Andor György
Andor György

2022. július 5. Kedd

Andor György

római katolikus pap

Névváltozatok

1898-ig Anhäupel

Születési adatok

1867. július 14.

Pest

Halálozási adatok

1914. december 4.

Budapest


Iskola

Középiskoláit Bp.-en, Pozsonyban és Esztergomban végezte; Rómában, a Collegium Germanico–Hungaricumban teológiát tanult (1885–1891), bölcseleti és hittudományi doktori okl. szerzett és pappá szentelték (1891).

Életút

Az esztergomi Hittudományi Főiskolán a bölcselet r. tanára (1892–1894), az esztergomi papnevelő intézet szemináriumi prefektusa (1894–1897), érseki szertartója (1897-től), szentszéki jegyző és prímási titkár (1901-től), irodaigazgató és az esztergomi főegyházmegyei elemi r. k. iskolák tanfelügyelője (1905–1911). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) I. Ügyosztályának miniszteri osztálytanácsosa (1911–1914). Pápai kamarás (1900-től), pápai prelátus (1907-től). Az esztergomi főkáptalan mesterkanonokja (1906-tól). A főegyházmegyei legényegyesület másodelnöke (1893–1914).

Elismertség

A Vigilantia Bizottság (1908-tól) és a Szent István Társulat igazgatói választmányának, ill. Tudományos és Irodalmi Osztályának tagja.

Szerkesztés

Prédikációi az Isten Igéje Szentbeszédekben c. folyóiratban jelentek meg (1896-tól; a lap szerkesztője: 1899–1903). Tud. értekezései, hitéleti írásai elsősorban a Magyar Sionban (1894–1902), a Bölcseleti Folyóiratban (1896-tól), a Kolping c. lapban (1899–1906), a Katholikus Szemlében (1901-től) és a Magyar Szemlében jelentek meg (1903–1905).

Főbb művei

F. m.: A lourdes-i jelenések theológiai szempontból. (Magyar Sion, 1894)
Zola és a naturalizmus taktikája. (Magyar Sion, 1894)
Az aristotelesi bölcselet alapfogalmairól. (Bölcseleti Folyóirat, 1896)
Szocializmus és anarchizmus elvei. (Magyar Sion, 1898)
Szentbeszéd Szent Adalbert ünnepére, mondotta az esztergomi főszékesegyházban. (Esztergom, 1898)
Dante tisztulási útja. (Bp., 1903)
A szeplőtelen fogantatás kihirdetésének kulturális jelentősége. (Bp., 1904)
A tanító teendői a szociális kérdéssel szemben. (Bp., 1907).

Irodalom

Irod.: A. Gy. (Alkotmány, 1914)
A. Gy. (Vasárnapi Ujság, 1914. 50.)
Beke Margit: Esztergomi kanonokok. 1900–1985. (Unterhacking, 1989).

Megjegyzések

Gulyás: Magyar írók élete és művei 1. köt. téves halálozási adat: dec. 7.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője