Család

Sz: Briedl János kereskedő.

Iskola

Középiskoláit Székesfehérvárott végezte (1816–1822), majd belépett a bencés szerzetesrendbe és felvette a Fidél nevet (1822. okt. 16.), ünnepélyes fogadalmat tett (1828. okt. 15.), pappá szentelték (1830. aug. 6.). Győrött bölcseleti tanfolyamot, Pannonhalmán teológiát végzett. Az MTA tagja (l.: 1839. nov. 23.).

Életút

Pannonhalmán segédlelkész (1831–1832), Bakonybélben a rendi növendékeknél a nevelés és széptan tanára (1832–1848), a pannonhalmi bencés apátság jószágigazgatója, egyúttal házgondnok és könyvtáros is (1848–1855). A kőszegi bencés rendház főnöke és a gimnázium igazgatója (1855–1863). Pályafutását Guzmics Izidor biztatására költőként kezdte, majd, szintén Guzmics hatására esztétikával kezdett el foglalkozni, Esztétikai nézetei Hegel munkásságának ismeretéről tanúskodnak. Később érdeklődése pedagógiai problémák felé fordult, az első magyarországi egyetemes neveléstörténeti munka szerzője. Jelentősek továbbá a reformkori népoktatással foglalkozó írásai.

Emlékezet

Kéziratait, levelezését és önéletírását (Életem rajza) az MTA Kézirattára őrzi. Nagyméretű portéját a (Barabás Miklós festménye, 1838) a pannohalmi főapátsági gyűjtemény őrzi.

Szerkesztés

Az Egyházi Tár szerkesztője (1839). Írásai a fentin kívül még a Regélőben és a Honművészben (1836–1839), a Tudománytárban (1837–1844), az Athenaeumban (1839–1843), a Religio és Nevelésben (1841–1848), a Világban (1844), az Életképekben (1844–1846), a Katholikus Iskolai Lapokban (1849), a Katholikus Néplapban (1849) és a Családi Lapokban jelentek meg (1852–1855).