Hajdú Péter
Hajdú Péter

2024. október 12. Szombat

Hajdú Péter

nyelvész

Születési adatok

1923. december 27.

Budapest

Halálozási adatok

2002. szeptember 19.

Budapest

Temetési adatok

2002. október 14.

Budapest

Farkasrét, hamvasztás


Család

Sz: Hajdú István, Szabó Betta. F: 1944-től Kiss Judit. Négy leánya: Hajdú Sára (1946–), Hajdú Éva (1948–) és Hajdú Márta (1948–), Hajdú Lívia (1953–).

Iskola

A bp.-i Lónyay utcai Református Gimnáziumban éretts. (1941), a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–német szakos tanári okl. és finnugor nyelvészetből bölcsészdoktori okl. szerzett (1945), a nyelvtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1967). Az MTA tagja (l.: 1970. febr. 4.; r.: 1976. máj. 7.).

Életút

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) könyvtári segédőre, asszisztense (1945–1948), az OSZK keszthelyi Helikon Könyvtárának vezetője (1948–1951). Az MTA Nyelvtudományi Intézet Finnugor, majd Idegen Nyelvek Osztályának vezetője (1951–1959), a Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK Finnugor Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1959. szept. 16.–1974); közben a JATE oktatási rektorhelyettese (1961–1964), a BTK dékánja (1972–1974). Az MTA Nyelvtudományi Intézete igazgatója (1974–1982), az ELTE BTK Finnugor Tanszék egy. tanára (1982. júl. 1.–1994. aug. 31.) és a Tanszék vezetője (1986–1991), kutatóprofesszora (1991–1995). Bécsben (1969–1971), Münchenben (1978–1979), Uppsalában vendégprofesszor (1985). Általános uralisztikával, szamojéd filológiával, az uráli-finnugor őstörténet kérdéseivel, etnolingvisztikával, fonológiával foglalkozott, e témákban a prágai strukturalista iskola nézeteit kívánta hasznosítani. Lényeges, új eredményeket ért el a finnugor etnogenezis kutatásában, nyelvészeti és etnológiai szempontok felhasználásával döntő megállapításokat tett a szamojéd sámánizmus és folklór vizsgálata terén. A világon az elsők között tett kísérletet két szamojéd nyelv, a nyenyec és a szelkup fonológiai és morfológiai rendszerezésére. Munkája, a The Samoyed Peoples and Languages (1963) a nemzetközi finnugrisztika korszakos jelentőségű monográfiája. Nevéhez fűződik az uráli őstörténet nyelvészeti részének korszerű kidolgozása, a régészeti és a palinológiai kutatások eredményeivel megegyező elmélet kialakítása.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Nyelvészeti Szakkönyvtárát még életében – 2001-ben – a Pécsi Tudományegyetem Nyelvészeti Szakkönyvtárára hagyta azzal a feltétellel, hogy az értékes különgyűjtemény kedves professzora, Györke József nevét vegye fel.

Elismertség

Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya vezetőségi tagja (1967–1970), elnöke (1985–1990). Az MTA Uralisztikai Bizottsága (1970–1985), Uráli-finnugor Bizottsága elnöke (1990-től), Magyar őstörténeti Komplex Bizottsága alelnöke (1990– 1993); Környezettudományi Bizottsága elnökségi tagja (1990–1992). Az MTA Nyelvtudományi Bizottsága (1954-től), Általános Nyelvészeti Munkabizottsága (1966-tól), Alkalmazott Nyelvészeti Bizottsága (1990-től), Akadémiai Kutatóhelyek Bizottsága tagja (1992–1993). Az MTA Elnökség Társadalomtudományi Alelnöki Osztályközi Bizottsága és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága tagja (1985–1990). Az MTA–TMB Nyelvtudományi Szakbizottsága tagja (1962–1970). A Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja (1944-től), választmányi tagja (1968-tól). A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság választmányi tagja (1977-től). A Modern Filológiai Társaság (1983-tól), a Reguly Antal Társaság tagja (1991-től). A Magyar–Finn Kulturális Vegyes Bizottság magyar albizottságának elnöke (1991–1995). A helsinki-turkui Finn Tudományos és Művészeti Akadémia (1976-tól) és a helsinki Finn Tudományos Akadémia tagja (1980-tól). A helsinki Société Finno-Ougrienne külső tagja (1954-től), t. tagja (1986-tól). A göttingeni Societas Uralo-Altaica tagja (1957- től), t. tagja (1987-től). A helsinki Lapp Társaság (1967-től), a helsinki Kalevala Társaság tagja (1974-től). A Finn Irodalmi Társaság tagja (1973-tól). A Nemzetközi Finnugor Kongresszus Bizottságának tagja (1960-tól), elnöke (1985–1990), alelnöke (1990–1995).

Elismerés

Az Uppsalai Egyetem (1985), a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora (2002). Munka Érdemérem (1954), Munka Érdemrend (arany, 1978 és 1983). A Finn Köztársaság 50. jubileumán vert bronzérem (1967), a Finn Oroszlánrend lovagkeresztje (1969), a Kalevala 150. évfordulóján vert bronzérem (1985). Akadémiai Jutalom (1953), Széchenyi-díj (1994), Munkácsi Bernát-díj (2001).

Szerkesztés

A Nyelvtudományi Közlemények szerkesztőbizottságának tagja (1955–1967, 1985–1990), felelős szerkesztője (1967–1985) és a szerkesztőbizottság elnöke (1990–1995). A Néprajz és Nyelvtudomány társszerkesztője (1960–1975). A Bibliotheca Uralica (1972-től) és a Studia Uralo-Altaica c. sorozatok alapító szerkesztője (1973-tól). Az Acta Linguistica szerkesztőbizottságának tagja (1990-től).

Főbb művei

F. m.: A szamojéd népek és nyelvek. (Magyar Nyelvőr, 1949
és önállóan: A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. Bp., 1949)
Die Benennungen der Samojeden. (Helsinki, 1950)
Die Benennungen der Begriffe recht- und link, als Ausdruck der Beziehung zwischen Sprache und Denken. (Acta Linguistica, 1951)
Die ältesten Berührungen zwischen den Samojeden und den jenisseischen Völkern. (Acta Orientalia, 1953)
A magyarság kialakulásának előzményei. Monográfia. 1 térképpel. (Nyelvtudományi értekezések. 2. Bp., 1953)
Die sekundären anlautenden Nasalen im Samojedischen. (Acta Linguistica, 1954)
A magyar őstörténet kérdései. A Magyar Nyelvtudományi Társaság vitaülése. 1953. dec. 1. Szerk. Czeglédy Károllyal. (Nyelvtudományi értekezések. 5. Bp., 1955)
A magyarság eredete. H. P. előadása. (A József Attila Szabadegyetem előadásai. Bp., 1955)
Pallas szótárának magyar forrásairól. (Magyar Nyelv, 1957)
Noch einmal über den Stimmbandverschlusslaut im Jurakischen. (Acta Linguistica, 1958)
Szöveg és dallam viszony a szamojéd énekekben. (Acta Universitatis Szegediensis, 1959)
A jurák-szamojéd nyelvtan két kérdéséről. (Nyelvtudományi Közlemények, 1959)
The Form of the Object in Forest Yurak. (Acta Linguistica, 1960)
Lativus és infinitivus kapcsolata a szamojédban. (Acta Universitatis Szegediensis, 1961 és Mészöly Gedeon- emlékkönyv. Szeged, 1961)
Finnugor népek és nyelvek. Monográfia. 16 táblával, 4 térképpel, kihajtható térképmelléklettel. (Bp., 1962
lengyelül: Warszawa, 1971
angolul: London, 1975)
The Samoyed Peoples and Languages. Monográfia. (Research and Studies in Uralic and Altaic Languages. Bloomington–The Hague, 1963
2. jav. kiad. 1968)
A szelkup locativusztól és ablativusztól a magyar visszaható névmásig. (Acta Universitatis Szegediensis, 1963 és Néprajz és Nyelvtudomány, 1963)
Hol volt az uráli őshaza? (Nyelvtudományi Értekezések, 1964)
Über die alten Siedlungsräume der uralischen Sprachfamilie. (Acta Linguistica, 1964)
A magyar nyelv finnugor alapjai. Egy. jegyz. (Bp., 1965)
Bevezetés az urali nyelvtudományba. A magyar nyelv finnugor alapjai. Monográfia, egy. tankönyv és doktori értek. is. (Bp., 1966
2. kiad. 1973
3. kiad. 1976
4. kiad. 1988
5. kiad. 1989)
Chrestomathia Samoiedica. (Bp., 1968)
Százötven éve született Reguly Antal. (Magyar Nyelv, 1969)
Új hazát kerestek, őshazát találnak. (Acta Universitatis Szegediensis, 1969)
Theoretical Problems of Typology and the Northern Eurasian Languages. Papers of a Symposium. 28–30. Aug. 1968. Szeged. Szerk. Dezső Lászlóval. (Amsterdam, 1970)
Névszók predikatív ragozása a szamojéd nyelvekben. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1971. ápr. 5.
megjelent: MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1971)
Uráli vagy finnugor? (Magyar Tudomány, 1973)
Novickij, Grigorij: Rövid leírás az osztják népről. 1715. Ford. Ferincz István. A bevezető tanulmányt írta. (Studia Uralo–Altaica. 3. Szeged, 1973)
Gerundium és translativus a déli- szamojédban. (Nyelvészeti dolgozatok. Szeged, 1974)
On the Components of Nenets Phonems. (Acta Linguistica, 1974)
Samojedologische Schiften. (Studia Uralo–Altaica. 6. Szeged, 1975)
Tundraföldi öreg. Szamojéd mesék. Vál., az utószót írta. Ford. Pusztay János, Simoncsics Péter. Ill. Lóránt Lilla. (Népek meséi. Bp., 1975)
Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Szerk. Ill. Bánó Attila, Dienes Ö. István. Fotó: Cservenka Ferenc, Rácz István. 16 táblával. (Bp., 1975
franciául: 1970
finn nyelven: Helsinki, 1975
angolul: 1976)
Merre halad a magyar nyelvtudomány? (Magyar Tudomány, 1975)
A kamassz -san többesjel eredetéről. (Acta Universitatis Szegediensis, 1975)
őstörténeti perpspektívák. (Korunk, 1976)
Északi szamojéd epikus énekek. (Ethnographia, 1976)
Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba. I–IV. köt. Egy. jegyz. Szerk. Kristó Gyulával, Róna-Tas Andrással. (Bp., 1976–1980
2. kiad. 1981–1985
4. kiad. 1988–1994
6. kiad. 1995–1997)
A sumér kérdés és a Valóság. (Magyar Tudomány, 1977)
Szembesítés. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1977)
Preuráli nyelvkapcsolatok. (Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha Antal. Bp., 1977)
Rekonstrukció az uralisztikában. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1977. szept. 26.
megjelent: Nyelvtudományi Közlemények, 1978)
Közművelődési lehetőségeik az uráli nyelvészetben. (Magyar Nyelv, 1978)
Az emberi nyelv sokfélesége. Szerk. Dezső Lászlóval, Telegdi Zsigmonddal. (Általános nyelvészeti tanulmányok. 12. Bp., 1978)
Uráli nyelvrokonaink. Egy. tankönyv. Domokos Péterrel. (Bp., 1978
2. kiad. 1980
németül: 1987)
Language Contacts in North-West Siberia. (Fenno-ugrica Suecana, 1979)
A tavgi-szamojédek. (Alföld, 1980)
Az uráli nyelvészet alapkérdései. Monográfia és egy. tankönyv. (Bp., 1981
2. kiad. 1988
3. kiad. 1991
olaszul: Torino, 1992)
Vers, folklór, zene, nyelvi változás. (Filológiai Közlöny, 1984)
Studien zur phonologischen Beschreibung uralischer Sprachen. A Mátrafüreden, 1979. okt. 1–4. között tartott II. Phonologischen Symposions uralischer Sprachen c. nemzetközi konferencia előadásai. Szerk. Honti Lászlóval. (Bibliotheca Uralia. Bp., 1984)
Újabb kori nyelvészeti kapcsolatok. (Barátok, rokonok. Tanulmányok a magyar–finn kulturális kapcsolatok történetéből. Szerk. Karig Sára. Bp., 1984)
Uralszkije jaziki. (Moszkva, 1985)
Kalevala. A finn eredetiből ford. Vikár Béla. Az utószót írta. A jegyzeteket összeáll. Bereczki Gábor. (Bp., 1985)
Die uralischen Sprachen und Literaturen. (Bp.–Hamburg, 1987)
Mahler Ede és Otto Donner két levele. (Uralisztikai tanulmányok. 2. Bereczki-emlékkönyv. Bereczki Gábor 60. születésnapjára. Szerk. Domokos Péter, Pusztay János. Bp., 1988)
Zsirai Miklós-emlékkönyv születésének 100. évfordulója alkalmából. Szerk. Zs. M. műveinek bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. Z. Csaba Gabriella. (Uralisztikai tanulmányok. Bp., 1992)
Budenz József a Kalevaláról. Rumohr-Norio, Liisával
Tervonen, Viljoval. (Acta Universitatis Szegediensis, 1994)
Másodlagos egyezések. Kivezetés az uráli nyelvészetbe. (Magyar Nyelv, 1995)
Fokos Dávid emlékezete. (Folia Uralia Debrecensia, 1997)
Portré Györke Józsefről. (Acta Universitatis Szegediensis, 1999)
Györke József. (Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett. Bp., 2001)
Egy vitás paleolingvisztikai teória. (Magyar nyelvjárások, 2001)
A szamojéd nyelvek története, avagy jegyzetek Mikola Tibor doktori értekezéséről. (Acta Universitatis Szegediensis, 2001)
ford.: Sillanpää, Frans Eemil: Napsugaras élet. Reg. Ford. (Külföldi regényírók. Bp., 1942).

Irodalom

Irod.: Hernádi Miklós: Nyelvtörténet, őstörténet. Beszélgetés H. P. akadémikussal. (Magyar Tudomány, 1980)
Pusztay János: H. P.: Az uráli nyelvészet alapkérdései. (Filológiai Közlöny, 1982)
H. P. (Könyvtáros, 1983)
Uralisztikai tanulmányok H. P. 60. születésnapja tiszteletére. Szerk. Bereczki Gábor, Domokos Péter. (Bp., 1983)
Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
H. P. 70 éves. Tanulmányok H. P. tiszteletére. Szerk. Bakró-Nagy Marianne, Szíj Enikő. (Linguistica. Series A. Studia et dissertationes. Bp., 1993)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. I. köt. (Szeged, 1996)
H. P. Művei bibliográfiájával. Szerk. Csepregi Márta. (Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások. 21. Bp., 2000)
Honti László: H. P. (Magyar Tudomány, 2002)
Rédei Károly: Elhunyt H. P. (Nyelvtudományi Közlemények, 2002)
Csepregi Márta: H. P. írásainak bibliográfiája. (Nyelvtudományi Közlemények, 2003)
Zaicz Gábor: „H. P. lektorálta.” Etimológiai szótárak műhelytitkaiból, avagy H. P. emlékezete. (Folia Uralica Debreceniensia, 2003)
Tanár és tanítvány. Írások Györke József és H. P. tiszteletére. 2002–2007. Szerk. Fancsaly Éva. (Studia Linguistica. Bp.–Pécs, 2009).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője