Alkér Tibor
Alkér Tibor

2024. december 4. Szerda

Alkér Tibor, F.

gépészmérnök, postamérnök

Névváltozatok

Alkér Tibor Frigyes

Születési adatok

1901. március 21.

Budapest

Halálozási adatok

1976. január 1.

Budapest


Iskola

A budapesti József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1925), postamérnöki szakvizsgát tett (1928), a műszaki tudományok kandidátusa (1961).

Életút

A Posta Kísérleti Állomás mérnöke (1925–1934), a Lakihegy Rádióállomás vezető mérnöke (1934–1936), a Budapesti Távkábelerősítő Állomás postamérnöke (1936–1937). Budapesten automata távbeszélő-központoknál mérnök (1937–1939), a Belvárosi Távbeszélő Központ helyettes vezetője, főmérnöke és műszaki tanácsosa (1939–1943). A Központi Távíróhivatal helyettes vezetője (1943–1945. jún.), a Postavezérigazgatóság Műszaki Osztályán a távíró ügyek előadója (1945. jún.–1946. jún.). A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (KPM) Üzemgazdasági Osztályának előadója, a hároméves terv szakterületi kidolgozója (1946. jún.–1947), az Országos Tervhivatal (OT) Közlekedési Osztályának helyettes vezetője (1947–1949), a KPM Műszaki Fejlesztési Osztályának miniszteri főmérnöke (1949–1951). Az MTA Méréstechnikai és Műszerügyi Intézet Méréstechnikai Osztályának vezetője (1952–1953), Automatikai Osztályának vezetője (1953–1955), a Posta Kísérleti Intézet tud. munkatársa (1955–1961).

Vezetékes és vezeték nélküli átviteltechnikai mérésekkel és vizsgálatokkal foglalkozott, a magyarországi mikroelektronikai kutatások úttörője. A Vöröskereszt Kórház részére Magyarországon először rádió-adóvevő berendezést tervezett fejhallgatókkal, az ágyakhoz kivezetve (1927-től), sikerei elismeréséül kinevezték a lakihegyi 120 kilowattos rádióállomás első vezető mérnökévé (1934-ben). Később, alapvetően új rendszerű, forgalmi mérőberendezéseket szerkesztett (1939–1943), majd a táviratbemondó szolgálat fejlesztésére végzett vizsgálatokat (1943-tól). Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a keresztrudas és érintkező nélküli távbeszélő központok tervezései terén: az első magyarországi keresztrudas kapcsológép (= crossbar) kifejlesztője (1953–1961).

Elismertség

Az MTA Automatikai Főbizottsága tagja (1954–1961). A Mérnökszakszervezet Híradástechnikai Szakosztályának választmányi tagja (1945–1946), elnöke (1946–1948). A Híradástechnikai Tudományos Egyesület (HTE) elnökségi tagja (1949–1961).

Szerkesztés

A Mérés és Automatika és a Magyar Híradástechnika c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja (1951-től).

Főbb művei

F. m.: Fémek felületi rétegvastagságának roncsolásmentes mérése. Schalk Ervinnel. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1955)
A Non-Destructive Method for Measuring the Depths of Metallic Surface Layers of Metals. Schalk Ervinnel. (Acta Technica, 1956)
Rétegvastagság roncsolásmentes mérése fémek felületén. (Mérés és Automatika, 1959)
Ferromágneses anyagok és fémek felületei rétegei vastagságának roncsolásmentes mérése. Kand. értek. (Bp., 1960)
Application of the Thermomagnetic Properties of Materials for the Control or Protection of Electric Circuits. (Acta Technika, 1962)
 ford.: Mikroelektronika. Elmélet, szerkesztés és gyártás. Szerk. Edward Keonjian. Ford. Többekkel. (Bp., 1968)
szabadalmai: Roncsolásmentes eljárás fémes rétegek mélységének mérésére. Többekkel. (1954)
Készülék villamos áramkörök bontására és zárására. Többekkel. (1959)
Mágneses tér hatására mechanikus elmozdulást végző szerkezet. Többekkel. (1961).

Irodalom

Irod.: A Postamérnöki Szolgálat 50 éve. 1887–1937. Szerk. Rimótzy Mihály. (Bp., 1937)
A. T. (Híradástechnika, 1976).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2018

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője