Beke Antal
Beke Antal

2024. december 7. Szombat

Beke Antal, baróthi

történetíró, római katolikus pap

Születési adatok

1838. január 19.

Barót, Háromszék

Halálozási adatok

1913. május 9.

Gyulafehérvár


Család

Régi székely nemesi családból származott.

Iskola

Mint a Pázmáneum tagja a bécsi tudományegyetemen teológiát és filozófiát tanult; Törcsváron pappá szentelték (1860. jún.).

Életút

Brassóban káplán (1859), a gyulafehérvári püspöki líceum tanulmányi felügyelője, az egyháztörténet és az egyházjog r. tanára, majd a papnevelő intézet igazgatója (1860–1868), a Batthyány-könyvtár őre (1868–1872), az erdélyi székeskáptalan kanonokja (1872-től). Több évig Fogarassy Mihály erdélyi püspök titkára, az erdélyi püspöki szentszék jegyzője és ülnöke. Erdély, ill. az erdélyi egyházmegye politika- és egyháztörténetével fogl. Forráskiadói tevékenysége is jelentős: kiadta Rákóczi György levelezését.

Főbb művei

F. m.: Az erdélyi székesegyház készlete. (Magyar Sion, 1867)
Erdélyegyházmegyei papnövelde történeti vázlata. (Károlyfehérvár, 1870)
Legjobb és legállandóbb a papi hivatal. (Károlyfehérvár, 1870)
Index Manuscriptorum bibliothecae Batthyanianae dioecesis Transsylvaniensis. (Károlyfehérvár, 1871)
Irányeszmék a felekezeti és közös iskolák ügyében. (Károlyfehérvár, 1871)
Proverbia et axiomata. (Károlyfehérvár, 1871)
A nagy-szebeni kir. kath. Teréz-árvaház alapítványainak érvényessége és katholikus jellege. (Károlyfehérvár, 1872)
Elméleti és gyakorlati egyházi irálytan. Segédkönyv a lelkészi hivatalok részére. (Károlyfehérvár, 1872
3. tetemesen bőv. kiad. Bp., 1890)
Pázmány Péter, Lippay és Esterházy levelezése Rákóczy Györggyel. (Bp., 1882)
Kimutatás a gyulafehérvári káptalan levéltára átadásáról. (Bp., 1884)
Eszterházi Miklós nádor némely levelei. (Bp., 1885)
I. Rákóczy György és a porta. I–II. Szerk. Barabás Samuval. (Bp., 1888)
B. A. gyulafehérvéri székesegyházi őrkanonok önvédelme, semmiségi panasza és fellebbezése. (Bp., 1888)
Az erdélyi egyházmegye képe a XIV. század elején. Az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék világánál. I–III. (Esztergom, 1894)
Geleji Katona István levelei Rákóczyhoz. Ifj. Geleji Istvánra vonatkozó adatok. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1894)
Az erdélyi káptalan levéltára Gyulafehérvárt. (Bp., 1896)
A kolozsmonostori konvent levéltára. (Történelmi Tár, 1897)
Énekgyakorlatok… (Bp., 1898)
Időrendi adatok az Üdvözítőről. (Hittudományi Folyóirat, 1906).

Irodalom

Irod.: Gy. T.: B. A. emlékezete. (Közművelődés [Gyulafehérvár], 1915. 25.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője