Huber Frigyes
Huber Frigyes

2022. július 5. Kedd

Huber Frigyes

római katolikus pap, teológus

Születési adatok

1896. március 4.

Budapest

Halálozási adatok

1978. január 2.

Székesfehérvár

Temetési adatok

1978. január 11.

Székesfehérvár

Szentháromság Temető


Család

Sz: Huber József, Hiedl Anna.

Iskola

A Pázmáneum növendéke (1914–1918), Esztergomban pappá szentelték (1918. szept. 1.).

Életút

A nagyszombati szeminárium prefektusa (1918–1919), a bp.-i Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium hittantanára (1919–1950); közben Bajóton kántor, majd Budapest-Erzsébetváros kisegítő lelkésze (1947–1952). Esztergomban teológiatanár (1952), a Központi Papnevelő Intézet énektanára (1953–1959). Érseki tanácsos. Magyarországon elsőként tanított az iskolákban gregorián éneket. Csatlakozott a Magyar Kórus mozgalomhoz, amelynek Bárdos Lajos és Kertész Gyula volt a vezetője. Értékes gregorián korális tankönyveket írt, Liszt-monográfiája azonban kéziratban maradt. A Magyar Turista Egyesület (MTE) választmányi tagja (1942-től).

Emlékezet

A Magyar Kórus c. egyházzenei folyóirat társszerkesztője (Bárdos Lajossal, Kertész Gyulával, 1943–1950).

Főbb művei

F. m.: Rövid korális tanfolyam. Kántorképzők, papnöveldék s az egyházzenei pályára készülő ifjúság használatára. (Katolikus Kántor, 1931 és külön: Bp., 1931)
Sanc-tus. A gregorián korális. (A Magyar Kórus kiadványa. 1–2. kiad. Bp., 1938)
Énekfüzet. 118 ének a Harmat–Sík: „Szent vagy, Uram!” énektárból. Az imarészt szerk. (Bp., 1935)
Harmat Artur 60 éves. (Magyar Kórus, 1945)
A gregorián ének. (Magyar Kórus, 1947)
Bánás László halálára. (Magyar Kórus, 1949).

Irodalom

Irod.: Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága. 1892–2006. (Bp., 2008). *Valamennyi lexikon téves halálozási helye: Budapest! Gyászjelentése szerint a székesfehérvári Papi Otthonban hunyt el

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője