Kiss Albin Ferenc
Kiss Albin Ferenc

2024. október 12. Szombat

Kiss Albin Ferenc

pedagógus, történész, római katolikus pap, ciszterci szerzetes

Névváltozatok

Kiss Rajner Ferenc 

Születési adatok

1874. január 10.

Sóly, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

1948. december 28.

Zirc, Veszprém vármegye


Család

Sz: Kiss Ferenc molnár, Bognár Terézia. 

Iskola

A veszprémi piarista gimnáziumban éretts. (1892), belépett a ciszterci szerzetesrendbe (1893. aug. 29.), pappá szentelték (1898. aug. 23.). A rend zirci hittudományi és tanárképző főiskoláján és a budapesti tudományegyetemen tanult (1894–1898), a budapesti tudományegyetemen történelem–latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1898). 

Életút

A ciszterci rend székesfehérvári bajai (1898–1899), zirci (1899–1900), majd pécsi gimnáziumának r. tanára (1900–1907); közben Zircen, a novíciusok mestere (1903–1905 és 1907–1910). A bajai III. Béla Gimnázium (1910–1912), ismét a pécsi ciszterci gimnázium (1912–1913), a budapesti Szent Imre Gimnázium r. tanára (1913–1924), Zircen, a ciszterci rend főigazgatója (1924–1929). Pécsett (1929–1935) és Budapesten a rend igazgatója és házfőnöke (1935–1936), Zircen, a ciszterci rend perjele (1936–1948). 

 

Középkori és kora újkori művelődéstörténettel, a felvilágosult abszolutista uralkodók művelődéspolitikai elképzeléseivel, a magyarországi ciszterci szerzetesrend iskoláinak történetével foglalkozott. Több pécsi és Pécs környéki helytörténeti tanulmányai mellett feldolgozta a pécsi ciszterci rendi gimnázium, majd a magyarországi ciszterci rend történetét. Műfordítóként néhány német nyelvű egyházi művet és történeti munkát tolmácsolt. 

Emlékezet

Budapesten, Pécsett és Zircen élt és tevékenykedett, a zirci Ciszterci sírkertben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2011-ben). 

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1916). 

Főbb művei

F. m.: Gróf Széchenyi István és kora. Egy. doktori értek. (Bp., 1898)
II. Frigyes porosz király története. Tanulmány. (Pécs, 1902)
A pécsi belvárosi templom története. (Pécs, 1906)
A történetírás bölcselete. – A pécsi belváros története. (Pécsi Évkönyv, 1906/07 és külön: Pécs, 1906)
Szociális gondolatok. (Zirc és Vidéke, 1908 és külön: Zirc, 1908)
A magyarok Nagyasszonya. K. A. szentbeszéde. (Székesfehérvár, 1908)
Jörgensen. – Egy elmélet végnapjai. – Lourdes és egy orvos. (Jézus Szentséges Hírnöke, 1910)
A középkor szelleme. Tanulmány. (Bp., 1911)
A latin nyelv oktatásának akadályai. (Magyar Középiskola, 1913)
K. A. Szent Imre ünnepén elmondott beszéde. (Budai Évkönyv, 1913/14)
A pécsi gimnázium története. Monográfia. (Pécs, 1914)
I. Ferenc. (Budai Évkönyv, 1916/17)
Schneller reformiskolája. (Magyar Középiskola, 1918)
Emlékbeszéd Nagy Béniről. (A Szent István Akadémia Emlékbeszédei. I. 3. Bp., 1922)
A magyar társadalomtan története. Kismonográfia. (Szent István Könyvek. 28. Bp., 1925)
Giesswein Sándor és a társadalmi tudományok. (Giesswein-emlékkönyv. Szerk. Lukács György. Bp., 1925)
Buzássy Ábel. (Pécsi Évkönyv, 1929/30)
Szent Ágoston De civitate Dei című művének méltatása. Szent Ágoston halálának másfélezredes évfordulójára. (Szent István Könyvek. 88. Bp., 1930)
Elmélkedés a nevelési célról. (Pécsi Évkönyv, 1930/31)
A nemzet nyelvében él és virul. (Pécsi Évkönyv, 1931/32)
Marczell Mihály neveléstani munkája. (Pécsi Évkönyv, 1932/33)
A ciszterciták és középiskolájuk. (Pécs-baranyai Ismertető, 1934)
Vass Bertalan. – Mártai Rudolf. – Az ősi Alma Mater. – Középiskolai problémák. (Pécsi Évkönyv, 1934/35)
A ciszterci rend története. Monográfia. I–II. köt. I. köt. Általános rész. II. köt. Magyarország. (Bp., 1938)
Egy figyelemre méltó szociológiai elmélet. (Katholikus Szemle, 1939)

 

ford.: Sermes, Carla: Excelsior. Színmű. Ford. (Zirc, 1910?)
Rauschen, Gerhard–Marx Ignaz–Schmidt Jakob Wilhelm: Egyháztörténelem. II. köt. A keresztény középkor. Az Illustrierte Kirchengeschichte kivonatos fordítása. Ford. Kiss Albin Imre néven. (Bp., 1940). 

Irodalom

Irod.: A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010)
Repertorium. A budai ciszterci Szent Imre Gimnáziumban 1912 és 1948 között tanító ciszterci atyák irodalmi és tudományos munkássága. Összeáll. Prímász G. Róbert. (Bp., 2012). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője