Braun Róbert

Zsidó polgári családból származott.

Szülei: Braun Benő/Benjamin, Bruckner Róza; Bruckner Albert (†1884. márc. 23. Arad, Arad vm. Temetés: 1884. márc. 25. Arad, Izraelita Sírkert) és Weisz Sarolta leánya.

Testvére: Braun Miksa (1880. okt. 31. Arad) kereskedő, dohánytőzsdéje volt Aradon.

Felesége: dr. Grünwald Margit (1887. jún. 16. Bp.–1962. febr. 7. Bp. Temetés: 1962. febr. 14. Rákoskeresztúr, Új Köztemető) középiskolai tanár, az egyik első magyarországi női egyetemi doktor (1910); Grünwald István (1859. aug. 19. Győr–1907. febr. 24. Lussinpiccolo [Mali Losinj, Horvátország]. Temetés: 1907. márc. 3. Bp., X. kerületi új köztemető, evangélikus sírkert) felső-ipariskolai tanár, a mennyiségtan és az ábrázoló geometria tanára, a Magyar Kir. Technológiai Iparmúzeum vezető könyvtárosa, az Országos Iparoktatási Tanács tagja, a fővárosi iparostanuló-iskolák rajzoktatásának megszervezője és Czvikli/Zwickl Katalin leánya.

Gyermeke, leánya: Braun Éva (1917. okt. 10. Bp. – 1945. jan. 26. Bp. Temetés: 1951. jún. 2. Kerepesi út): politikus, a magyarországi munkásmozgalom mártírja és Braun Sarolta (1916. Bp.–1942. szept. 16. Gyula, Békés vm.).

Középiskoláit az aradi királyi főgimnáziumban (1888–1894) és a nagyszebeni állami főgimnáziumban végezte (1894–1896), Nagyszebenben éretts. (1896), a budapesti és párizsi egyetemen tanult tovább (1896–1900); Budapesten bölcsészdoktori (1900) és magyar–német szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1902).

A lippai állami felsőkereskedelmi iskola (1902–1907) és a marosvásárhelyi kereskedelmi iskola r. tanára (1907–1910), Szabó Ervin felkérésére a Fővárosi Könyvtár könyvtárosa (1910–1911), aligazgatója (1911–1918), igazgatója (1918–1919), jórészt az ő eredménye az első magyarországi igények figyelembevételével kidolgozott decimális mutató megalkotása.

Az őszirózsás forradalom idején a Jászi-féle nemzetiségi minisztérium miniszteri tanácsosa (1918–1919), a forradalmak alatt tanúsított magatartása miatt állásából elbocsátották. A két világháború között a Lantos, a Káldor és a Révai Kiadók lektora.

Braun Róbert, a magyarországi falukutató mozgalom egyik elindítója, különösen jelentősek a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó írásai, ill. műfordítói és szakfordítói tevékenysége. Még fiatalon, egyetemi...

Bővebben >