Bodnár Gáspár
Bodnár Gáspár

2024. október 11. Péntek

Bodnár Gáspár

író, szerkesztő, teológus, római katolikus pap

Születési adatok

1861. január 6.

Beregszász, Bereg vármegye

Halálozási adatok

1921. május 4.

Szatmárnémeti, Szatmár vármegye


Család

Szülei: Bodnár Kálmán (†1901. nov. 2. Beregszász. Temetés: 1901. nov. 4. Beregszász) néptanító, Beregszász város képviselő-testületének tagja, Till Mária.

Testvérei: Bodnár Antal Virgil és Bodnár György, ill. Bodnár Vilma és Bodnár Mariska (= Bodnár Mária).

Iskola

Teológiai tanulmányait Szatmárnémetiben végezte, majd pappá szentelték (1884. okt. 9.).

Életút

Szerednyén segédlelkész (1884–1885), Felsőbányán, Szatmáron káplán (1885–1890), a szatmári nőtanítóképző intézet tanára (1891–1900), a szatmári papnevelőben a pedagógia r. tanára (1900–1921). Szentszéki tanácsos (1904-től).

Az elmúlt századelő népszerű népies írójaként népi életképeket, népszínműveket, elbeszéléseket és néhány regényt írt. Rendkívül termékeny szerző volt, a magyarországi katolikus irodalom és nevelés elméleti kérdéseivel is foglalkozott. Vörösmarty Mihály (1800–1855) születésének centenáriumára kiadta a költő „népszerű élettörténetét”.

Elismerés

A Szent István Társulat tagja (1893-tól).

A Szatmár-Ugocsa Vármegyei Tanítói Egyesület elnöke, az Országos Pázmány Egylet választmány tagja és a Katholikus Tanács tankönyvbíráló bizottságának tagja.

Szerkesztés

A Téli Esték c. szépirodalmi lap (1887. nov. 13.–1914. márc. 1.), a Magyar Mesteremberek Naptára (1892–1894), a Magyar Földmívelő (1897-től) és a Magyar Földmívelők Kalendáriuma szerkesztője (1897-től).

Főbb művei

F. m.: A kis miniszter, vagyis hogy kell a szent misénél szolgálni? (Szatmár, 1885
6. kiad. 1905)
Az életből az életnek. Hasznos és mulattató olvasmányok. (Nagybánya, 1886)
Páskuj Lajos emlékezete. (Szatmár, 1887)
A család apostola. Korszerű elbeszélések. (1–2. kiad. Nagybánya, 1890)
4 felvonás a műhelybe! Színmű 4 felvonásban a szatmári kat. legényegylet részére. (Szatmár, 1891
2. kiad. 1896
Egyesületi műkedvelők könyvtára. 1. 3. átd. kiad. 1914)
Elbeszélések. (Szatmár, 1892)
Mesterlegények vándorlókönyve az élet útjára. (Szatmár, 1892)
A stiglinczek. Színmű 4 felvonásban. (Szatmár, 1893)
A családi tűzhely búban és örömben. Elbeszélések. (Szatmár, 1894)
Ki a vivát? Elbeszélések. (Családi kör a magyar nép olvasótára. 1. Szatmár, 1894)
B. G. ifjúsági iratai. Elbeszélések. (Szatmár, 1895)
A katholikus népies irodalomról. Felolvastatott a tudományos és irodalmi osztály 1895. máj. 2-án tartott ülésén. (A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből. 14. Bp., 1896)
A műhelyből. Elbeszélések a magyar iparosok életéből. (A magyar nép könyvtára. 5. Szatmár, 1896)
Az Isten nem halt meg. Regény. (Szatmár, 1896)
Nemzeti ünnepünk és a tanító-ifjúság. B. G. beszéde. (Szatmár, 1896)
Szent beszéd a magyar nemzet ezer éves ünnepén. (Szatmár, 1896)
Vallásosság és munkásság az iparoscsaládokban. (Szatmár, 1896)
Az iparostanoncok vallásoktatásáról. I–II. köt. (Szatmár, 1897
2. kiad. egy kötetben 1904)
Királyi ajándék, vagy Tíz szobor nemzetünk nagyjainak. A magyar nép és ifjúság számára írta B. G. (Szatmár, Lőwy Miksa kiadása, 1898)
Néhány szó katholikus népoktatásunk kérdéséhez. (Szatmár, 1898)
A magyar nemzet története. I–II. köt. (A magyar nép könyvtára. 7–8. Bp., 1899)
A mi népünk. Egyszerű történetek a falusi tűzhelyekről. I–II. köt. (Szatmár, 1899–1900
2. képes kiad. Bp., Franklin, 1905)
Költő királyunk, Vörösmarty Mihálynak élettörténete. (Szatmár, Morvay János könyvnyomdája, 1900)
Tövisek és virágok Apró történetek a mi népünk életéből. (Szatmár, 1902)
Irsik Ferencz: Hám János élete. Átd. és újabb adatokkal bővítette B. G. (Szatmár-Németi, 1902)
Jubiláló egyházmegyénk aranymisés püspöke nagyméltóságú és főtisztelendő meszleni Meszlényi Gyula áldozópapsága félszázados jubileuma emlékére. 1854. szept. 17.–1904. szept. 17. (Szatmár, 1904)
A pápaság hivatása a múltban és a modern korban. (Szatmár-Németi, 1908)
Gyakorlóiskolai kalauz tanítónőjelöltek számára. Szerk. (Szatmár-Németi, 1908)
A modern feminizmus és a keresztény nő. (Szatmár-Németi, 1909)
Az eszményi pap. Kádár Ambrus dr. szatmári prelátus-kanonok emlékezete. (Szatmár és vidéke, 1911 és külön: Szatmár-Németi, 1911)
Br. Eötvös József emlékezete. (Népoktatás, 1913 és külön: Kalocsa, 1913)
Békében és háborúban. Elbeszélések. (Családi könyvtár 6. Győr, 1916)
Fellegek közt. Regény. (Százezrek könyve. 1. Szatmár-Németi, 1918).

Irodalom

Irod.: B. G. pappá szentelése, okt. 9. (Bereg, 1884. okt. 12.)
Primitia. B. G. első miséje, 1884. okt. 19. (Bereg, 1884. okt. 26.)
B. G. szatmári róm. kath. segédlelkészt a szatmári püspök a szatmári zárdai nőtanítóképezdéhez r. tanárnak nevezte ki. (Bereg, 1891. jan. 25.)
B. G.-t a vallás- és közoktatásügyi miniszter a szatmári tanítóképzőhöz r. tanárnak nevezte ki. (Bereg, 1900. okt. 7.)
Halálhír. (Budapesti Hírlap–Nemzeti Újság, 1921. máj. 24.).

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Tempfli Imre–Sipos Ferenc: A szatmári római katolikus egyházmegye író papjai. (Szatmárnémeti, 2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Bura László: A második évszázad. 1904-2004. A szatmári római katolikus egyházmegye kislexikona. (Csíkszereda, 2003)

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/349160 (Bodnár Kálmán, Bodnár Gáspár édesapja gyászjelentése)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője