Braun Róbert
Braun Róbert

2024. november 7. Csütörtök

Braun Róbert

politikus, könyvtáros, szociológus

Születési adatok

1879. január 7.

Arad

Halálozási adatok

1937. február 12.

Budapest


Család

Zsidó családból származott. Sz: Braun József, Bruckner Berta. F: Grünwald Margit. Leánya: Braun Éva (1917–1945) politikus, a magyarországi munkásmozgalom mártírja.

Iskola

Középiskoláit Aradon és Nagyszebenben végezte, Nagyszebenben éretts. (1897), a bp.-i és párizsi egyetemen tanult tovább (1897–1900); Budapesten bölcsészdoktori okl. (1900) és magyar–német szakos tanári okl. szerzett (1902).

Életút

A lippai (1902–1907), a marosvásárhelyi kereskedelmi iskola r. tanára (1907–1910), Szabó Ervin felkérésére a Fővárosi Könyvtár könyvtárosa (1910–1911), aligazgatója (1911–1918), igazgatója (1918–1919), jórészt az ő eredménye az első magyarországi igények figyelembevételével kidolgozott decimális mutató megalkotása. Az őszirózsás forradalom idején a Jászi-féle nemzetiségi minisztérium miniszteri tanácsosa (1918), a forradalmak alatt tanúsított magatartása miatt állásából elbocsátották. A két vh. között a Lantos, a Káldor és a Révai Kiadók lektora. A Társadalomtudományi Társaság szociográfiai szakosztályának alapító elnöke (1913-tól). A magyarországi falukutató mozgalom egyik elindítója, különösen jelentősek a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó írásai, ill. műfordítói és szakfordítói tevékenysége. Fiatal korában Lippán tanított, s onnan utazott, egyik vakációjára Olaszországba, Sansepulcróba. A két kistelepülés összehasonlításából született meg az első magyarországi szociográfiai munka (Lippa és Sansepulcro, kötetben megjelent: 1908). Első társadalomnéprajzi dolgozatát az Arad vm.-i Maroscsicsérről írta (szintén 1908- ban, megjelent átdolgozva és bővítve: 1936-ban). A falu lélektana (1913) c. alapvető kötetét; munkamódszerét, anyaggyűjtését, valamint a kötethez mellékelt kérdőívét az 1930-as években megindult falukutató mozgalom szociográfusai évtizedekig példaképüknek tekintették. A könyv megírásához ismét Maroscsicséren, majd a Szeged melletti Felsőtanyán gyűjtött adatokat – távolabbi célja az európai parasztság néplélektani megírása volt. A falu lélektanából jól kitűnt a magyarországi falu csaknem teljes mozdulatlansága, a feltűnően primitív munkamegosztás és életmód. Véleménye szerint kétféle gazdasági változás ingathatja meg a falu merevségét: a hegyvidéki erdőirtás és a tanyai „előrenyomulás”. A kötet megjelenése után kezdeményezte a Társadalomtudományi Társaság szociográfiai szakosztályának megalakítását (amelynek első elnöki tisztjét is elvállalta). Az 1910-es években beutazta Észak-Amerikát, megismerkedett a modern amerikai társadalomtudományok eredményeivel: benyomásairól rendszeresen beszámolt a Városi Szemle, a Világ és a Könyvtári Szemle hasábjain, valamint több szociológiai írását a Nyugat is közölte. A modern polgári szociológiai és közgazdasági irodalom első magyarországi fordítójaként elsősorban Henry George műveit tolmácsolta. A Tanácsköztársaság bukása után kiszorult a magyar tudományos közéletből: megfosztották könyvtárosi állásától: alkalmi lektori és fordítói munkákból élt.

Szerkesztés

A Huszadik Század (1907–1919), a Világ szerkesztője (1913–1915), a Századunk főmunkatársa (1931–1937).

Főbb művei

F. m.: II. József közgazdasági reformeszméi. Egy. doktori értek. is. (Arad, 1900)
Henry George és a földjáradékadó. (A Huszadik Század Könyvtára. 28. Bp., 1907)
Lippa és Sansepulcro. (A Huszadik Század Könyvtára. 33. Bp., 1908)
Az amerikai városi korrupció. – Prostitúció Chicagóban. (Városi Szemle, 1911)
A telekérték becslésének Somers-féle rendszere. (Városi Szemle, 1913)
A falu lélektana. (A Huszadik Század Könyvtára. 47. Bp., 1913)
Webb, Sidney–Webb, Beatrice: A szegénység problémája. Ford. Kósa Miklós. A bevezető tanulmányt írta. (Mesterművek. Bp., 1918)
Magyarország feldarabolása és a nemzetiségi kérdés. (Táltos Könyvtár. Bp., 1919
angolul: The Dismemberment of Hungary and the Nationalities. Bp., 1919
franciául: La démembement de la Hongrie et la question nationalités. Bp., 1919)
Régi és új milliomosok Amerikában. (Politika és társadalom. 2. Bp., 1920)
Carnegie, Andrew: Napjaink problémái. Ford. Bartos Zoltán. A bevezető tanulmányt írta. (Mesterművek. Bp., 1920)
Általános magyar könyvjegyzék. Összeáll. Pikler Blankával. (Bp., 1925
angolul is)
Utódállamok. (Századunk könyvtára. 11. Bp., 1932)
Nobel-díjas írók antológiája. Összeáll. (Bp., 1935)
A 150 év előtti Hóravilág. (Bp., 1935)
Maroscsicsér. (Századunk, 1936)
A magyar történetírás revíziójához. (A Huszadik Század körének történetfelfogása. Történetírók Tára. Szerk. Glatz Ferenc és Pók Attila. Bp., 1982)
ford.: George, Henry: Vámvédelem vagy szabadkereskedelem. Vizsgálódás a vámkérdésről, különös tekintettel a munka érdekeire. (Bp., 1909)
[George, Henry]: Kormányzóságom történetéből. Utópia Henry George gazdasági rendszere alapján. (Marosvásárhely, 1911
Modern Könyvtár. 164-166. Az előszót Jászi Oszkár írta. 2. kiad. Bp., 1912)
George, Henry: Haladás és szegénység. A termelési válságok és a növekvő vagyonnal együtt növő szegénység okának kutatása, ezek gyógyszere. (Bp., 1914)
George, Henry: Társadalmi kérdések. (Bp., 1921)
Bryce, James: Az Amerikai Egyesült Államok demokráciája. (Bp., 1922)
Farbman, Michael: „Pjatiletka.” Az ötéves terv mai állása. (Bp., 1931)
Istrati, Panait: A Szovjet 1930-ban. II. Más fény felé. (Bp., 1931)
Austin, Anne: A fekete galamb. Reg. Ford. Barna István álnéven. (Az Athenaeum detektív és kalandor regényei. Bp., 1934)
Gribble, Leonard, R. : Bosszú? Reg. Ford. Barna István álnéven. (Az Athenaeum detektív és kalandor regényei. Bp., 1936)
Szemjonov, Jurij: A föld kincsei. Gazdasági földrajz mindenki számára. (Bp., 1936).

Irodalom

Irod.: Pórné Váradi Irma–Kőhalmi Béla–Turnowszky Sándor: B. R., a könyvtáros és a szociográfus. Bibl. és tanulmány. (Könyvtárosok kiskönyvtára. 2. Bp., 1960)
Remete László: A fővárosi könyvtárügy úttörői. Hat arcképvázlat. (Könyvtárosok kiskönyvtára. 5. Bp., 1964)
Egyed Ákos: B. R. faluszociográfiái. (Korunk, 1970)
Köves Rózsa: B. R. emlékezete. (Magyar Nemzet, 1979. jan. 7.)
V. Bálint Éva: B. R.-re emlékezve. A hazai munkásszociográfiákról. (Magyar Hírlap, 1979. jan. 7.)
Boldizsár Iván: A lebegők. Visszaemlékezések. (Bp., 1989)
Bán D. András: Egy polgári radikális portréjához. (Magyar Nemzet, 1987. 28.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője