Veres Pálné és a gender
Veres Pálné és a gender

2025. január 18. Szombat

Veres Pálné és a gender

Kétszáz éves lucaszék


December 13-án, 200 éve született farádi Veres Pálné beniczei, micsinyei és pribóczi Beniczky Hermin, a magyar nőnevelés 19. századi nagyasszonya. A vanyarci evangélikus temetőben nyugvó konzervatív magyar hölgy, aki az általa megszervezett, utóbb róla elnevezett, első magyar leánygimnázium alapítója, aligha sejthette, hogy gondolatai még mai is aktuálisok lehetnek.

 

1. A gender (ejtsd dzsender) nem egyenlő a nőkutatással. A gender (ejtsd dzsender) társadalminem-kutatást jelent, amelynek része a nőkutatás, a férfikutatás, a kisebbségek (vallási, etnikai, fogyatékos stb.) társadalmi integrációjának vizsgálata, és nem olyan távoli rokontudománya a kulturális antropológia is.

2. A liberális polgári demokráciák nem döntöttek úgy, hogy ki akarnak halni, sőt, valamennyi nyugat-európai államnak jobbak a demográfiai mutatói Magyarországénál, sőt a kelet-európai államok többségénél is.

3. Ennek többek között az az oka, hogy már régen rájöttek arra, hogy a hölgyek szívesebben vállalnak gyermeket, ha mellette még dolgozhatnak és továbbtanulhatnak is. Azaz nem kényszerülnek 25–30 éves korban választásra a karrier és a család között, mert mindkét életpályát szeretnék és tudnák is csinálni (zárójelben legalább olyan színvonalon, mint a férfiak…)

4. A kismama, a gyermeket vállaló fiatalasszony, a családban kisbabát nevelő ifjú hölgy stb. nem fogyatékos, nem másodrendű állampolgár, sőt nem csak feleség, hitves de társ is. Azaz a kisbaba mellett tudna munkát is vállalni, ha lennének ún. bababarát munkahelyek, ha lennének megfelelő távmunka-feltételek (zárójelben a telework vagy outwork nem azonos a homework-kel vagy az out of work-kel…). Sőt, a kismama, a gyermeket vállaló fiatalasszony, a családban kisbabát nevelő ifjú hölgy stb. szívesen tanulna tovább, ha az egyetemeken lennének gyermekmegőrző helyek (bizony, a skandináv államokban már az 1980-as években voltak ilyenek).

 

December 13-án, 200 éve, Luca napján született farádi Veres Pálné beniczei, micsinyei és pribóczi Beniczky Hermin, a magyar nőnevelés 19. századi nagyasszonya. Úgy tűnik, hogy van olyan lucaszék, amelyik 200 év alatt sem épül fel. 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Glossza

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője