Horváth Cyrill
Horváth Cyrill

2024. október 12. Szombat

Horváth Cyrill

filozófus, pedagógus, piarista szerzetes, római katolikus pap

Névváltozatok

1820-ig Horváth József

Születési adatok

1804. október 17.

Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1884. november 5.

Budapest


Család

Sz: Horváth József, Végh Erzsébet. Testvére: Horváth Döme (1819–1899) író, jogász.

Iskola

Középiskoláit Kecskeméten (1815–1819) és Privigyén végezte (1819–1820), belépett a piarista rendbe (1820. okt. 10.), a rend trencséni társházában újoncnövendék (1820–1821), Podolinban (1822–1823), Vácott tanult (1823–1824), Nyitrán (1826–1827) és Szentgyörgyön (Pozsony vm.) teológiát hallgatott (1827–1828), pappá szentelték (1828. aug. 6.). A pesti tudományegyetemen bölcsésztudori okl. szerzett (1825), az MTA tagja (l.: 1834. nov. 8.; r.: 1836. szept. 9.; t.: 1865. dec. 10.).

Életút

A piarista rend váci (1828–1830), szegedi gimnáziumának r. tanára (1830–1844), szegedi gimnáziumának és a líceumnak igazgatója (1844–1849). A piarista rend pesti (1849–1859), majd ismét a szegedi gimnáziumának r. tanára és igazgatója (1859–1860). A piarista rend levéltárnoka (1860–1861), a pesti, ill. bp.-i tudományegyetemen a filozófia h. (1861–1863), r. tanára (1863–1884). A Bécsi Földtani Társulat l. tagja. Pályája kezdetén verseket (elsősorban ódákat) és drámákat írt. Tyrus c. szomorújátékát Vörösmarty Mihály Vérnász c. drámája mellett a Magyar Tudós Társaság dicséretben részesítette (1834-ben). Később érdeklődése pedagógiai és filozófiai kérdések felé fordult. A kor szaklapjaiban gyakran írt tanügyi leveleket, bírálta a korabeli tanodák irodalmi felfogását és nevelési elképzeléseit. Filozófusként karteziánus elveket vallott, de Schelling nézeteivel is sokat foglalkozott, ill. a szubjektivizmuson és az objektivizmuson alapuló, által konkretizmusnak nevezett filozófiai rendszert dolgozott ki, de ennek részletezéséig már nem jutott el.

Emlékezet

Eredetileg Horváth Józsefnek hívták, a Cyrill a szerzetesi neve. Toldy Ferenc az ő rábeszélésére írta meg A magyar nemzeti irodalom történetét (1851-ben, a művet Toldy Horváth Cyrillnek ajánlotta!). Kecskeméten született, a helyi Batthyány utcai Horváth-ház a 19. sz. közepén Kecskemét kulturális életének központja volt, gyakran megfordult itt Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vörösmarty is. Budapesten hunyt el, irodalmi hagyatékát öccse, Horváth Döme adta ki (1899–1900-ban). Emlékét Kecskeméten utca őrzi (Horváth Cyrill tér, a piarista rendház mellett).

Szerkesztés

Költeményei a Regélőben (1834–1835) és a Buda-Pesti Árvízkönyvben (1837); tudományos dolgozatai elsősorban a Magyar Tudós Társaság Évkönyveiben (1837–1850), az Akadémiai Értesítőben (1850–1866), az Egyházi Lapokban (1867–1868), a Magyar Philosophiai Szemlében (1882); pedagógiai programbeszédei, egyéb írásai elsősorban A pesti kegyesrendi tanítórend nagygymnasiumának értesítőjében (1851–1858), a Tanodai Lapokban (1857), az Uj Magyar Muzeumban (1857–1860), A szegedi kegyesrendi tanítórend nagygymnasiumának értesítőjében (1859), az Autonomiában (1868–1869), a Szabad Egyházban (1870), a Népiskolában (1871–1874) és a Budapesti Közlönyben jelentek mg (1872).

Főbb művei

F. m.: A philosophiai rendszerek méltatása. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1837. aug. 31.
megjelent: a Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. IV. 1836–1838. Buda, 1840)
Az Isten és a világ közti viszonyról. (A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. V. 1838–1840. Buda, 1842)
A bölcsészet eszméjéről. (Akadémiai Értesítő, 1850–1854)
Mi a tanítás? (Pest, 1853)
A tanodai műbecslésről. (Pest, 1855)
A positiv és a negativ philosophia. (Akadémiai Értesítő, 1855–1859)
A lyrai művek tanodai felfogásáról. (Pest, 1856)
A tanrendszer gyakorlati becsének föltételeiről. (Pest, 1857)
Mit eredményezett nálunk aesthetikailag a múlt? (Uj Magyar Muzeum, 1857)
Az írók tanodai jellemzéséről. (Pest, 1858)
Nevelésügyi szakaszok: össz-szerű eligazodás. (Uj Magyar Muzeum, 1859)
Mit szükségel nálunk aesthetikailag a jelen? (Uj Magyar Muzeum, 1860)
Schelling philosophiájának időszakai. (Akadémiai Értesítő, 1861–1863)
Cartesius bölcsészeti főelve. – Cartesius ismerettana. (Akadémiai Értesítő, 1865)
Cartesius dualismusa. (Akadémiai Értesítő, 1866)
A philosophiai rendszerek jelen állapotjáról. (Értekezések a bölcsészeti tudományok köréből. I. köt. 1. Pest, 1867)
Apáczai Csere János bölcsészeti dolgozatai. Szerk. (Pest, 1867)
Subjectivismus és objectivismus a philosophiában. (Egyházi Lapok, 1867–1868)
A philosophiai módszerek akadályairól. (Értekezések a philosophiai osztály köréből. I. köt. 8. Pest, 1868)
A philosophálás akadályai. 1–3. (Magyar Philosophiai Szemle, 1882)
drámái: Tyrus. Szomorújáték 5 felvonásban. (Eredeti játékszín. 2. Buda, 1834)
Kuthen, kun király. Szomorújáték 5 felvonásban. (Szeged, 1838)
Jolánta. Szomorújáték 5 felvonásban. (Buda. Színművek zsebkönyve. Kiadta Hazucha Ferenc. Buda, 1839)
Vetélytársak. Szomorújáték 5 felvonásban. (Alföldi Színműtár. Kecskemét, 1850)
Kupa. Szomorújáték 2 jelenetben. (Szikszói Enyhlapok, 1853)
H. C. szépirodalmi munkái. I–II. köt. Szomorújátékok. Sajtó alá rend., kiadta Horváth Döme. (Kecskemét, 1899–1900).

Megjegyzések

A Magyar Tudományos Akadémia tagja. I. köt.-ben a két Horváth Cyrill akadémikus akadémiai székfoglalói felcserélve!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője