Iskola

A bp.-i Magyar Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István növendéke (1943–1944), majd Nagybányán telepedett le (1944).

Életút

A nagybányai fém- és vegyipari kombinát díszítőművésze (1953–1973). Bár Nagybányán alkotott, festészete nem kapcsolódik a nagybányai hagyományokhoz. Társadalmi témákat a szürrealizmussal és expresszionizmussal rokon szemlélettel, a művészi groteszk formanyelvén dolgozott fel. Kompozíciós műveket, portrékat és tájképeket festett olajban és temperában. A szürrealizmussal és expresszionizmussal rokon szemlélettel a művészi groteszk formanyelvén dolgozott föl társadalmi témákat. Kompozíciós műveket, tájképeket és karakteres portrékat festett olajban és temperában. Művészetét az állandó újrakezdés és kísérletezés jellemzi. Műveiben jelentkező humora a groteszk helyzetképeken túl hirtelen szürrealista látomássá, találó társadalomkritikává változik át. 1975-től nyaranként a szárhegyi alkotótáborban dolgozott, amelynek „örökös tagja” volt.