Griger Miklós
Griger Miklós

2022. augusztus 12. Péntek

Griger Miklós

római katolikus pap, politikus

Névváltozatok

Grieger

Születési adatok

1880. november 22.

Körmöcbánya, Bars vármegye

Halálozási adatok

1938. február 28.

Budapest


Iskola

Középiskoláit Körmöcbányán és Besztercebányán végezte, a bp.-i tudományegyetemen teológiai doktori okl. szerzett; pappá szentelték (1903. jún. 27.).

Életút

Jánoshegyen (Bars vm.) káplán, majd plébános, egyúttal a körmöcbányai papnevelde lelki igazgatója (1903–1910), Bakonysárkányban (1910–1912), Sóskúton (1912–1932), Bicskén plébános (1932–1938). Baracskai (1929-től) és csornai c. apát (1930-tól). Németországban a szociális és antialkoholista mozgalmakat tanulmányozta (1912). – A Katolikus Néppárt programjával Lukács László pénzügyminiszterrel szemben sikertelenül indult az országgyűlési választásokon (1910). Az őszirózsás forradalom alatt kezdetben támogatta a Magyar Nemzeti Tanácsot (1918), ekkor még besztercebányai püspöki kinevezése is felvetődött. Nem sokkal később azonban ellenforradalmiságát nyíltan vállalva fellépett a Károlyi-kormány ellen (a székesfehérvári megyegyűlésen, 1919. febr. 3.-án), amiért a Tanácsköztársaság alatt bujkálni kényszerült. Nemzetgyűlési (Csorna, 1920–1926), országgyűlési képviselő (Csorna, 1927–1935 és Lovasberény, 1937–1938). A Giesswein-féle Keresztényszociális Gazdasági Párt (1919–1920), a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (1920–1923), a Haller István vezette Országos Keresztényszocialista Párt (1923–1925), a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt vezetője (1925–1933), majd a Gömbös- kormány radikális ellenzékeként Nemzeti (Legitimista) Néppárt néven saját politikai szervezetet alapított (1933), amely később beolvadt a gr. Zichy János vezette Egyesült Keresztény Pártba (1937. jan.). Következetes királypári politikusként a nemzeti legitimizmus egyik jelentős képviselője. A Nemzeti (Legitimista) Néppártot válaszul alapította (1933. jún. 27.), mert Gömbös Gyula miniszterelnök határozottan fellépett a legitimistákkal szemben. Programbeszédében és több írásában „valódi demokráciát” és ún. szociális népkirályságot hirdetett meg a Gömbös-féle demagógiával szemben. Úgy vélte, hogy a népkirályság (= az elnevezés a ‘népköztársaság’ mintájára született meg!) lehet a totális rendszer egyedüli alternatívája. Diktatúraellenes nézetei mellett elégedetlen volt a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságai miatt is: radikális szociális reformokat is meghirdetett. Griger pártja népszerűsítéséért segítséget kért a plébániáktól, maga pedig sikeresen toborzott híveket Budapesten és környékén, ill. Székesfehérvárott és Fejér vármegyében. Élete végéig tartotta a kapcsolatot a detronizált Habsburgokkal, személyesen meglátogatta Steenockerzeelben (Belgium) Zita királynét és családját.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, tiszteletére a belvárosi Ferences Templomban szentmisét tartottak (1938. márc. 2-án). Sóskúton temették el (márc. 3-án). Tiszteletére Sóskút község Griger Miklós-alapítványt létesített (2011-ben felújította működését). Halála után a bicskeiek szobrot állítottak emlékére a helyi katolikus templom mellett. A szobor 1945-ben eltűnt, a rendszerváltás után Domonkos Béla szobrászművész újraalkotta a szobrot (újra felavatva: 1991).

Főbb művei

F. m.: A lelkipásztor az antialkoholizmus szolgálatában. A bevezetőt Fischer-Colbrie Ágost írta. (Bp., 1912). Az ördög kopója, vagyis Az iszákosság. (Bp., 1912)
Két beszéd a földbirtokreformról. (Bp., 1920)
Krisztus helyett követségben. (Bp., 1931)
A legitimizmus és a magyar feltámadás. Aktuális-e a királykérdés? (Bp., 1936)
G. M., a Nemzeti Néppárt országos elnökének újévi beszéde. (Bp., 1936)
G. M. beszéde, amelyet elmondott az 1914–1918. évi világháború tűzharcosainak támogatásáról szóló törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása alkalmából. (Képviselőházi Értesítő, 1937)
Népkirályság, vagy diktatúra. (A Korunk Szava Népkönyvtára. Bp., 1937).

Irodalom

Irod.: Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre, Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Halálhír. (Budapesti Szemle, 1938. márc. 1.)
Vargyai Gyula: Legitimisták és szabad királyválasztók közjogi vitájáról az ellenforradalmi államban. (Bp., 1964)
Kardos József: Legitimista politikusok nézetei a munkáskérdésről és a szociáldemokráciáról a Tanácsköztársaság után. (Múltunk, 1994)
Kardos József: Egy legitimista „pártvezér.” (A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század. Tanulmányok Pölöskei Ferenc köszöntésére. Főszerk. Gergely Jenő, szerk. Csapó Csaba, Dobszay Tamás és Zeidler Miklós. Bp., 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője