Tuzson János
Tuzson János

2022. május 19. Csütörtök

Tuzson János


(1870. május 10. Szászcsanád, Alsó-Fehér vármegye – 1943. december 18. Budapest): botanikus, egyetemi tanár, akadémikus.

 

 

Tudományos pályafutását a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián kezdte, amikor 1898-ban megalakult Selmecbányán az Erdészeti Kísérleti Állomás, adjunktusként áthelyezték oda. Selmecbányáról való elkerülése után nyolc évig a budapesti műegyetemen oktatott, majd 1912-től 1940-ig a budapesti tudományegyetem Növényrendszertani és Növényföldrajzi Intézetét vezette, és a Füvészkert igazgatói teendőit is ellátta.

 

 

Tuzson János 1913-ban a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából az Al-Dunától indulva a Nyírségig végigjárta a magyar Alföldet, először tárta fel annak valós növényföldrajzi viszonyait. A magyar Alföld pleisztocén korú növénymaradványainak vizsgálatával arra az eredményre jutott, hogy a pleisztocén korban az Alföldön alhavasi növényzet volt. Úgy vélte, hogy egyes talajminőségeket és ezek változásait csakis és egyedül a növényzet alapján lehet megítélni és kifejezni. Vallotta, hogy az Alföld valamennyi tájegysége alkalmas a fatenyészet számára, a leromlott talajokra, a szikre és a futóhomokra is találhatók megfelelő fanemek, egyúttal felhívta a figyelmet mezővédő erdősávok létesítésére is. Taron (Nógrád megye) faiskolát is alapított, hogy külföldi fafajok honosításával próbálkozhasson. Alföldi gyűjtéseinek eredménye az a 21 kötetes herbáriumi kiadvány (A Magyar Alföld növényeinek gyűjteménye, 1927–1937), amelyet egyetemi tanszéke adott ki. Ezt a herbáriumi kiadványt és más gyűjtéseit a Magyar Természettudományi Múzeum herbáriumában őrzik. Róla nevezték el a tari Tuzson János Arborétumot.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Életút

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője