill 1937-től 1942-ig 71 versenyen győzött és az 1938-as vb-n kívül csak egy 1939-es – közelebbről nem ismert – berlini versenyen nem tudott nyerni, a magyarországi versenyeken azonban verhetetlennek bizonyult.

Balatoni Kamill magyar bajnokságai:

5x OB 1.: 1938, 1939, 1940, 1941, 1942: kajak egyes 1000 m

6x OB 1.: 1938, 1939, 1940, 1941, 1942, 1943: kajak egyes 10.000 m

5x OB 1.: 1938 (Cseh Gáborral), 1939, 1940, 1941, 1942 (négyszer Nagymajtényi Károllyal): kajak kettes 1000 m

4x OB 1.: 1938 (Cseh Gáborral), 1939, 1940, 1942 (háromszor Nagymajtényi Károllyal): kajak kettes 10.000 m

2x OB 1.: 1942 (Nagymajtényi Károllyal, Kubát Lajossal, Varga Ferenccel), 1943 (Nagymajtényi Károllyal, Dinya Tiborral, Varga Ferenccel): kajak négyes 1000 m

6x OB 1.: 1938, 1939, 1940, 1941, 1942, 1943: faltboat [összerakható kajak] egyes 10.000 m

2x OB 1.: 1938 (Cseh Gáborral), 1939 (Nagymajtényi Károllyal): faltboat [összerakható kajak] kettes 10.000 m

 

Emlékezet

Balatoni Kamill, Banholzer Kamill Alfonz néven, német családban született Óbudán (= Budapest, III. kerület: nevét 1940-ben hivatalosan is Balatonira változtatta; eredeti családneve a sajtóban Banholczer és Banholtzer néven is feltűnt). Civil életéről csak annyi ismert, hogy Banholzer Alfonz és népes családja Óbudán, a Lajos utca 176-ban lakott, s a legkisebb gyermek, Kamill – akárcsak nővérei valamennyien – elemi és polgári iskolai tanulmányait Óbudán végezte. Apja foglalkozása vésnök volt, a későbbi óbudai lakáscímjegyzékekben „szerelőként” és „művezetőként” szerepelt. Valószínű, hogy mind az édesapa, mind az egyetlen fiú az óbudai Kartonnyomó Ipar Rt.-ben dolgozott, utóbb mindketten művezetők lettek. Különösen tragikus, hogy édesapja egy nappal fia halála után, az ostrom alatt vesztette életét (fia tragédiájáról a család akkor még semmit sem tudott…)

Balatoni Kamill is a főváros ostroma idején vesztette életét. Az ország német megszállását követően a nyilas hatalom 1944. nov. 8-án elrendelte a 7 és 60 év közötti férfiak általános mozgósítását Budapesten és környékén, hogy megvédjék a fővárost a közeledő szovjet csapatok támadásától. Hábl Károly (1901–1983) tartalékos repülő főhadnagy (az orosz fronton elesett Brem György mellett a sportág másik megalapítója, majd újjászervezője) a vízileventékből és -cserkészekből kisegítő karhatalmi sportszázadot alakított, amelynek feladata a klubok hajóparkjának őrzése volt. Hábl visszaemlékezése szerint a század nem esküdött fel Szálasira, 1944. dec.-ben a hivatalosnak tekinthető papírokkal az egész század illegalitásba vonult: csónakházakban rejtőzött. Amikor az előrenyomuló oroszok „felszabadították” a Római-partot, Hábl Károly nyílt paranccsal feloszlatta a századát. Balatoni Kamill társainak többsége továbbra is a helyi vízisporttelepeken rejtőzött, ő azonban néhány sporttársával, -tanítványával együtt elfogadta Oltai Vilmos barátjának ajánlatát, Schlederer Alajos Margit körúti pékségében bújt el (Oltai villanyszerelő volt, és már egy ideje mint péksegéd dolgozott ott…) Az orosz csapatok 1945 febr. elején elfoglalták a Margit körutat. A példátlan erejű bombatámadások után a pincében rejtőzködő lakók – köztük az öt „péklegény” – természetesen örömmel fogadta az első szovjet katonákat. Az egyik utolsó német ellentámadás elől azonban a szovjet csapatok átmenetileg visszahúzódtak, visszatértek az SS-katonák és nyilas szövetségeseik. Balatoni Kamill és társai (Kövér Miklós, Nagymajtényi Károly, Weszely János és a civil Oltai Vilmos) Hábl Károly eltávozási parancsával igazolták magukat. Az iratok azonban már lejártak, az érvénytelen papírok miatt Balatoniék katonaszökevényeknek minősültek. A még aznap összeült rögtönítélő bíróság ítélete alapján egy SS-különítmény 1945. febr. 7-én a Csalogány utcában kivégezte a sportolókat, holttestüket a vízművek pincéjébe dobta. A szétbombázott Csalogány és Iskola utca sarkán ideiglenesen temették el őket, majd a holttesteket (a hónapokig történt azonosításuk után) végső nyugalomra helyezték.

Balatoni Kamill és négy mártírtársa holttestét 1945. máj 21-én a Margit körúti ferences templom udvarán ravatozták fel. A beszentelt koporsók felett Kammermayer Oszkár, az Országos Magyar Kajakszövetség elnöke mondott gyászbeszédet. Balatoni Kamill a Banholzer családi sírboltban nyugszik az Óbudai Temetőben. Tiszteletére Balatoni Kamill-emlékversenyeket rendeztek (1946–1947), ill. a sportág Budapest-bajnokságát róla nevezték el (2004-től szintén Balatoni Kamill-emlékverseny néven). Balatoni Kamill és mártírtársai tiszteletére a Magyar Kajak-Kenu Szövetség emléktáblát állított (Budapest, II. kerület, Csalogány utca 9–11.; 2011-ben).

Elismerés

Az Országos Sport Központ (OSK) Magyar Sportérme (1943).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: Házassági bejelentések: I–II–III. kerület: Banholzer Alfonz r. k. és Landherr Mária ág. h. ev. (Pesti Napló, 1899. aug. 20.)
Komoly magyar siker a svédországi kajak világbajnokságon. Balatoni Kamill második lett az egyéni versenyben a 10.000 méteres távon. (Nemzeti Sport, 1938. aug. 9.)
A kajakbajnokságok első két napja. (Nemzeti Sport, 1938. aug. 22.)
A Balatoni–Blahó pár ma verhetetlen. Starnbergi emlékek. (Nemzeti Sport, 1942. aug. 28.)
Balatoni Kamill, a kiváló kajakbajnok és Schenk Mária (München) jegyesek. (Pesti Hírlap, 1944. aug. 31.)
Balatoni Kamill, Kövér Miklós, Nagymajtényi Károly, Wesszely János és Oltai Vilmos gyászjelentése. (Népsport, 1945. máj. 20.)
Banholzer Alfonz volt csákyligeti lakos hagyatékának tárgyalása 1946. jan. 25-én dr. Rabár Pál közjegyzőnél. Idézve Jóna Béláné Banholzer Angela és özv. Balatoni Kamillné Schenk Mária t. és t. gyám által képviselt Balatoni Artur. (Magyar Közlöny, 1945. okt. 31.)
Balatoni Kamill és társai emlékére. (Népsport, 1955. febr. 4.)
Zentai Ferenc: A magyar sportszergyártás új remeke. Elkészült a Dóka-féle préselt kajak. [Dóka Mátyás hajókészítő mester. Ő készítette el az első magyar versenykajakokat.] (Sport, 1957. jan. 31.)
Elhunyt Vécsey Jenő Banholzer Júlia a Gourmand cukrászda egykori tulajdonosának özvegye. (Népszabadság, 1981. ápr. 9.)
Naményi József: Kajakos alakok. (Bp., 1983)
Sportlexikon. I–II. köt. Főszerk. Nádori László. (Bp., 1985–1986)
Szabó Gábor: Hősköltemény. [Balatoni Kamill életéről és haláláról.] (Nemzeti Sport, 2015. febr. 7.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G94V-94SL?wc=lang%3Dhu&lang=hu&i=533 (Banholzer Kamill Alfonz születési anyakönyve, 1912)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DYHS-HR9?wc=lang%3Dhu&i=267&cc=1452460&lang=hu (Bahnholzer Alfonz és Landherr Mária házassági anyakönyve, 1899)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DR17-PJP?i=184&cc=1452460&lang=hu (Balatoni Kamill halotti anyakönyve, 1945)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/323660 (Banholzer Alfons gyászjelentése, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6BVD-ZLNB?lang=hu (Vécsey Jenő halotti anyakönyve, 1974)

 

https://kajakkenusport.hu/hir/67_eve_halt_martirhalalt_balatoni_kamill/ (67 éve halt mártírhalált Balatoni Kamill, 2012)

https://www.budaipolgar.hu/data/cms171984/BP_2019_03.pdf (Verrasztó Gábor: Az öt péksegéd, 2019)

https://mandadb.hu/tetel/676796/Vecsey_Jeno_cukraszmester_es_neje_fenykep (Vécsey Jenő cukrászmester és felesége, Banholzer Júlia, „Mici néni, 2025)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2025

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője