Koós Judith
Koós Judith

2024. március 29. Péntek

Koós Judith

művészettörténész, muzeológus, művészeti író

Névváltozatok

Koós Judit 

Születési adatok

1923. július 16.

Budapest

Halálozási adatok

2006. augusztus 8.

Budapest


Család

Sz: Koós Ernő MÁV-gépészmérnök, Káplány Erzsébet. Hajadon.

Iskola

Gyermekéveit a Gyáli úti MÁV Lakótelepen töltötte. A budapesti Erzsébet Nőiskolában éretts. (1941), az ELTE BTK-n muzeológia–művészettörténet szakon muzeológus okl. szerzett (1951), művészettörténetből doktorált (1965), a művészettörténet-tudományok kandidátusa (1965). Az MLEE-n esztétika szakon végzett (1964). 

Életút

Az Iparművészeti Múzeum tud. munkatársa (1951–1952), a múzeum tud. szakkönyvtárának vezetője (1952–1969), a múzeum tud. titkára (1969–1980) és az Ötvös Osztálya tud. osztályvezetője (1970–1980). A Magyarországi Református Egyház tud. főmunkatársa (1980–1987). A Református Teológiai Akadémia előadó tanára (1985–1989), a soproni Berzsenyi Dániel Líceum (1993-tól) és az egri Heves Megyei Pedagógiai Intézet tanára (1993-tól). C. egy. tanár. Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1961–1964). 

18–20. századi magyar és egyetemes művészettel, elsősorban a magyarországi iparművészet és a szecesszió kutatásával, bútor- és enteriőrművészettel, a modern lakáskultúra kialakulásával foglalkozott. A szecessziót összegző, e stíluskorszak művészetét magyar nyelven elsőként összefoglaló munkája a magyar művészettörténet-írás egyik alapműve. Jelentős eredményeket ért el a magyarországi református templomok művészeti anyagának feltárása terén. Feldolgozta Kozma Lajos (1884–1948) munkásságát, elsőként vizsgálta Hamza D. Ákos (1903–1993) életművét. Magyarországon elsők között foglalkozott a modern finn képző- és iparművészettel, a Kalevalát illusztráló Akseli Gallen-Kallela (1865–1931) finn művész magyar kapcsolataival. További kutatási területei: kortárs magyar iparművészet, kortárs magyar üvegművészet; a Rádayak könyv- és műgyűjteménye, azok művelődéstörténeti jelentősége; budapesti református templomok története; Horti Pál (1865–1907) iparművész munkássága. 

Elismertség

A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat (1951-től), a Magyar Képzőművészek Szövetsége (1955-től), a Magyar PEN Club (1960-tól) és a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapja tagja (1962-től). A Művészeti Írók Szakmai Bizottsága vezetőségi tagja, a Magyar Bibliofil Társulat választmányi tagja.

 

A Magyar Kodály Társaság, a Magyar Liszt Társaság, a Művészbarátok Egyesülete, a FÉSZEK Művész Klub, a Budapesti Városvédő Egyesület tagja. A Finn–Magyar Társaság és a Kalevala Baráti Kör tagja. Az Országos Béketanács (OBT) Tudományos Bizottságának tagja (1974-től). 

Elismerés

Szocialista Kultúráért (1956 és 1970), Fehér Rózsa Lovagrend (Finnország állami kitüntetése, 1969). 

Szerkesztés

A Művészeti Vizuális Nevelés c. folyóirat és kiadó szerkesztője (1992–1993). A Reformátusok Lapja művészettörténeti rovatvezetője (1979–1987). A New York-i McMillan Kiadó építészeti enciklopédiája egyetlen magyar szerzője. Képzőművészeti kritikái a Szabad Művészetben jelentek meg (1951–1956). 

Főbb művei

F. m.: Kossuth szerepe a magyar iparművészet történetében. (Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei, 1954)
Kozma Lajos néhány bútorterve. – Régi magyar tiszafabútorok. (Faipar, 1954)
Adatok a Magyarországon levő XVII–XVIII. századi orosz könyvek fametszeteihez. Somogyi Árpáddal. (Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei, 1955)
Stílustörekvések a magyar bútorművészetben. – Gondolatok a korszerű bútor kérdéséről. (Faipar, 1955)
Új lakószoba bútorok. (Faipar, 1956)
A lakáselrendezés új formáiról. (Műterem, 1958)
A művészet otthon kezdődik. Ill. Varga Győző. (A Magyar Nők Országos Tanácsa kiadványa. Bp., 1959)
Pottier, Eugène Edine: Forradalmi dalok. Vál., ford. Gereblyés László. A képanyagot összeáll. K. J. (Bp., 1959)
Un livre rarissime italien du XVIe siècle au Musée des Arts Décoratif. Le „Thesauro de scrittori”. (Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei, 1959)
Modern otthon. Bútor- és lakásművészet. Monográfia. Ill. Molnár József és Varga Győző. 42 táblával. (Bp., 1960)
Újabb kutatások a XVI. századi olasz kalligráfia történetében. (Acta Historiae Artium, 1960)
A „Nagy Károlyi Királyi Nemzeti Fő Oskola Rajzoló Intézetének” ismeretlen dokumentumai. (Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum Évkönyve, 1960)
Kozma Lajos könyvművészete és alkalmazott grafikái. A Magyar Nemzeti Múzeum Iparművészeti Múzeuma és a Magyar Bibliofil Társulat kiállítása. Kat. (A Magyar Bibliofil Társulat kiadványai. 1. Bp., 1961)
Kozma Lajos. Vázlatok egy tanulmányhoz. (Kortárs, 1961)
Újabb kutatások a XVI. századi olasz calligraphia történetében. Fanti, Sigismundo: Thesauro de scrittori. (Művészettörténeti Értesítő, 1962)
Kozma Lajos helye és szerepe a XX. századi művészet történetében. Kand. értek. (Bp., 1964)
Az elmúlt száz év iparművészete történetének újabb irodalmáról. (Művészettörténeti Értesítő, 1964)
Parallelerscheinungen in der Tätigkeit der Wiener Werkstätte und der Budapester Werkstatt – Budapesti Műhely. (Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum Évkönyve, 1965)
Akseli Gallen-Kallela és a finn–magyar művészeti kapcsolatok kezdetei. – Az Art Nouveau – Jugendstil, Secessio – nyugat-európai kialakulása: mesterek és törekvések. (Művészettörténeti Értesítő, 1967)
Ismeretlen dokumentumok Ady Endre és Kozma Lajos barátságáról. (Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1967)
A Wiener Werkstätte. 1903–1932. (Művészettörténeti Értesítő, 1968)
The Effect and Works of L. C. Tiffany in Hungary. (Acta Historiae Artium, 1969)
Finn iparművészet. Kismonográfia. (A formaalkotás új útjai. Bp., 1971)
A magyar Art Nouveau üvegek. (Művészettörténeti Értesítő, 1971)
Art Nouveau in Hungary. Többekkel. (Manchester, 1973
hollandul is)
Walter Crane and Hungary. (Ars Decorativa. Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum Évkönyve, 1973)
Borovi Jenő párizsi ékszerei. (Műgyűjtő, 1973)
P. Szabó Éva. Kismonográfia. (Mai magyar művészet. Bp., 1974)
A Golden Bronze and Its Model. (Acta Historiae Artium, 1974)
A Hungarian Pioneer of Art Nouveau: Pál Horti. (Ars Decorativa. Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum Évkönyve, 1974)
A Budapesti Műhely. – P. Szabó Éva művészete. Csigó Lászlóval. (Budapest [folyóirat], 1974)
Kozma Lajos munkássága. Grafika, iparművészet, építészet. – Szemelvények K. L. művészeti írásaiból. Monográfia és antológia. K. L. művei bibliográfiájával. (Bp., 1975)
Some Hungarian Masters of the Goldsmith’s Art of Art Nouveau. (Ars Decorativa. Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum Évkönyve, 1975)
Tury Mária művészete. (Budapest [folyóirat], 1975)
A Comparative Examination of the Characteristics of National and International Elements in Art Nouveau. (Acta Historiae Artium, 1977)
Style 1900. A szecesszió művészete Magyarországon. Monográfia és benyújtott doktori értek. is. 25 színes és 217 fekete-fehér táblával. (Bp., 1979)
A könyv- és műgyűjtés évszázadai meg a Rádayak. (Confessio, 1981)
Horti Pál élete és művészete. Kismonográfia. 56 táblával. (Bp., 1982)
A Rádayak könyvgyűjteményének kialakulása és könyvművészeti ritkaságai. – Ráday Gedeon feljegyzései arcképéről.(A Ráday Gyűjtemény Évkönyve, 1982)
A bibliofil Rádayak. (Confessio, 1982)
A Rádayak kincsei. (Múzsák. Múzeumi magazin, 1983)
Kastélyok a Loire mentén. (Múzsák. Múzeumi magazin, 1984)
Színes emberek az európai festészetben. (Vigilia, 1985)
Nikeától Nizzáig. (Múzsák. Múzeumi magazin, 1985)
Az élő múzeum lagúnái. A 44. Velencei Nemzetközi Művészeti Biennále. (Nagyvilág, 1991)
Út a művészethez. I. Bevezetés a művészet történetébe. Tankönyv. (A Művészeti Vizuális Nevelés kiadványa. Bp., 1992)
Tájak és emlékek. Imre Lajos grafikái. Kismonográfia. (Művészek–műtermek. A Művészeti Vizuális Nevelés kiadványa. Bp., 1993)
Tulipán és archeológia. B. Jánosi Gyöngyi művészete. Kismonográfia. (Művészek–műtermek. A Művészeti Vizuális Nevelés kiadványa. Bp., 1993)
Madarak a művészetben. Lelkes István Vándorsólymok grafikai sorozatának 9 db facsimile tollrajzához. Mappa. (Hódmezővásárhely, 1993)
Ráday Gedeon könyv- és műgyűjteménye a XVIII. században. Kismonográfia. A fotókat készítette Szelényi Károly, ford. Kulcsár Valéria és Szakács Dagmár. (Múzeumi füzetek. 43. Aszód, 1994)
Tört életek képei. A pszichiátriai kezelés alatti művészeti terápia alkotásainak művészettörténeti elemzése. Adorjáni Ferenccel. (Bp., 1995)
Emberség és egyetemesség. (Jászsági Évkönyv, 1995)
Ráday Gedeon könyv- és műgyűjteménye a 18. században. (Magyar Iparművészet, 1995)
Hamza D. Ákos képzőművészeti életműve. Monográfia. (A Hamza Múzeum Alapítvány kiadványa. Jászberény, 1996)
Református templomok Budapesten. Két évszázad kultúrtörténete és művészete. 1785–1995. Monográfia. Fotó: Szelényi Károly. (Bp., 1996)
Ezer év finn ékszerei. Monográfia. (Bp., 1997)
Budapesttől Sao Paulóig. Hamza Lehel Mária, a divattervező. (Magyar Iparművészet, 1997)
Bodó Fábián Ilona textilművész. Budapesttől az amerikai Nashville-ig. (Magyar Iparművészet, 1999)
A péceli Ráday-kastély. (Szalon, 2000)
Magyar művészek Brazíliában. Hamza D. Ákos és Hamza Lehel Mária. („Külön világban és külön időben.” A 20. századi magyar képzőművészet Magyarország határain kívül, 1918-tól napjainkig. Szerk. Szabó Lilla. Bp., 2001)
Finlandia. Válogatott írások a finn művészet évszázadaiból. A bevezetést írta Halunen, Hannu. (Bp., 2002)
„…és megkészíti azokat kezeivel…” Orient Enikő textiljei. – „Kiki társát segíti.” Sor Júlia, ötvös és vendége: Karsay Judit, keramikus. (Magyar Iparművészet, 2003)
A jacquard falikárpit. (Szalon, 2004)
A szecesszió magyar úttörője: Horti Pál. – Magyar mozaik Lengyelországban. Puskás László üvegkompozíciója a krakkói Isteni Irgalmasság Bazilika magyar kápolnájában. (Magyar Iparművészet, 2005)
Az üveg arcai. L. Szabó Erzsébet alkotásai. (Magyar Iparművészet, 2006)

 

írásai a Reformátusok Lapjában: Karácsony a képzőművészetben. (1979. 52.)
A brassói Fekete Templom története. (1980. 6.)
A Szilágyi Dezső téri templom története. (1980. 16.)
Az első pesti kálvinista templom története. 1–2. (1980. 23–24.)
A zuglói templom a múltban és a jelenben. (1980. 41.)
Kőbánya temploma. (1981. 7.)
A budapesti német nyelvű kálvinisták temploma. Hold utca. (1981. 16.)
Az Újpest-belvárosi templom története. (1981. 35.)
A Zsinati Székház története. 1–5. (1982. 9–13.)
A reformáció emlékműve Genfben. (1982. 44.)
A Háromkirályok a művészetben. (1982. 51.)
Krisztus pere a művészetben. (1983. 14.)
Kelenföld első temploma. (1983. 24.)
Isten és ember kapcsolata a művészetben. (1983. 38.)
Pestlőrinc Kossuth téri temploma. (1983. 48.)
Jópásztor ábrázolások. (1984. 17.)
Templomok a Pasaréten. (1984. 30.)
Református templomaink stílusváltozásai. 1–10. (1984. 49.–1985. 12.)
A 175 éves Deák téri evangélikus templom. (1986. 25.)
Tavaszy Noémi műhelyében. (1986. 27.)
Példakép és mementó. Arcképvázlat Bihari Péterről. 1840–1888. (1986. 35.)
Emléke sokunknak drága. Debreczeni István erdélyi építész és tervező. (1986. 42.)
A bethlehemi csillag. (1986. 51–52.)
A Biblia forrásából. (1987. 6.)
Templomépítészet tegnap és ma – kiállítás az Építészeti Múzeumban. (1987. 40.). 

Irodalom

Irod.: K. J.: „Kozma Lajos helye és szerepe a XX. századi művészet történetében” c. kandidátusi értekezésének vitája a Magyar Tudományos Akadémián. (Művészettörténeti Értesítő, 1965)
Keserű Katalin: K. J.: Kozma Lajos munkássága. (Acta Historiae Artium, 1976)
Varga József: K. J.: Kozma Lajos munkássága. (Magyar Könyvszemle, 1977)
Pogány Ö. Gábor: K. J.: Style 1900. A szecesszió művészete Magyarországon. (Művészettörténeti Értesítő, 1979)
Koszorús Oszkár: K. J.: Style 1900. A szecesszió művészete Magyarországon. (Békési Élet, 1980)
Bitskey István: K. J.: Ráday Gedeon könyv- és műgyűjteménye a XVIII. században. (Könyv és Könyvtár, 1997)
Szürke Péter: K. J.: Ezer év finn ékszerei. (Magyar Iparművészet, 1998)
Chilkó Katalin: K. J.: Finlandia. Válogatott írások a finn művészet évszázadaiból. (Magyar Iparművészet, 2002)
Gergely Katalin: K. J. (Magyar Múzeumok, 2006)
Fekete György: K. J. emlékére. A téma születése. Beszélgetés a művészettörténésszel. 1–2. (Magyar Iparművészet, 2007). 

Irod.: Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. I–II. köt. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Kortárs magyar művészeti lexikon. I–III. köt. Főszerk. Fitz Péter. (Bp., 1999–2001). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője