Berrár Jolán
Berrár Jolán

2021. szeptember 21. Kedd

Berrár Jolán

nyelvész, nyelvtörténész

Névváltozatok

Ujvárossy Berrár Jolán 

Születési adatok

1925. augusztus 13.

Budapest

Halálozási adatok

1985. február 6.

Budapest

Temetési adatok

1985. február 15.

Budapest

Cinkotai Temető, hamvasztás


Család

Nagyszülei: Ujvárossy Bertalan, Preyszler Irén.

Szülei: Berrár György magántisztviselő, Ujvárossy Jolán. Szülei korán elváltak. Apja második felesége: Riegler Róza (†1970. jan. 26. Bp.).

Ujvárossy Jolán testvérei: Ujvárossy Bertalan (1903. máj. 8. Tata–1970. máj. 16. Bp.) minisztériumi osztálytanácsos, MÁV-felügyelő és Ujvárossy Ferenc (1904. szept. 2. Tóváros). Hajadon.

Iskola

A budapesti VI. kerületi Mária Terézia Leánygimnáziumban éretts. (1943), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1947) és magyar–történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1948), a nyelvészeti tudományok kandidátusa (1958).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK I. sz. Magyar Nyelvtudományi Tanszéke demonstrátora (1946–1948), díjtalan gyakornoka (1948–1950), tanársegéde (1950–1952), egy. adjunktusa (1952–1962), egy. docense (1962-től).

Az MTA–TMB-n Pais Dezső aspiránsa (1955–1958).

Magyar történeti mondattannal, történeti névtudománnyal, lexikográfiával foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén névtani, majd hangtörténeti kutatásokat végzett: feldolgozta a magyarországi XI–XIV. századi Árpád-kori női neveket és a ty hang történetét (ez utóbbi munkája nagy részben kéziratban maradt). Később érdeklődése a mondattan felé fordult; a XV–XVI. századi nyelvemlékek mondattani feldolgozása után alapvetően új eredményeket ért el a magyar hasonlító mondatok kialakulása terén. A Magyar Értelmező Szótár előkészítő adatgyűjtésének egyik irányítója, a Nyelvtörténeti Adattár előmunkálatainak és próbagyűjtésének munkatársa, majd az Új Magyar Nyelvtörténeti Szótár anyaggyűjtésének egyik irányítója és ellenőrzője. Tudománynépszerűsítő tevékenysége is értékes. Ujvárossy Berrár Jolán néven verseket is írt.

Főbb művei

F. m.: Tavaszi hit. Versek. Ujvárossy Berrár Jolán néven. (Balassagyarmat, 1943)
Régi magyar női nevek. Egy. doktori értek. (Bp., 1948)
Kunigunda – Kinge. (Magyar Nyelv, 1949. 1.)
Ágnes, Aglent. Részletek doktori értekezéséből. (Magyar Nyelv, 1949. 2.)
A magyar női nevek társadalmi megoszlása a XI–XIV. században. (Magyar Nyelv, 1950. 1.)
Belső keletkezésű és egyházi eredetű személyneveink keveredése. (Magyar Nyelv, 1950. 3.) Női neveink 1400-ig. (Magyar Nyelv, 1951. 2.)
Női neveink 1400-ig. Az egy. doktori értek. átdolgozott változata. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 80. Bp., 1952)
Az összetételek történeti vizsgálatához. (Magyar Nyelv, 1955. 1.)
A magyar megengedő mondatok kialakulása. (Magyar Nyelv, 1956. 1.)
Herjó. (Magyar Nyelv, 1956. 2.)
A -től fogva névutó kialakulása. (Magyar Nyelv, 1956. 4.)
Közös nyelvi sajátságok a Debreceni és a Weszprémi Kódexben. (Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Szerk. Bárczi Géza és Benkő Loránd. Bp., 1956 és külön: Bp., 1957)
Fejezetek határozóragjaink élettörténetéből. (Nyelvtudományi értekezések 13. Bp., 1957)
Hasonlító kötőszók a Huszita Bibliában. (Magyar Nyelv, 1957. 3-4.)
A magyar hasonlító mondatok kialakulása. Kand. értek. (Bp., 1958)
Még egyszer az -nként ragról. (Magyar Nyelv, 1958. 3-4.)
Klemm Imre Antal hetvenöt éves. (Magyar Nyelv, 1959. 3.)
Kosztolányi Dezső: Szeptemberi áhitat. (Magyar Nyelvőr, 1959. 1.)
A magyar hasonlító mondatok története a XVI. század közepéig. A kandidátusi értek. átdolgozott változata. (Nyelvtudományi értekezések 23. Bp., 1960)
A mondattan. (Nyelvtan – stílus – szónoklás. Fogalmazás, nyelvhelyesség, helyesírás, stíluselemzés. Szerk. Terestyéni Ferenc. Bp., 1960)
A magyar főnév birtokos ragozásáról. Szépe Györggyel és Tompa Józseffel. (Magyar Nyelv, 1960. 1.)
Személynévkutatásunk 1945 és 1959 között. (Magyar Nyelv, 1960. 2.)
A morfémahatárok megállapításáról. Tompa Józseffel. (Magyar Nyelv, 1960. 4.)
Az üdő – ideje tőtípusról. (Magyar Nyelv, 1961. 1.)
Beszámoló az Új Magyar Nyelvtörténeti Szótár munkálatairól. (Magyar Nyelv, 1961. 3.)
A mai magyar nyelv rendszere. (Magyar Nyelv, 1961. 4. és Magyar Tudomány, 1961. 12.)
A mondat formai ismertetőjegyei. (Általános nyelvészeti tanulmányok 1. Bp., 1963 és külön: Bp., 1963)
A magyar esetrendszer vizsgálati módjairól. (Magyar Nyelv, 1963. 4.)
Egy fejezet a néz, illet, tartozik igék jelentéstörténetéből. (Nyelvtudományi értekezések 40. Tanulmányok a nyelv életrajza köréből. Szerk. Benkő Loránd, Ligeti Lajos, Pais Dezső. Bp., 1963)
Szóképzés, lexika, szintaxis. (Általános nyelvészeti tanulmányok 3. Bp., 1965)
Megjegyzések a szintaktikai viszonyok formális meghatározásához. (Nyelvtudományi értekezések 46. Alak- és mondattani gyűjtelék. Szerk. Benkő Loránd és Pais Dezső. Bp., 1965)
Calepinus: illendő – tartozó – néző. (Magyar Nyelv, 1965. 4.)
Beiträge zur Geschichte des Lautes „ty”. (Studia Slavica, 1966)
A denominalis -l és -z képzős igék leíró és történeti vizsgálatának néhány szempontja. (Nyelvtudományi értekezések 58. A magyar nyelv története és rendszere. A Debreceni Nemzetközi Nyelvészkongresszus előadásai. 1966. aug. 24–28. Szerk. Imre Samu és Szathmári István. Bp., 1967)
A képző funkciójáról vallott felfogások fejlődése a magyar szakirodalomban. (Általános nyelvészeti tanulmányok 5. Bp., 1967)
Az Új Magyar Nyelvtörténeti Szótár szerkesztési elvei. 1–2. Károly Sándorral. (Magyar Nyelv, 1967. 3–4.)
Új szempontok és módszerek a szóképzés vizsgálatában. (Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Szerk. Rácz Endre és Szathmári István. Bp., 1973 és utánnyomások)
Morfológiai szerkezetek – szintaktikai szerkezetek. (Magyar Nyelv, 1975. 1.)
Alany és állítmány. (Tanulmányok a mai magyar nyelv mondattana köréből. Szerk. Rácz Endre. Bp., 1977 és utánnyomások)
Szemantikai struktúrák a mondattanban. (Magyar Nyelv, 1979. 4.)
Próbák és problémák A mai magyar nyelv tankönyv új kiadásához. (Dolgozatok a magyar leíró nyelvtan köréből. Szerk. Nagy Ferenc. Bp., 1982)
Régi magyar glosszárium. Szótárak, szójegyzékek és glosszák egyesített szótára. Szerk. Károly Sándorral. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1984)
Megjegyzések a sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok kérdésköréhez. (Tanulmányok a mai magyar nyelv mondattana köréből. Szerk. Rácz Endre és Szathmári István. Bp., 1984).

F. m.: tankönyvei, egyetemi jegyzetei: Magyar történeti mondattan. Egy. jegyz. (Bp., 1953 és utánnyomások)
Magyar történeti mondattan. (Egyetemi magyar nyelvészeti füzetek. Bp., 1957)
A magyar nyelv története. I–II. köt. Egy. tankönyv is. Bárczi Gézával és Benkő Loránddal. (Bp., 1964–1967
a 2. kiadástól egy kötetben: 2. kiad. 1978
3. kiad. 1980
4. kiad. 1980
5. kiad. 1982
6. kiad. 1989 és utánnyomások: 1993–2002
12. kiad. 2002).

Irodalom

Irod. és műveiről: B. Lőrinczy Éva: B. J.: Fejezetek határozóragjaink élettörténetéből. (Magyar Nyelvőr, 1958. 3.)
Károly Sándor: B. J. A magyar hasonlító mondatok kialakulása c. kandidátusi disszertációjának vitája. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1959)
Kubínyi László: B. J.: Magyar történeti mondattan. (Magyartanítás, 1959. 2-3.)
R. Hutás Magdolna: B. J.: A magyar hasonlító mondatok története a XVI. század közepéig. (Magyar Tudomány, 1961. 9.)
Farkas Vilmos: B. J.: A magyar hasonlító mondatok története a XVI. század közepéig. (Magyar Nyelvőr, 1962. 2.)
Nyíri Antal: Bárczi Géza–Benkő Loránd–B. J.: A magyar nyelv története. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica, 1968)
Sebestyén Árpád: B. J.–Károly Sándor: Régi magyar glosszárium. (Magyar Nyelvjárások, 1984)
Fábián Pál: B. J. (Magyar Nyelv, 1986. 4.)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRF7-SMH?i=57&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6ZJ6-L327 (Ujvárossy Ferenc és Kerner Juliánna házassági anyakönyve, 1938)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/561018 (Ujvárossy Bertalan gyászjelentése, 1970)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-62N9-GZ3?i=82&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3ACZLQ-J9N2 (Ujvárossy Bertalan halotti anyakönyve, 1970)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-62N9-RNW?i=74&cc=1452460 (Berrár Györgyné Riegler Róza halotti anyakönyve, 1970)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021