Rugdaló
Rugdaló

2022. május 19. Csütörtök

Rugdaló

125 éves a futball Magyarországon


Az Úrnak 1823. évében, a rugbyi iskola egyik mérkőzésén, William Webb Ellis karjaiba vette a labdát, futott vele, így közelítette meg az ellenfél kapuját. A felháborodott játszótársak megtámadták és leteperték a szabálytalankodót. Ebben a pillanatban egy új játék született meg: a rögbi.

 

Az alapító W. W. Ellis „érdemeit” emlékkő őrzi Rugbyben.

 

Cambridge és Rugby. Harc a hegemóniáért

 

A modern sportok szülőhazája Anglia, pontosabban az angol egyetemek. De a szigetországban is, egészen a 19. század 40-es éveiig ismeretlenek voltak az egyetemek és iskolák közötti mérkőzések. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy minden egyetem és „college” sajátos futballt, pontosabban sajátos, a mai labdarúgáshoz és a rögbihez közelítő labdajátékot játszott.

 

A „fordulat éve” 1846 volt. Westminster egyeteme ebben az évben hívta ki – ma úgy mondanánk, hogy „barátságos mérkőzésre” – Cambridge válogatottját. Ahhoz azonban, hogy a két egyetemi csapat össze is mérhesse tudását, meg kellett állapodni a szabályokban. Sajnos az első, ún. cambridge-i szabályokat nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy határozottan tiltották a labda kézzel való továbbítását! W. W. Ellis „találmánya” 1846-ban feltehetően már számos egyetemen ismert lehetett. Valószínűleg 1823 előtt is ismert volt a labda kézzel való érintése, a Rugby iskola újdonsága az volt, hogy 1823-tól a támadó játékos nemcsak hozzáért a labdához, de meg is ragadta, karjaiba is vette azt és így szaladt az ellenfél kapuja felé. Az első cambridge-i szabályok ezt a „labdával való szaladást” tilthatták el. A következő évtizedekben, Angliában sorra alakultak futballklubok. Az első 1855-ben jött létre Sheffield Football Club néven.

 

Az első évtizedekben – egészen 1862-ig – még nagyon kevés szabályt állítottak fel. A legtöbb egyesület húsz főben maximálta az egy mérkőzésen egyszerre pályán lévő játékosai számát. Megállapították, hogy a találkozót az a csapat nyerte, amelyik a mérkőzésen több gólt ért el, ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges volt a ‚gól’ fogalmának tisztázása. A gól (goal) szó az angol nyelvben mind a mai napig elsősorban ‚célt’ jelent. A futball célja az volt, hogy a labdát minél többször ‚célba juttassák’, vagyis gólt érjenek el. ‚Gól’ pedig az volt, ha a labdát a két kapufa között és a felső szalagléc alatt rúgták a kapuba. (Felsőlécet csak 1875-től, hálót csak 1890-től használtak.) A ‚gól’ fogalmának meghatározása, minél pontosabb tisztázása különösen jelentős volt! Korábban a futballmérkőzéseken nem limitálták a kapuba juttatható labda magasságát. Bármilyen magasságú labda ‚gólnak’ számított, ha a két kapufa között esett a kapuba. A rögbiben mostanság sincs felső keresztléc, a rögbikapu a H betűhöz hasonlít.

 

A két játék végleges szétválásának éve 1863. Egy évvel korábban Edward Thring átdolgozta a cambridge-i szabályokat, illetve kiegészítette azokat az azóta, a legtöbb egyetemen általánosan elfogadott változtatásokkal. A Thring-féle átdolgozott szabályokat vitatták meg 1863-ban, a londoni szabadkőműves borkimérésben (Freemason’s Tavern). Cambridge határozottan ellenezte a Rugby iskolából kiinduló „új” szabályokat. Sőt már nemcsak a labdával való szaladást, de a labdának kézzel vagy karral való érintését is elvetette. A sporttörténeti vita eredménye az lett, hogy 1863. október 26-án megalakult a világ legelső labdarúgó-szövetsége, a Football Association (F. A.), amelyik december 1-jén kiadta a labdarúgás legelső szabályait is (Rules of the Football Association). A szétválás ezzel véglegessé vált, hisz a Rugby iskola szabályait követő jelentősebb klubok, pl. a Blackheath Club vagy az 1869-ben alakult Richmond Football Club nem csatlakoztak a szövetséghez, jóllehet néhányan közülük a nevükben ragaszkodott a ‚football’ elnevezéshez. A mai labdarúgást mindenesetre 1863-tól kezdve „association footballnak” nevezték megkülönböztetésül a „rugby footballtól.” Az 1869-ben megalakult Oxford University Rugby Football Club volt az első rögbiklub, amelyik már elnevezésében is hangsúlyozta ezt a különbséget. A Football Association-höz nem csatlakozó, a Rugby iskola szabályait követő iskolák és klubok válaszul 1871. január 26-án az előkelő Regent Street Pall Mall éttermében találkoztak és megalapították a Rögbi Szövetséget (Rugby Football Union). A két sportág ettől kezdve külön utakon fejlődött.

 

A Football Association – az angolok mind a mai napig így hívják saját labdarúgó-szövetségüket – ugyanabban az évben, amikor megalakult a Rugby Football Union kiírta az első szövetségi kupát, az FA-kupát hangsúlyozottan csakis azon futballklubok számára, akik az association football szabályait követték! A szövetség tagjai számára kiírt FA-kupa (ami nem azonos az Angol Kupával!) a labdarúgás legrégebbi kupasorozata, s mostanság is a szigetország egyik legjelentősebb labdarúgó-eseménye. Válaszul, még mindig ebben a mozgalmas 1871-es évben, találkozott egymással Anglia és Skócia rögbicsapata. Ez volt a világon az első országok közötti válogatott sportmérkőzés. Az újabb válasszal is csak egy évet kellett várni: 1872-ben szintén a két ország között zajlott le a világ legelső válogatott labdarúgó-mérkőzése. (Az eredmény 0:0 volt.) Láthatjuk, hogy az 1870-es években mindkét futballsport képviselői igyekeztek a két játék közötti különbségeket markánsan hangsúlyozni, a két, megszülető „régi-új” sportág újabb és újabb versenytípusokkal (kupameccsek, válogatott találkozók) próbált minél több sportegyesületet megnyerni a saját szabályaik szerinti futballjátéknak. A következő években sorra alakultak Skóciában, Walesben és Írországban mind a labdarúgó-, mind a rögbiszövetségek. Végül 1875-ben átdolgozták a „rugby football” szabályait, kialakultak a mai rögbi sportág szabályai: a játékosok számát 20-ról 15-re csökkentették, meghatározták a labda és a kapu méreteit, kialakultak a mai pontozás előzményei.

 

Magyar futballősök

 

Kosztovits Lászlónak nagyon sokat köszönhet a 19. század derekán fejlődésnek indult magyar sportélet. Kosztovits 1877–1878-ban Angliában járt, ott látott először „vasparipát.” A derék szabadkai sportember kint egy angol Bicycle Club elnöke lett, s mikor 1879-ben visszatért szülővárosába, magával hozott egy magasvelocipédet. Kosztovits nevezte el ezt a furcsa, „kangaroo-szerű járművet” kerékpárnak. A szabadkai sportférfiú azért is jelentős, mert évtizedekkel későbbi visszaemlékezése szerint nemcsak az első kerékpárt hozta haza, de az első futball-labdát is! Kosztovits azt állította, hogy barátainak kirándulásai közben gyakran javasolta, hogy futballozzanak, ám társai idegenül tekintettek az újfajta labdajátékra. Hogy ki hozta Magyarországra az első futball-labdát, és hogy hol játszottak először labdarúgást Magyarországon, ez utólag nehezen deríthető ki. Egyesek szerint Stobbe Ferenc, mások szerint az Angliában élt Charley Löwenrosen, megint más elképzelések szerint a Svájcból hazatért Ray Ferenc volt az úttörő. Az azonban tény, hogy a futballjáték első hazai leírása 1879-ből származik.

 

A mindössze 22 éves Molnár Lajos könyvét az Athletikai gyakorlatokat abban az évben írta, amikor Kosztovits László hazatért Angliából az első kerékpárral és az állítólagos első futball-labdával. A szerzőt adatokkal gróf Esterházy Miksa, a Magyar Athletikai Club (MAC) megalapítója látta el, az angol terminológia magyarításában Szokolay Kornél segédkezett.

 

A „rugdalóról”, vagyis a futballról Molnár megállapította, hogy a legrégebbi angol játékok egyike. Angliában e „mozgalom” olyannyira elterjedt, hogy a futball a krikett mellett jelenleg a legnépszerűbb játék. Molnár Lajosnak friss információi voltak, amikor megállapította, hogy a futball két csoportra oszlik. Az egyik csoport a híres Rugby iskola vezetése alatt „a labda utáni szaladást és kapkodást” megengedte, míg a másik csoport „a labdának kézzeli érintését és a labdával való szaladást” tiltotta. Molnár arról is tudott, hogy Angliában Association néven „Football-szövetkezés” jött létre, amely a fent említett második csoport fő elveit vallotta magáénak. Az 1879-ben már nyolc éve működő Rugby Football Unionról viszont még nem tudott. A „rugdaló” szabályai szerinte „correctebbek”, a „rugby football” szabályait nem részletezte, csak annyit állapított meg a másik játékról, hogy a „rugby footballban” „a játszás gyakran verekedéssé fajult.” Molnár tehát ismerte és megkülönböztette az Angliában dívó kétféle futballjátékot, leszögezte, hogy ő az association szabályokat ismerteti.

 

Ezek után a futball-labdáról írta azt, hogy tojásalakú, míg szerinte a rögbilabda golyóra emlékeztet! A félreértések elkerülése végett még rajzon is bemutatta az ovális futball- és a gömbölyű rögbilabdát! A játék leírása is inkább a rögbire, mint a futballra emlékeztet. A játék – Molnár Lajos szerint – egy „helybőli rúgással” kezdődik a játszótér közepétől. Az ellenfél tíz yardnyira közeledhet addig, amíg a labdát el nem rúgják. Miután a kapitány elrúgta a labdát, társaival utána szalad, „hogy tovarúgják és keresztülröptessék az ellenfél korlátján” (értsd: kapuján). Molnár tud felsőrészről vagy szalagról, amelyik útját állta a magas lövéseknek, de a pálya ábráján nem szerepelt keresztléc, a korlát H alakú, akárcsak a rögbiben. Molnár leírta ugyan, hogy „a futball lábbal rugatik és nem kézzel dobatik”, de a játék ismertetésében többször szólt arról, hogy „a tovaröpülő labda megfogatik.” Ha a játékos elkapta a labdát (!), következhet a „szabad rúgás”, amely lehet helyből rúgás (place-kick) vagy pedig „oly rúgás, mely előtt a labdát kezünkből lehullatjuk” (drop-kick), s mielőtt a talajt érintené, elrúgjuk. A Molnár által leírt szabadrúgás nem szabálytalanságot büntetett! A rúgó játékba hozta a labdát, amit „a szerencsés fogó” megfogott, sarkával vonalt húzott és következhetett a „czélrúgás.”. Más rúgás után – társaitól követve – a játszó utána szaladt a labdának az ellenséges táborba. Ha az ellenfél útját állotta a guruló footballnak mindkét csapat körülvette a labdát, ilyenkor minden egyes labdázónak az a törekvése, hogy elrúgja a labdát. Ez a játéknak a legélénkebb momentuma és sokszor valódi tolongással végződik! A játékrész a korabeli scrummage leírása, ami a mai rögbiben tolongást jelent, rendkívül érdekes, hogy a szerző már 125 évvel ezelőtt használta a mai fogalmat. Molnár azonban nem ismerte pontosan a korabeli sportkifejezéseket. Leírta a tolongást, de azt is hozzátette, hogy a Rugby iskola játékaiban „ezen alkalom a tüzes ifjúság által felhasználtatik, hogy egymást szándékosan megrúgják, s a játszás verekedéssé fajul.” A játék „phasisai” Molnár szerint: a labda elrugatik, majd a labda megfogatik, s a szerencsés fogó vonalt húzván egy szabadrúgással vagy egy célrúgással a labdát tovaröpíti vagy a játékosok egymás útját állják, s a tolongásból a labda visszahozatik vagy visszadobatik a játékba. Ismer célvonalakat (goal-lines) és határvonalakat (touch-lines), a célvonalakat a célőrzők (goal-keepers) védik. Mindkét tábor törekvése egyrészt, hogy megvédje saját célkorlátját másrészt, hogy a labdát az ellenfél korlátján keresztülrúgja, vagy a célvonalak mögé helyezze! Ugyanakkor leszögezte, hogy egy-egy tábor 11–11 főből állt, s azt is közölte, hogy a labdát sem vinni, sem ütni vagy lökni nem szabad, kivételt csak a célőrző képez, aki korlátja megvédésében a labdát elütheti a kezével, de a labdát kézzel vinnie neki sem szabad!

 

Molnár Lajos sajátos játékot írt le, jóllehet 1879-ben a Thring-féle association football és a Rugby iskolában űzött játék már különvált egymástól. Valószínűleg az Angliából Molnárt információkkal ellátó gróf Esterházy Miksa előtt még nem volt világos a két futballjáték közötti különbség. Mellesleg sok angliai egyesület ‚football’ néven a Rugby iskola szabályait játszotta, más klubok viszont saját futballjátékukat „rugby footballnak” nevezték. (Pl. az 1888-ban megalakított angol futball-liga első bajnoka az a Preston North End volt, amelyik 1880-ban még mint rögbiklub jött létre). Molnár Lajos leírása ennek a bizonytalan állapotnak, két modern sportágnak „in statu nascendi” leírása, ezért páratlanul értékes dokumentum. Mind Esterházy Miksa, mind Molnár Lajos, mind Szokolay Kornél előtt teljesen ismeretlen volt a rögbi- és a futballjáték. Ezért nem lepődhetünk meg azon, hogy még a két labdajáték szülőföldjén sem egészen tisztázott fogalmak előtt honfitársaink teljesen értetlenül álltak. Ezzel magyarázható, hogy első futball-leírásunk inkább a rögbijátékot ismertette, s valószínű, hogy ez az oka annak, hogy a futballfejezet ábráiban a játékosok rögbilabdával játszanak. További kutatómunkát, filológiai erőfeszítéseket igényel az 1863. évi labdarúgó, illetve az 1875. évi átdolgozott rögbiszabályok aprólékos összevetése a Molnár-féle játékleírással.

 

Végül is nem Molnár Lajos könyve nyomán terjedt el Magyarországon a labdarúgás. Az úttörő munka megjelenése után tizennyolc évet kellett várni 1897. május 9-éig. Ekkor volt az első nyilvános labdarúgó-mérkőzés a Budapesti Torna Club (BTC) két csapata között. De ez már egy másik történet…

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Tanulmány

Megjelent: Illem, sport és divat. „Amazonok” a századfordulón (19–20. század) Bp., Viktória Kiadó, 2004)

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője