Babay Kálmán
Babay Kálmán

2025. szeptember 10. Szerda

Babay Kálmán

író, református lelkész

Születési adatok

1862. december 7.

Gárdony, Fejér vármegye

Halálozási adatok

1933. április 29.

Balatonkenese, Veszprém vármegye

Temetési adatok

1933. május 2.

Balatonkenese

Református Temető


Család

A Babay régi református család, a család másik, katolikus ága a Babai névváltozatot használta. A kivétel, Babai József, a katolikus író, aki következetesen Babay József (1898–1956) néven közölte írásait.

Nagyszülei: Babay István, Mészáros Erzsébet; nemes Bóné János, Lengyel Zsuzsanna.

Szülei: Babay Károly (1826. okt. 3. Gárdony) községi bíró, Bóné Eszter (1838. márc. 31. Gárdony–1909. ápr. 18. Fehérvárcsurgó, Fejér vm. Temetés: 1909. ápr. 20. Fehérvárcsurgó).

Testvérei: Babay Dezső Károly (1857. jún. 11. Székesfehérvár, Fejér vm.–1930. szept. 29. Székesfehérvár) községi jegyző, Babay Géza állampénztári tanácsos (1859–1919. márc. 25. Szekszárd, Tolna vm.), Szalai Benőné Babay Ilona (1866–1945. jan. 3. Székesfehérvár) és Babay Gyula (1869–1899. júl. 19. Gárdony. Temetés: 1899. júl. 21. Gárdony) fűszerkereskedő, ill. Babay Jenő és Babay Béla.

Babay Dezső Károly és Novotny Emília fia: [ifj.] Babay Dezső (1895. szept. 21. Sárkeresztes–1945. febr. vége Mikor? Pornóapáti, Vas vm.) Tapolca és környéke körállatorvosa, a Faluszövetség tanácsadó állatorvosa. Az ország német megszállása után a Gestapo és nyilas fegyveresek hazaárulás vádjával letartóztatták és öt társával együtt kivégezték. A kivégzésére – a népügyészségi iratok alapján – Homonnay Márton főhadnagy, olimpiai bajnok vízilabdázó adott parancsot.

Felesége:

1894. máj. 22.–1933. ápr. 29.: Szánthó Ilona (1874. aug. 18. Balatonkenese); alsószöllősi Szánthó Lajos (1835. júl. 31. Aba, Fejér vm.) baracskai földbirtokos és sóvári Soós Julianna (†1925. okt. 23. Balatonkenese. Temetés: 1925. okt. 24. Balatonkenese) leánya.

Gyermeke, fia: Babay László (1895. márc. 18. Sárkeresztes, Fejér vm.) a Hangya Szövetkezet helyi fiókjának osztályvezetője; leánya: Babay Margit.

Iskola

A középiskola első három osztályát Székesfehérvárott (1872–1875), a negyedik osztály Budapesten (1875–1876), a felső négy osztályt Pápán végezte (1876–1880), a pápai református kollégium gimnáziumában éretts. (1880), a pápai református teológiai akadémián tanult tovább: református lelkészi vizsgát tett (I.: 1885; II.: 1888) és református tanítói képesítést is szerzett (1888).

Életút

A csajági gyülekezet segédlelkésze (1885. okt. 22.–1888. márc. 12.), a mezőkomáromi (1888. márc. 12.–1892. márc. 17.), a sárkeresztesi gyülekezet h. lelkésze (1892. márc. 17.–1892. júl. 4.), a sárkeresztesi gyülekezet lelkipásztora (1892. júl. 4.–1931. nov. 1.) és egyházi tanfelügyelő, egyúttal református egyházmegyei tanácsbíró is (1920–1930). Nyugdíjazása után 1931-től haláláig Balatonkenesén élt.

A Függetlenségi Párt bodajki választókerületi elnöke (1892–1913).

Balatonnal kapcsolatos elbeszéléseket, színdarabokat, vallásos műveket, ill. vidéki és budapesti napilapokban tárcákat írt. A Tisza virága c. regénye (1889) feltűnést keltett az Egyetemes Regénytár pályázatán. Több népdalhoz zenét is szerzett. Egyes adatok szerint a Székesfehérvár melletti Sárkeresztesen a magyar falvakban először az ő családjánál állítottak karácsonyfát (legkorábban valószínűleg 1895-ben).

Szerkesztés

Elbeszélései, írásai elsősorban Pápai Lapokban (1888-tól), a Magyar Hírlapban (1890–1915), a Koszorúban (1901–1916), a Pesti Hírlapban (1915-ig); tárcái a Dunántúli Protestáns Lapban jelentek meg (1895-től).

Főbb művei

F. m.: Szerelmes kisasszonykák. Elbeszélések. (Veszprém, 1887)
Balaton-melléki történetek. Elbeszélések. (Veszprém, 1892)
A Visky-lányok. Regényes korrajz. (Pápa, 1899 és utánnyomások)
Szabó Péter. Elbeszélés. (Koszorú. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság Népies Kiadványai 73. Bp., 1901)
A szent mezőföldi ev. ref. egyházmegye lelkészi könyvtárának jegyzéke. Összeáll. (Székesfehérvár, 1901)
A VI. parancsolat. Elbeszélés felnőttek számára. (Koszorú. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság Népies Kiadványai 96. Bp., 1903)
Ravatal mellett. Imák és vigasztaló elmélkedések a koporsónál és a sírbatételkor. I–II. köt. (Debrecen, 1908–1910)
Nádfedelű házak alatt. Falusi történetek a nép számára. Rábai Zsigmond rajzaival. [Vászonkötésben és az egész sorozat díszkiadásban is.] (Protestáns Család és Iskola I. évfolyam 9. Szentgotthárd, 1911)
A Visky-lányok. Ifjúsági regény. 10 fekete-fehér képpel illusztrálva. Színezett egész vászonkötés. (Protestáns ifjúsági és népkönyvtár 52. 2. átd. kiad. Debrecen, [1913])
Szép Balaton mellől. Elbeszélések az ifjúság számára. I–III. köt. (Protestáns ifjúsági és népkönyvtár 53–55. Debrecen, [1913])
Az apák eszik meg az egrest. Elbeszélés. (Koszorú. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság Népies Kiadványai 223. Bp., 1916)
Fejér vármegye reformációja. (Koszorú. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság Kiadványai 232. Bp., 1917).

Irodalom

Irod. és források: Babay Kálmán keresztesi ref. lelkész, kiváló tehetségű fiatal író csütörtökön váltott jegyet Kenesén, Veszprém vármegye egyik ifjú szépségével, Szánthó Ilonka kisasszonnyal, Szánthó Lajos baracskai földbirtokos leányával. (Székesfehérvár és Vidéke, 1892. aug. 23.)
Babay Kálmán keresztesi ref. lelkész eljegyezte Szánthó Ilonka kisasszonyt, Szánthó Lajos baracskai földbirtokos leányát. (Pápai Közlöny, 1892. aug. 28.–Fővárosi Lapok, 1892. aug. 31.)
Babay Kálmán ref. lelkész, lapunk munkatársa f. hó 22-én esküdik örök hűséget Szánthó Ilona kisasszonynak. (Pápai Lapok, 1894. 20. [máj. 20.])
Özv. alsószöllősi Szánthó Lajosné sóvári Soós Júlia életének 72. évében elhunyt. [Temetés utáni hír.] (Budapesti Hírlap–Magyarság, 1925. okt. 28.–Új Nemzedék, 1925. okt. 29.)
Elhunyt Babay Kálmán sárkeresztesi ny. református lelkipásztor, volt mezőföldi egyházmegyei tanácsbíró. (Budapesti Hírlap, 1933. máj. 3.)
Babay Kálmán. [Nekrológ.] (Dunántúli Protestáns Lap, 1933. 24. [jún. 11.])
Homonnay II. hóhérkodásáról vallott egyik tisztje. [Babay Dezső kivégzéséről.] (Világ [napilap], 1948. okt. 14.)
Gelencsér József: Élő népszokások. Karácsonyi vásár. [Babay Kálmán karácsonyfájáról.] (Fejér megyei Hírlap, 1985. dec. 7.)
Vér Lászlóné: Kenesei képek. Babay Kálmán református lelkész és író. (Balatonkenesei Hírlap, 1996. 12.).

Irod.: feldolgozások és lexikonok: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. (3. jav. és bőv. kiad. Bp., 1977)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Várady József: Dunántúl református templomai. I. köt. A Mezőföldi egyházmegye. (Diósgyőr, 2000).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X23X-VR9?lang=hu (Szánthó Lajos születési anyakönyve, 1835)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V57Y-C46?lang=hu (Bóné Eszter születési anyakönyve, 1838)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFKJ-5WN?lang=hu (Babay Dezső Károly születési anyakönyve, 1857)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V57Y-N5F?lang=hu (Babay Kálmán születési anyakönyve, 1862)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V5QW-RW3?lang=hu (Szánthó Ilona születési anyakönyve, 1874)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VKF4-N77?lang=hu (Babay László születési anyakönyve, 1895)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VKF4-2NL?lang=hu (Babay Dezső születési anyakönyve, 1895)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J34-X2P4?lang=hu (Babay Gyula halotti anyakönyve, 1899)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/312941 (Babay Gyula gyászjelentése, 1899)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VBX-ZWRN?lang=hu (Babay Károlyné Bóné Eszter halotti anyakönyve, 1909)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/312960 (Babay Károlyné Bóné Eszter gyászjelentése, 1909)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/312934 ([id.] Babay Dezsőné Novotny Emília gyászjelentése, 1918)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VBM-ZND3?lang=hu (Babay Géza halotti anyakönyve, 1919)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBQ-5234?lang=hu ([ifj.] Babay Dezső és Szentirmai Natália Emília házassági anyakönyve, 1923)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBQ-NKYL?lang=hu (Babay Dezső halotti anyakönyve, 1930)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GR15-BCR?lang=hu (Babay Kálmán halotti anyakönyve, 1933)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/312957 (Babay Kálmán gyászjelentése, 1933)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:65X5-DMLG?lang=hu (Babay László és Orzechowsky Klára házassági anyakönyve, 1933)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB3-15DC?lang=hu (Szalai Benőné Babay Ilona halotti anyakönyve, 1945)

 

https://varosikonyvtar.papa.hu/node/4623 ([ifj.] Babay Dezső életrajza a Pápai Jókai Mór Városi Könyvtár honlapján, 2025)

Megjegyzések

Nem tudni, hogy mikor állította Babay Kálmán Sárkeresztesen az első vidéki karácsonyfát. A szakirodalomban elterjedt 1880-as évek végső forrása Juhász Sándorné adatközlő. Juhászné úgy tudta, hogy az íróként is kiváló Babay Kálmán állította Sárkeresztesen az első vidéki karácsonyfát kisfiának, az 1885-ös születésű Lacinak. Az adat nem felel meg a valóságnak. Babay Kálmán 1892-től volt a sárkeresztesi református gyülekezet segédlelkésze, 1894-ben házasodott, fia Babay László pedig 1895-ben született. Ha a fiának állította az első karácsonyfát azt legkorábban 1895-ben tehette meg!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2025

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője