Abday Asztrik Sándor
Abday Asztrik Sándor

2024. december 8. Vasárnap

Abday Asztrik Sándor

római katolikus pap, bencés szerzetes, történész, műgyűjtő

Névváltozatok

Abday Sándor 

Születési adatok

1842. február 13.

Győr, Győr vármegye

Halálozási adatok

1894. március 3.

Bakonybél, Veszprém vármegye

Temetési adatok

1894. március 6.

Bakonybél


Család

Szegény sorsú iparos szülőktől származott.

Szülei: Abday József szűcsmester, Kaszás Erzsébet.

Testvére: Abday József (1838. márc. 15. Győr–1909. júl. 1. Bp.) római katolikus pap, Nagyécs plébánosa (1878–1895) és Abday Rozália (1840. ápr. 7. [keresztelés napja] Győr).

Iskola

Elemi és középiskoláit Győrött végezte, majd Pannonhalmán belépett a bencés szerzetesrendbe (1859. szept. 8.). A budapesti tudományegyetem hittudományi karán tanult, majd a központi papnöveldében pappá szentelték (1866. okt. 5.).

Életút

Kajáron h. lelkész (1866), a pannonhalmi székesegyház hitszónoka (1866–1868). Az esztergomi főgimnázium r. tanára (1868–1872), a győri római katolikus főgimnázium r. tanára és a győri jogakadémián a bölcseleti tanszék h. tanára (1872–1879); közben hosszabb utazásokat tett Ausztriában, Németországban és a Párizsi Világkiállítás idején Franciaországban és Angliában.

A pannonhalmi bencés gimnázium r. tanára (1879–1885), a kőszegi gimnázium igazgatója (1885–1887), a komáromi (1887–1891), a pápai gimnázium r. tanára (1891–1893), nyugdíjba vonulás után Bakonybélen élt (1893–1894).

Ókori klasszikus (görög és római) művelődéstörténettel, vallástörténettel foglalkozott, számos imádsága és prédikációja vált ismertté. Szabadidejében beutazta Európa nagy részét és régészeti leleteket tanulmányozott és klasszikus festményeket.

Lefordította Rogerius mester Siralmas énekét (Carmen miserabile) a magyarországi tatárjárásról. Költeményei a Győri Közlönyben jelentek meg (különböző álnevek alatt, 1873–1883). Ismertebb álneve: Sopornyai Sándor.

Emlékezet

Bakonybélen hunyt el, az apátsági templomban nyugszik Hagyatékát (köztük különösen értékes képgyűjteményét) a Pannonhalmi Főapátsági Gyűjteményben őrzik.

Elismertség

A Budapesti Philologiai Társaság alapító (1874-től) az Országos Középtanodai Tanáregyesület vidéki választmámyának tagja (1875-től).

Főbb művei

F. m.: Krisztus és a század, vagy a tudományok új bizonyítékai a katholikus hit mellett. Roselly des Lorgues franczia 15. kiadása után német nyelvből fordította Abday Asztrik. (Pest, 1865)
Eisphora. Földjövedelmi adó Attikában a rendkívüli hadiköltségek fedezésére. Görög forrásokból írta Abday Asztrik. (Pest, 1871)
Laokon. (Győri Közlöny, 1874)
Rogerius siralmas éneke. Az augsburgi 1488-iki ősnyomtatványból. Magyarul közli és az előszót írta Abday Asztrik. (A pannonhalmi Szent Benedek-rend kőszegi gimnáziumának értesítője, 1885/86 és külön: Kőszeg, 1886)
Imádság és átok a görögöknél és a rómaiaknál. (A pannonhalmi Szent Benedek-rend komáromi gimnáziumának értesítője, 1888/89 és külön: Komárom, 1889).

Irodalom

Irod. és források: Elhunyt Abday Asztrik szentbenedek-rendi áldozár. (Religio, 1894. 19.)
Acsay Ferenc: A Győri Katholikus Főgimnázium története. 1626–1900. (Győr, 1901)
Abday József ny. écsi plébános, a Szent László-kollégium tagja Győrött meghalt. (Budapesti Hírlap, 1909. júl. 4.–Vasárnapi Ujság, 1909. 28.)
A Pannonhalmi Szent Benedek Rend névtára. Összeáll. Berkó Pál és Legányi Norbert. (Pannonhalma, 1987)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKTX-425 (Abday József születési anyakönyve, 1838)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKTX-ZLD (Abday Sándor születési anyakönyve, 1842)

Megjegyzések

Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái c. művében téves halálozási adat. Márc. 6.-a a temetése napja volt

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője