Pató Pál uram
Pató Pál uram

2022. május 17. Kedd

Pató Pál uram

A kurtanemes


Jámbor hallgatómnak minden jót kívánok!

Szerezni óhajtván egy kis mulatságot,

a kemencze mellé teszem ezt a lóczát,

és pipaszó mellett kezdem a mondókát.

 

Históriája ez egy rideg legénynek,

Tisztesség, becsület légyen szép nevének.

Tán hallották hírét Pató Pál uramnak?

Róla némely versek már megírva vannak…

(Bálintffy Bálint: Pató Pál. Népies víg elbeszélés 10 énekben, 1888)

 

Mint elátkozott királyfi

Túl az Óperencián,

Él magában, falujában

Pató Pál úr mogorván.

(Petőfi Sándor: Pató Pál úr, 1847)

 

A Petőfi Sándor megénekelte Pat(h)ó Pál úr valóságos személy volt, s ha nem is túl az Óperencián, de Magyarszőgyénben (Esztergom vármegye, Párkányi járás; ma: Madiarsky Seldín, Szlovákia) élt. Tekintetes és nemes Pat(h)ó Pál uram vidéki kurtanemes volt: kezdetben községi jegyzőként, később szőgyéni alszolgabíróként tevékenykedett.

 

A Petőfi Sándor megénekelte Pat(h)ó Pál úr valóban megfontoltnak bizonyult, élete minden sorsdöntését nagyon alaposan átgondolta. Tekintetes és nemes Pató Pál uram vidéki kurtanemesként hosszú-hosszú évek után nagy elhatározásra jutott. Feleségül kérte a falujabeli nemes Wargha Örzsébetet.

 

A Petőfi Sándor megénekelte Pat(h)ó Pál úr valójában ötvenéves volt, amikor 1843-ban elvette feleségül a vele egyidős ifjú hölgyet, nemes Wargha Örzsébetet. Ilyen különös lakodalomról még nem hallottak Esztergom megyében! A roskadófélben álló öreg kúria falairól tán a maradék vakolat is lepergett a kései házasságon mulatozók víg kacagása miatt.

 

Évekkel később, 1846-ban, Petőfi Sándor Esztergomban járt, s itt halhatott a későn nősülő gavallér jegyzőről. A gyilkos szatíraként is értelmezhető költeményt Petőfi 1847-ben írta, ám az az életében nem jelent meg.

 

Évekkel később, 1851-ben, Petőfi Sándor halála utáni első összkiadásában a kiadó, Emich Gusztáv már szerepeltette volna a gyilkos szatíraként is értelmezhető költeményt, de azt a cenzúra nem engedte meg.

 

Évtizedekkel később nemes Bálintffy Bálint székely költő népies víg elbeszélésben dolgozta fel Pat(h)ó Pál kurtanemes úr életét. A gyilkos szatíraként aligha értelmezhető költemény persze aligha vált annyira népszerűvé, mint a Petőfi-klasszikus. Ám azt mindenképpen jelzi, hogy az 1880-as években a „patópálság“ egy eltűnő életforma már ismert szimbólumává vált.

 

Nos hát, Pató Pál úr valós személy volt ám!

Kérem, ne nevessen a fűzfapoétán!

 

A Névpont – www.nevpont.hu – legújabb, könnyed nyári írásával tekintetes és nemes Pathó Pál (valójában így írta a nevét) úrra emlékezett, aki életének 62. évében, 1855. április 28-án hunyt el. Sírja, és felesége, nemes Wargha Örzsébet sírja a szőgyéni temetőben látható. Kék virág emléküknek.

 

A kép forrása:

 

 http://1.bp.blogspot.com/-DZBM0OmKzHM/Tm3D4F9YMbI/AAAAAAAAFcw/4jJcgDrc3iE/s1600/patho.jpg

 

Pathó Pál és Pató Pál, valamint Wargha Örzsébet életrajza nem olvasható a Névponton. A szerkesztő túl ráérősen (…) készítette el az idény utolsó írását… 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Esszé

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője