Ikvay László
Ikvay László

2024. december 8. Vasárnap

Ikvay László

római katolikus pap, teológus

Névváltozatok

1945-ig ikvai Pfeiffer László

Születési adatok

1911. június 6.

Budapest

Halálozási adatok

1976. május 19.

Weinfelden, Svájc


Család

Régi soproni családból származott, apja kinevezését követően Budapestre költözött. Sz: Pfeiffer László (1879–1914) pénzügy-minisztériumi tisztviselő, Wekerle Sándor személyi titkára, Lábán Aglája (1881–1965). Apai nagybátyja: Pfeiffer Miklós (1887–1979) kassai kanonok, anyai nagybátyja: Lábán Rudolf (1879–1958) balettművész, táncpedagógus. Testvére: Pfeiffer Nóra.

Iskola

A komáromi bencés gimnáziumban éretts. (1930), a Fribourgi Egyetemen (Svájc) végzett, hittudományi doktori okl. szerzett és pappá szentelték (1937. márc. 21.).

Életút

Somorján (1937), Misérden és Komáromban káplán (1938–1939). A Katolikus Ifjúmunkások Országos Egyesülete (KIOE) budapesti lelki vezetője (1939–1946) és a budapesti IX. kerületi (ferencvárosi) Gát utcai Szent Péter templom igazgatója (1941–1946), egyúttal a KIOE Gát utcai székházának igazgatója is, ahol az ország német megszállása után üldözötteket rejtegetett (1944). A II. vh. után a budapesti r. k. tanoncotthonok érseki biztosa (1946–1948), a Középső-ferencvárosi Páli Szent Vince-plébánia káplánja és az Actio Catholica Országos Központjának titkára (1948–1951). Szécsényben káplán (1951–1952), szervezkedés miatt letartóztatták (1952. aug. 29.) és tíz év börtönre ítélték (1952; az Elnöki Tanács kegyelemben részesítette: 1956. szept.). A budapesti Kis Szent Teréz és Jézus Szíve templom káplánja (1956–1958), a budapesti Béke téri plébánia kisegítő lelkésze (1958–1961). Illegális hitoktatásért ismét letartóztatták (1961. febr. 6.), Havass Géza és társai perében hat év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték (1961. jún. 19.; közkegyelemmel szabadult, de papi hivatásától eltiltották: 1965). Budapesten alkalmi munkákból élt (1965–1969). Nemzetközi szervezetek közbenjárására Fribourgban telepedhetett le, ahol nagybátyjánál, Pfeiffer Miklós kanonoknál a svájci magyarok lelkipásztori gondozásában segített (1969–1971), Mindszenty József bíboros személyi titkára (1971–1972), Weinfeldenben káplán (1974–1976). Teológusként elsősorban filozófiai és kultúrtörténeti kérdésekkel, az egyház szociális küldetésének népszerűsítésével foglalkozott, több népszerű kiadvány szerzője, szerkesztője és fordítója. Jelentős szerepet játszott a legelesettebb társadalmi rétegeket, elsősorban a tanoncokat és segédmunkásokat felkaroló katolikus munkásifjú-mozgalom magyarországi elterjesztésében. A mozgalom, amelynek célja a legszegényebb rétegek és a „barokk feudális” egyház közötti szakadék eltüntetése volt elsősorban Ikvay László tevékenysége révén országos jelentőségűvé vált. Ikvay kezdeményezésére tanonc- és ifjúmunkásotthonokat alapítottak, a Gát utcai központ (szimbolikus, hogy a Szent Péter-templom József Attila lakóházával szemben működött) idővel rendkívüli népszerűségre tett szert.

Szerkesztés

A felvidéki Prohászka-körök Új Élet c. lapjának főmunkatársa (1932–1944).

Főbb művei

F. m.: Fesquet, Henri: XXIII. János pápa virágoskertje. XXIII. János pápa szellemes mondásainak és a személyéről szóló anekdotáknak gyűjteménye. Ford. (Ijjas Antal: Isten igaz embere. XXIII. János pápa és az egyház. Bp., 1967)
Bibliával vasárnapról vasárnapra. Mai gondolatok új liturgiánk szentírási olvasmányaihoz. Ford. Veszprémi Istvánnal. (Bécs, 1971).

Irodalom

Irod.: András Károly: I. L. (Katolikus Szemle [Róma], 1976)
Vecsey József: I. L. (Életünk, 1976)
Saáry Éva: I. L. (Nemzetőr, 1976. 316.)
I. L. (Szolgálat, 1976)
Hetényi Varga Károly: Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. II. Üldözött, börtönviselt jezsuiták, kapucinusok, karmeliták, keresztény iskolatestvérek, lazaristák, marianisták, maristák, mechitaristák, minoriták, piaristák szenvedéstörténete. (Abaliget, 2002)
Beke Margit: Az esztergomi – esztergom-budapesti – főegyházmegye papsága. 1892–2006. (Bp., 2008)
Hollai Ferenc: Ki volt I. L.? A magyar munkásifjú-mozgalom főtitkárának életrajza – sorstársainak elbeszélése és levelei alapján. (Szombathely, 2009). *Lexikonok téves születési helye: Pozsony.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője