Ábel Jenő
Ábel Jenő

2024. július 19. Péntek

Ábel Jenő

klasszika-filológus, irodalomtörténész, művelődéstörténész

Névváltozatok

Abel, Eugen

Születési adatok

1858. július 24.

Pest

Halálozási adatok

1889. december 13.

Budapest

Temetési adatok

1889. december 15.

Budapest

Kerepesi út


Család

Nagyszülei: Abel, Johann; Schweitzer, Rosalia és ?, Hajemme, Theresia.

Szülei: Ábel Albin (1822. márc. 1. Tevel, Tolna vm.–1888. márc. 5. Bp. Temetés: 1888. márc. 7. Kerepesi út) osztrák származású zenetanár, zongoramester, Knight, Claudia (1825. Boulogne-sur-Mer, Pas-de-Calais, Franciaország–1898. ápr. 17. Ózd, Borsod vm.) angol nevelőnő, majd nyelvtanár.

Testvére: Ábel Gyula (Abel Julius, 1863. okt. 6. Bp.–1942. nov. 24. Bp. Temetés: 1942. nov. 29. Farkasrét) gépészmérnök, a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. ózdi vasgyárának igazgatója.

Ábel Gyula felesége: szentisvánbaksai Kádas Malvin (1884. febr. 14. Salgótarján–1967. febr. 13. Bp. Temetés: 1967. febr. 20. Farkasrét).

Ábel Gyula leányai: Gaál Andrásné Ábel Alice és Major Kálmánné Ábel Lili.

 

Felesége: 1882. szept. 26.–1889. dec. 13.: borsodi Bosányi Gizella (1860. ápr. Mikor?, Pest–1900. ápr. 2. Budapest. Temetés: 1900. ápr. 4. Kerepesi út), Bosányi József biztosítótársasági hivatalnok és Lasznár Anna leánya.

Bosányi Gizella testvérei: dr. Bosányi Iván (1847. Szolnok–1918. ápr. 18. Bp. Temetés: 1918. ápr. 20. Kerepesi út) jogász, ügyvéd, Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja, Bosányi Endre (= Bosányi András, 1857. jún. 7. Pest–1927. jún. 7. Bp. Temetés: 1927. jún. 9. Farkasrét) vegyészmérnök, gazdasági író, kir. tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja, ill. Bosányi Gyula és Lamprecht Emilné Bosányi Emma.

dr. Bosányi Iván felesége: Edwards Ellen (Edward Helén Mária, 1848. jún. 27. Harpenden, Hertfordshire, Anglia–1939. márc. 5. Bp.) pedagógus, az angol nőnevelési módszer magyarországi megalapítója.

Bosányi Endre felesége: Widder Sarolta Hermin (1854–1935. okt. 15. Bp. Temetés: 1935. okt. 17. Farkasrét) tanítónő, Widder Ede (1820–1902) tatai iskolaigazgató és Scheiber Sarolta leánya. Widder Ede a tatai izraelita népiskola igazgatója volt, odajárt kedves tanítványa Bláthy Ottó Titusz (1860–1939) gépészmérnök, az MTA r. tagja is. Widder Sarolta az egyike volt azoknak, akik legelsőnek szereztek oklevelet a br. Eötvös József által alapított és Zirzen Janka igazgatása alatt állott első magyar tanítóképzőben.

Bosányi Endre és Widder Sarolta Hermine fia: dr. Bosányi Andor (1884. jan. 17. Bp.–1954. aug. 16. Bp.): orvos, gyermekgyógyász, egyetemi magántanár.

Az 1918-tól borsodi előnevű Bosányi család Bossányi változatban is írta a nevét (de nem azonos a nagybossányi és kisprónai előnevű nemesi Bossányi családdal).

 

Gyermekei, fia: Ábel Pál (1884. febr. 9. Bp.) mezőgazda, a Gazdák Lapja felelős szerkesztője (1908–1909); leányai: Herczy Sándorné Ábel Irma (1885. júl. 27. Budakeszi, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1953. márc. 11. Bp.) tanítónő, Széll Mihályné Ábel Margit (1886. szept. 28. Bp.–1939. nov. 14. Bp.) tanítónő és Ábel Gizella (1888. júl. 18. Bp.–1918. nov. 8. Bp.) tanítónő.

Ábel Margit és Széll Mihály gyermeke: Széll Jenő (1912. jún. 13. Bp.–1994. jan. 15. Bp.) politikus, diplomata, műfordító, Nagy Imre titkára, a Magyar Rádió kormánybiztosa.

Iskola

A budapesti evangélikus gimnáziumban éretts. (1875), osztályfőnöke öt éven át Heinrich Gusztáv volt, humánoktatói Bászel Aurél, Böhm Károly, Elischer József és Fröhlich Róbert voltak.

A budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori és középiskolai tanári okl. szerzett (1878); ismereteit Angliában, Belgiumban, Hollandiában és Németországban egészítette ki, majd Olaszországban járt hosszabb tanulmányúton (1878 ősze-tele). A későbbkori görög eposz tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1880). Az MTA tagja (l.: 1882. jún. 1.).

Édesapja osztrák, édesanyja angol származású, anyanyelve azonban magyar volt, kiválóan tudott angolul, németül franciául, olaszul (az ókori és a középkori latin, valamint az ógörög, az újgörög és különböző nyelvjárásai mellett).

Életút

A budapesti V. kerületi kir. katolikus főgimnázium r. tanára (1879–1883), a budapesti tudományegyetemen a görög filológia rk. (1883–1887), ny. r. tanára (1887–1889), a vatikáni levéltárban, ill. a konstantinápolyi császári könyvtárban kutatott (Csontosi Jánossal, Thaly Kálmánnal, 1889. szept.–okt.).

A magyarországi klasszika-filológiai tudomány nemzetközileg is kiemelkedő képviselőjeként, elsősorban a késői – Homérosz utáni – görög eposzköltészettel és a középkori és kora újkori latin nyelvű magyarországi műveltséggel foglalkozott.

Az orosz–török háború idején, 1877-ben II. Abdul Hamid szultán – politikai gesztusként – harmincöt Mátyás király könyvtárából származó kódexet visszaajándékozott Magyarországnak. Az 1877. ápr. végén visszajuttatott korvinákat Csontosi János (1846–1918) mutatta be a Nemzeti Múzeumban. A legenda szerint az előadás után Ábel Jenő felkereste Csontosit, akit hazáig elkísért, és elhalmozta kérdéseivel. Csontosinak feltűnt a mindössze tizenkilenc éves fiatalember meglepően nagy tudása, nemsokára bevonta Ábel Jenőt a korvinákkal kapcsolatos kutatásokba. A hazatért kódexek filológiai vizsgálatával végül is az MTA az egyetemi hallgató (!) Ábel Jenőt bízta meg, aki 1878-ban márc. 4-én az akadémiai nyilvánosság előtt ismertette eredményeit. Korábban Magyarországon a kódexekkel csak külsőleg foglalkoztak: megmérték a nagyságát, vizsgálták a kötését, a címlapot, a díszes iniciálékat. Első, nagy feltűnést keltő munkájával, a kódexekben fellelhető ókori és kora középkori szövegek elemzésével, művelődéstörténeti jelentőségük felismerésével nemcsak a hazai korvinakutatás, de a magyarországi humanizmus-kutatás egyik megalapozója lett.

Ábel Jenő miután sikeresen megvédte doktori értekezését vizsga nélkül (addigi szakmai elismeréseként) középiskolai tanári oklevelet is szerzett. Tanulmányai befejezése után hosszabb időt töltött Olaszországban, ahol a milánói Ambrosiana Könyvtárban megtalálta a kövek mágikus hatását tárgyaló, addig ismeretlen Lithika (Kövek könyve) c. későantik tankölteményt. Tudományos eredményéről különös módon egy humanista levél formájában számol be mesterének, Ponori Thewrewk Emilnek (Epistula ad Aemilium Thewrewk de Ponor de codice Ambrosiano Lithicorum, 1878. okt.; megjelent: 1879). Ez az episztola nemzetközileg is ismertté tette a nevét, megjelenése korszakos jelentőségű a hazai klasszika-filológia történetében.

Hátralévő mindössze tíz aktív évében erejét megfeszítve, megszállottan dolgozott. Alapvető tanulmányokat közölt a klasszikus görög himnuszköltészetről, Tacitus és Terentius munkásságáról, humanista tárgyú munkái közül kiemelkednek Petrarcával, Janus Pannoniusszal kapcsolatos adatközlései, feldolgozta a magyarországi középkori egyetemek történetét, elkezdte a külföldi egyetemeken tanuló magyar hallgatók adatainak összegyűjtését; a bolognai egyetemi könyvtárban pedig felfedezett két újabb korvinát. Elsőként írta le a bártfai Szent Egyed-templom könyvtárát, de a magyarországi színjátszás kezdeteit is kutatta. Írt és fordított még néhány középiskolai tankönyvet, szerkesztett néhány klasszikus szerzői kommentárt.

Emlékezet

Budapesten, a Terézvárosban (= VI. kerület: Nagy János utca 25. [ma: Benczúr utca]) élt és tevékenykedett, de hosszabb időt töltött Olaszországban (és a Vatikánban is.) Súlyos tüdőbajban szenvedett, a Monarchia legtöbb fürdőhelyén járt, de nem sikerült meggyógyítani betegségét. Halála előtt az MTA megválasztotta a konstantinápolyi császári könyvtár átkutatására szervezett bizottságába. Mint a bizottság egyik tagja útnak is indult, de a török fővárosban egészségi állapota válságosra fordult, már halálos betegen érkezett haza.

A fővárosban hunyt el, gyászszertartásán a budapesti tudományegyetem nevében mestere, Ponori Thewrewk Emil (1838–1917) egyetemi tanár búcsúztatta, az MTA-n az emlékbeszédet Hegedűs István (1848–1925) mondta. Ábel Jenő a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben, családi sírban, unokájával, Széll Jenővel közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).

Emlékét a Magyar Ókortudományi Társaság az Ábel Jenő-emlékéremmel őrzi (1968-tól). Az Ókortudományi Társaság 1962-től megrendezett országos tanulmányi versenye 2001-ben vette fel Ábel Jenő nevét (Ábel Jenő Latin Tanulmányi Verseny). Budapesten, a Kelenföldön (XI. kerület) róla nevezték el az Ábel Jenő utcát (1907-től).

Német nyelvű írásai Eugen Abel, latin nyelvű forrásközlései Eugenius Abel néven jelentek meg.

Elismertség

A budapesti Philologiai Társaság első titkára (1887–1889).

Szerkesztés

A Magyarországi tanulók külföldön c. könyvsorozat alapító szerkesztője (1889; az I. kötet halála után jelent meg, 1890-ben).

Az Egyetemes Philologiai Közlöny társszerkesztője (Ponori Thewrewk Emillel, 1887–1889).

Főbb művei

F. m.: A Hesiodosra vonatkozó legújabb irodalom. 1–2. – Wolf Frigyes Ágost és a classica-philologia. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1877)
De Infinitivi Graeci forma. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1878)
Adalékok a latin orthographiához. – Corvin-codexekről. – II. Psammetich görög zsoldosainak Ipsambulban levő feliratai. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1878)
Die classische Philologie in Ungarn. – Die Bibliothek des Königs Matthias Corvinus. (Litterarische Berichte aus Ungarn, 1878)
Corvin-codexek. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok Köréből. VIII. köt. 1. Bp., 1879)
Epistula ad Aemilium Thewrewk de Ponor de codice Ambrosiano Lithicorum. (Bp., Franklin, 1879)
Janus Pannonius életéhez és műveihez. – Pannoniai verses feliratok. – A görög epikusok töredékeihez. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1879)
Adalékok a humanismus történetéhez Magyarországon. (Az MTA Irodalomtörténeti Bizottsága kiadványa. Bp., 1880)
Magyarországi humanisták és a Dunai Tudós Társaság. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok Köréből. VIII. köt. 8. Bp., 1880)
Colluthi Lycopolitani Carmen de raptu Helenae. (Berlin, 1880)
Die gelehrte Donaugesellschaft des Conrad Celtes in Ungarn. (Litterarische Berichte aus Ungarn, 1880)
I. György kalocsai érsek. – Garázda Péter. – Janus Pannonius halálának helyéről. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1880)
Hazánkat érdeklő külföldi szemle. A Corvina történetéhez. (Magyar Könyvszemle, 1880. 2-3.)
Egyetemeink a középkorban. (Az MTA kiadványa. Bp., 1881)
Homeros Odysseája. I–III. ének. Iskolai használatra magyarázta és bevezetéssel ellátta Á. J. (Bp., 1881)
Orphei Lithica. Accedit Damigeron de Lapidibus. Kiadta Eugen Abel néven. (Berlin, 1881)
Die Söldnerinschriften von Abu-Simbul. (Wiener Studien, 1881)
Zu den Homercentonen. (Zeitschrift für österreichische Gymnasien, 1881)
Galeotto Marzio. (Ungarische Revue, 1881)
Joannes Philoponosnak az ékezetekről szóló munkájához. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1881. 1.)
Janus Pannonius kéziratairól (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1881. 3.)
Tacitus legnagyobb művének czíme. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1881. 5.)
Joannis Gazaei Descriptio tabulae mundi et Anacreontea. Kiadta Eugen Abel néven. (Berlin, 1882)
Zur Handschriftenkunde des Pindar. (Wiener Studien, 1882)
Neuere Ausgrabungen – in Altofen. – Die Landesbücherausstellung. (Ungarische Revue, 1882)
Xenophon emlékiratai Sokratesről. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1882. 1.)
Fünf Bücher Epigramme von Conrad Celtes. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1882. 2.)
Charles Graux. – Euripides tropusai összehasonlítva Aeschylos és Sophocles tropusaival. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1882. 10.)
Petrus Garázda, ein ungarischer Humanist des XV. Jahrhunderts. – Die Anfänge des ungarischen Buchhandels. (Ungarische Revuem 1883)
Die Catullus-recension des Guarinus. (Zeitschrift für österreichische Gymnasien, 1883)
Szemelvények a görög lantos költészet munkáiból. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1883. 1.)
A könyvnyomdászat vázlata. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1883. 7.)
Műtörténeti adatok a XV. és a XVI. századból. (Történelmi Tár, 1884. 3.)
Színügy Bártfán a XV. és a XVI. században. (Századok, 1884. 1.)
A bártfai Szent Egyed-templom könyvtárának története. (Az MTA Irodalomtörténeti Bizottsága kiadványa. Bp., 1884)
Scholia vetera in Pindari Epinicia. Ad librorum manuscriptorum fidem edidit Eugenius Abel. (Berlin, 1884)
Das Schauspielwesen zu Bartfeld im XV. und XVI. Jahrhundert. (Ungarische Revue, 1884)
Orphica. Accedunt Procli hymni, hymni magici, hymnus in Isim, aliaque eiusmodi carmina. Kiadta Eugen Abel néven. (Praga–Lipsia, 1885)
Görög elemi olvasókönyv Curtius görög nyelvtanához. Szerk. Schenkl Károly. Ford. (Bp., 1885)
Isota Nogarola. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1885. máj. 4.
megjelent: Értekezések a Nyelv- és Széptudományok Köréből. XII. köt. 12. Bp., 1885)
Curtius György görög nyelvtana. Alaktan. A Gerth Bernát közreműködésével javított 16. eredeti kiadást ford. Á. J. (Bp., 1885
2. kiad. 1886 és utánnyomások)
Curtius György görög nyelvtana. Mondattan. A Gerth Bernát közreműködésével javított 16. eredeti kiadást ford. Á. J. (Bp., 1885
2. kiad. 1886 és utánnyomások)
Schenkl Károly Görög elemi olvasókönyve Curtius görög nyelvtanához. A 12. eredeti kiadást ford. Á. J. Bp., 1886 és utánnyomások)
A homerosi Demeter-hymnusról. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok Köréből. XIII. köt. 4. Bp., 1886)
Irodalomtörténeti emlékek. I. Nicolaus de Mirabilibus élete és munkái. Az MTA Irodalomtörténeti Bizottsága megbízásából kiadta Á. J. (Bp., 1886)
Homeri hymni, epigrammata, Batrachomyomachia. Kiadta Eugenius Abel néven. (Praga–Lipsia, 1886)
Isota Nogarola Veronensis opera quae supersunt omnia. Accedunt Angelae et Zeneverae Nogarolae epistolae et carminae. Kiadta Eugenius Abel néven. (Vindobona–Bp., 1886)
Isota Nogarola. (Vierteljahrsschrift für Cultur und Literatur der Renaissance, 1886)
Az ó- és középkori Terentius-biographiák. (Az MTA kiadványa. Bp., 1887)
Unedirte Briefe von Luther, Melanchton und Leonhard Stöckel. (Ungarische Revue, 1887)
Homeros Iliasa. Homeros Odysseája. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1887. 1.)
A Corvina Juvenalis-codexéről. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1887. 4.)
Marci Tulliis Ciceronis De officiis libri tres. – Marcus Tullius Cicerónak két beszéde. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1887. 6–8.)
Két ismeretlen Corvin-kódexről. (Magyar Könyvszemle, 1888. 1-6.)
Historia Apollonii Regis Tyri. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1888. 3.)
Az orpheusi Astronomiához. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1888. 4.)
Beriszló Péter énekéhez. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1888. 6-7.)
Cox mythológiája. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1888. 9-10.)
Irodalomtörténeti emlékek. II. Olaszországi XV. századbeli íróknak Mátyás királyt dicsőítő művei. Az MTA Irodalomtörténeti Bizottsága megbízásából kiadta Á. J. (Bp., (Bp., 1890)
Scholia recentia in Pindari Epinicia. Ad librorum manuscriptorum fidem edidit Eugenius Abel. (Bp., 1890)
Scholia vetera in Nicandri Alexipharmaca. Recensionem ab Eugenio Abel incohatam ad finem perduxit Rudolfus Vári. A posztumusz kéziratot befejezte és kiadta Vári Rezső. (Editones Criticae. Az MTA Classica-philologiai Bizottsága kiadványa. Bp., 1891)
Analecta nova ad historiam Renascentium in Hungaria Litterarum Spectantia. Ex scriptis ab Eugenio Abel relictis cum commentariis edidit partimque auxit Stephanus Hegedűs. A posztumusz kéziratot befejezte és kiadta Hegedűs István. (Bp., 1903).

Irodalom

Irod.: családi források, feldolgozások és megemlékezések: Dr. Bosányi Iván miniszteri fogalmazó és Edwards Ellen kisasszony esküvője. (Pesti Napló, 1875. aug. 28.)
Elhunyt Ábel Albin, Ábel Jenő atyja. (Vasárnapi Ujság, 1888. 11.)
Ábel Jenő. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1889. dec. 14.)
Ábel Jenő halála. (Budapesti Hírlap, 1889. dec. 15.)
Elhunyt Ábel Jenő. (Fővárosi Lapok, 1889. dec. 15.)
Ábel Jenő. (Vasárnapi Ujság, 1889. 51.)
Csontosi
János: Rómer Flóris és Ábel Jenő emlékezete. (Magyar Könyvszemle, 1889. 1–4.)
Eugen Abel. (Ungarische Revue, 1890)
Vári Rezső: Ábel Jenő. Életrajz és művei teljes bibliográfiája. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1890. 2.)
Ponori Thewrewk Emil: Ábel Jenő. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1890)
Hegedűs István: Ábel Jenő. (
Fővárosi Lapok, 1891)
Egy jó anya halála. [Ábel Jenőné Bosányi Gizella halála.] (Balatonvidék, 1900. ápr. 8.)
Hegedűs István: Emlékbeszéd Ábel Jenő l. tagról. (Bp., 1900)
Elhunyt dr. Bosányi Iván ügyvéd, királyi törvényszéki hites tolmács. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, Pesti Napló, 1918. ápr. 20.)
Elhunyt borsodi Bosányi Endre királyi tanácsos. (Magyar Hírlap–Pesti Napló–Az Újság, 1927. jún. 9.)
Bosányi Endre, a Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesülete igazgatója 70. születése napján meghalt. (Magyar Gyáripar, 1927. 6-7.)
Elhunyt borsodi Bosányi Endréné szül. Widder Sarolta. (Budapesti Hírlap–Friss Újság–Magyar Hírlap, 1935. okt. 17.)
Dr. Bosányi Ivánné Edwards Ellen 90 éves korában meghalt. (Budapesti Hírlap–Pesti Napló–Az Újság, 1939. márc. 7.)
Ábel Gyula ny. vasgyári igazgató baleset következtében elhunyt. (Esti Újság–Új Magyarság, 1942. nov. 28.)
Elhunyt Ábel Gyula a Rimamurány Salgótarjáni Vasmű Rt. ózdi vasgyárának ny. gépészeti igazgatója. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1942. 12.)
Özvegy Ábel Gyuláné szentistvánbaksai Kádár Malvin elhunyt. (Magyar Nemzet, 1967. febr. 18.)
Borzsák István: Ábel Jenő. B. I. előadása az Ókortudományi Társaság 1979. évi közgyűlésén. (Antik Tanulmányok, 1979. 2.)
Borzsák István: Ábel Jenő. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1981)
Ritoók Zsigmond: Ábel Jenő és az európai klasszika-filológia. (Antik Tanulmányok, 1981. 1.)
Borzsák István: Ábel Jenő. (Homonoia, 1982)
Borzsák István: Abeliana recentiora. (Antik Tanulmányok, 1984)

Széll András: Szabad szél. Visszaemlékezés. (Bp., Noran Libro, 2012).

Irod.: műveiről: A korvinák. (A Hon, 1877. ápr. 17.)
A corvinák hazakerülése. (Magyarország és a Nagyvilág, 1877. ápr. 22.)
Á. J. értekezése a corvinákról az Akadémián. (Pesti Napló, 1878. márc. 5.)
Csontosi János: Külföldi mozgalmak a Corvina-irodalom terén. (Magyar Könyvszemle, 1878)
Latkóczy Mihály: Á. J.: Epistula ad Aemilium Thewrewk de Ponor de codice Ambrosiano Lithicorum. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1879)
Zilahi Kiss Béla: Á. J.: Egyetemeink a középkorban. (Századok, 1882. 1.)
Fináczy Ernő: Á. J.: A homerosi Demeter-hymnusról. (Egyetemes Philologiai Közlöny,  1887. 3.)
Kovács Pál: Á. J.: Az ó- és középkori Terentius-biographiák. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1887. 9-10.)
Magyar tudósok Konstantinápolyban. (Nemzet, 1889. szept. 16.)
Ábel
irodalmi hagyatéka. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1891).

Irod.: lexikonok: [Ábel Albin.] Magyar zenészeti lexicon. Encyclopediai kézikönyv. Írta és szerk. Ságh József. (Bp., 1880)
Vári Rezső: A classica-philologia encyclopaediája. A classica-philologia tudományágainak módszertanába bevezető kézikönyv. (Bp., 1906)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Budapest lexikon. I–II. köt. Főszerk. Berza László. (2. átd. és bőv. kiad. Bp., 1993)
Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
Pedagógiai lexikon. I–III. köt. Főszerk. Báthory Zoltán és Falus Iván. (Bp., 1997)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XCYV-HTT (Ábel Albin születési anyakönyve, 1822)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XK51-Y8C (Ábel Jenő születési anyakönyve, 1858)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XXSN-6MD (Ábel Gyula születési anyakönyve, 1863)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C33H-14XK-R (Ábel Jenő házassági anyakönyve, 1882)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZHD-P9R (Ábel Pál születési anyakönyve, 1884)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZHR-682 (Bosányi Andor születési anyakönyve, 1884)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XXSR-Z7F (Ábel Irma születési anyakönyve, 1885)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZH6-RJJ (Ábel Margit születési anyakönyve, 1886)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301650 (Ábel Albin gyászjelentése, 1888)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZHX-K61 (Ábel Gizella születési anyakönyve, 1888)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSLR-5SDQ-V (Ábel Jenő halotti anyakönyve, 1889)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301669 (Ábel Jenő gyászjelentése, 1889)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:Q2HV-JFNG (Ábel Albinné Knight Claudia halotti anyakönyve, 1898)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301670 (Ábel Jenőné Bosányi Gizella gyászjelentése, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3D-XD8N (Ábel Gyula és Kádas Malvin házassági anyakönyve, 1902)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZL6-8W83 (Herczy Sándor és Ábel Irma házassági anyakönyve, 1912)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6Z9S-MH9C (Ábel Gizella halotti anyakönyve, 1918)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6DSK-GD6S (Dr. Bosányi Iván halotti anyakönyve, 1918)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6CB4-Q2M2 (Bossányi [!] Endre halotti anyakönyve, 1927)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/356315 (Bosányi Endre gyászjelentése, 1927)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7884-1CW2 (Bossányi [!] Andrásné Widder Sarolta halotti anyakönyve, 1935)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/356316 (Bosányi Endréné Widder Sarolta Hermina gyászjelentése, 1935)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68S9-53CG (Dr. Bossányi [!] Ivánné Edwards Ellen halotti anyakönyve, 1939)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:662H-BFW9 (Széll Mihályné Ábel Margit halotti anyakönyve, 1939)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QYQG-V9MM (Ábel Gyula halotti anyakönyve, 1942)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301661 (Ábel Gyula gyászjelentése, 1942)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZHH-2C4F (Herczy Sándorné Ábel Irma halotti anyakönyve, 1953)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QYMB-GM6Z (Dr. Bossányi [!] Andor halotti anyakönyve, 1954)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301662 (Ábel Gyuláné szentistvánbaksai Kádár Malvin gyászjelentése, 1967)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője