Örkény István: In memoriam K. H. G.
Örkény István: In memoriam K. H. G.

2022. május 19. Csütörtök

Örkény István: In memoriam K. H. G.

K. Havas Géza emlékére


In memoriam dr. K. H. G.

 

 

–– Hölderlin ist Ihnen unbekannt? –– kérdezte dr. K. H. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta.

–– Ki volt az? –– kérdezte a német őr.

–– Aki a Hyperiont írta –– magyarázta dr. K. H. G. Nagyon szeretett magyarázni. –– A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine?

–– Kik ezek? –– kérdezte az őr.

–– Költők –– mondta dr. K. H. G. –– Schiller nevét sem ismeri?

–– De ismerem –– mondta a német őr.

–– És Rilkét?

–– Őt is –– mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte dr. K. H. G.-t.

(Örkény István: In memoriam dr. K. H. G.)

 

 

Az egyperces novella rögtön egy beszélgetés közepével kezdődik: Hölderlin ist Ihnen unbekannt? A megalázó feladatra kijelölt fogoly barátkozni szeretne a német őrrel: Ön nem ismeri Hölderlint? vagy Ön tényleg nem ismeri Hölderlint? kérdezte. Valószínűleg az utóbbi a helyesebb fordítás. K. H. G., aki művelt ember, doktorált, naiv módon úgy gondolta, hogy a felügyeletével megbízott német őr, anyanyelve révén, ismeri a klasszikus német irodalom legjelesebb képviselőit. Minden bizonnyal a társalgás közepén vagyunk, hiszen, ha dr. K. H. G. a német klasszikusokról akar beszélgetni, akkor talán inkább Goethével nyitott volna. Goethe neve azonban el sem hangzik – talán azért nem, mert már korábban tisztázódott, hogy az őr róla sem tud – Hölderlin, a Hyperion (azaz Hüperion) írója, aki viszont kevésbé ismert, mint az „írófejedelem“; rögtön az egyperces első szava. Dr. K. H. G., aki nagyon szeretett magyarázni, igyekezett segíteni fogvatartója zavarán, aki, ha nem is emlékszik Hölderlin nevére, talán olvasott tőle valamit…

 

Az egyperces novellában négy költő neve hangzott el: Hölderliné, Heinéé, Schilleré és Rilkéé. A német őr a négy név közül csak egy költőről hallott, Schillerről. Ha feltételezzük, hogy dr. K. H. G. a beszélgetést Goethével kezdte, majd meglepődött, hogy a legnagyobb német íróról, költőről, természettudósról az őr nem hallott, Hölderlinről (amikor a történet kezdődik) már segítséget adott az őrnek, a Hyperiont, Hölderlin legismertebb művét említve. Ám sem Hölderlinről, sem a következő névről, Heinéről, nem hallott a foglár. Annál különösebb, hogy a Schiller név olyannyira ismerős volt számára, hogy rögtön rávágta, hogy őt ismeri!  Vajon miért ismerte a német őr Schiller nevét, és miért nem hallott a többiekről? Vajon miért lett „paprikavörös“ az újabb név, Rilke hallatán?

 

Örkény István kikeresztelkedett zsidó családból származott, az Ösztreicher családnak előbb Makón, majd Szolnokon volt szesz- és likőrgyára; apjának, Ösztreicher Hugónak azonban már nem gyárai voltak, csak egy szerény gyógyszertára maradt. A fiatalember, aki már Örkénynek született, katolikus szellemben nevelkedett, a budapesti piarista gimnáziumban érettségizett – többek között – Boldizsár Iván, Thurzó Gábor és a szociográfus Szabó Zoltán osztálytársaként. A fiatalember elsősorban a természettudományok iránt érdeklődött, fájdalom magyar nyelv és irodalomból, a 7. osztályban meg is bukott. Nem meglepő, hogy tanulmányait a budapesti műegyetemen és a budapesti tudományegyetemen folytatta, így hát két oklevelet is szerzett: egy vegyészmérnökit és egy gyógyszertárosit. Az előzmények ismeretében annál meglepőbb, hogy Keresztmetszet címmel lapot alapított, majd annak megszűnése után, a Szép Szó közölte első elbeszéléseit (Forradalom, Állatmese és Bűn címmel, 1937–1938-ban).

 

Havas Géza kikeresztelkedett zsidó családból származott, apja, akit Hónig Hugónak hívtak, a század elején nyitott ügyvédi irodát, Nagykanizsán; anyja pedig a híres Horschetzky Mór orvos, klasszika-filológus, Josephus Flavius fordítója és magyarázója leszármazotta. A fiatalember, aki már Havas Gézának született, viszont katolikus szellemben nevelkedett, a nagykanizsai piarista és a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban tanult. A fiatalember elsősorban a társadalomtudományok és a klasszika-filológia iránt érdeklődött, sajnos azonban édesapja váratlan halála miatt nem tanulhatott tovább. Banktisztviselőként helyezkedett el, ám autodidakta módon rendkívüli tájékozottságra és műveltségre tett szert, elsősorban német klasszikus romantikus írókat és angol közgazdasági és szociológiai műveket olvasott és tolmácsolt. Különös módon volt még egy Havas Géza, aki fiatal korában belépett az akkortájt alakult Kommunisták Magyarországi Pártjába, 1919-ben a pénzügyi népbiztosságon szolgált, gazdasági és szociológiai írásokat közölt. Hősünk első írásai még Havas Géza, illetve H. G. néven jelentek meg a Szabad Írásban, majd a lap megszűnése után, a Szép Szó közölte első tudományos dolgozatait (megkülönböztetésül névikrétől már K. Havas Géza, illetve K. H. G. néven, 1937–1938-ban).

 

Az egyperces novella rögtön egy beszélgetés közepével kezdődik, amelyből megtudható, hogy a német őr nem ismerte Hölderlint, utóbb az is kiderült, hogy Heinéről sem hallott. Különös módon a német őr gondolkodás nélkül rávágta, hogy Schillert ismeri, talán abban reménykedett, hogy végre be tud kapcsolódni a beszélgetésbe. Ám csalódnia kellett, mert újabb név hangzott el, akit szintén nem ismert (jóllehet dühében azt mondta, hogy őróla is hallott), végül aztán lelőtte dr. K. H. G.-t. Valószínű, hogy a foglár azt hitte, hogy véget ért a német irodalmi csevegés, ezért félreértette a Schiller szó jelentését. Ha Hölderlinről, Heinéről (és esetleg Goethéről) nem is hallott, a siller biztosan ismerős lehetett. Valószínű, hogy a foglár azt hitte, hogy a ‘sillerről’ ‘a rozénál sötétebb, a vörösbornál halványabb árnyalatú’ borról van szó, azaz végre, számára is ismerős irányba fordulhat a beszéd. Ám csalódnia kellett, megszégyenült, arca majdnem olyan színűvé vált, mint a siller bor (azaz „paprikavörös“), és lelőtte dr. K. H. G.-t.

 

Az egyperces novellában a német őr, egy egyszerű beszélgetés során, megalázva érezte magát, a kínos félreértés után, csak kíméletlen brutalitásával, erőszakkal tudta leplezni műveletlenségét. A nyers erő kegyetlenül megsemmisítette a szelíd értelmet, magyarázatot nem várt, kioktatást nem kívánt, megsértődött, és megdöbbentő bosszút állt. Dr. K. H. G.-nek csak kezdőbetűi vannak, ám azok egyedi azonosítók: egy bölcsészdoktorról, középiskolai tanárról, filológusról van szó. A német őrnek monogramja sincs, csak általános jellemvonásai: műveletlen, könnyen dühbe jövő, agresszív és ostoba ember. Dr. K. H. G. az egyéni áldozat, áldozata személyes tragédia; a német őr névtelen gyilkos, gyilkossága személytelen tragédia. Dr. K. H. G. élete a német őr számára csupán annyit jelent, mint a lódög, akinek a gödröt ásatta.

 

Örkény István, a II. világháború idején, többször is katonai szolgálatot teljesített, majd 1942 áprilisában munkaszolgálatra hívták be. A magyar hadsereg egységeivel, Gomel mellől indult meg Örkény István zászlóalja, 1942. június 28-án, gyalogmenetben, a doni frontra. Amikor megkezdődött a szovjet támadás, 1943. január 12-én, Örkény István százada az arcvonal mögött, majd a visszaözönlő alakulatokkal, nyugatra sodródott. Túlélte a munkaszolgálat szörnyűségeit, orosz hadifogságba esett. A Tambov melletti hadifogolytábor lakója volt, 1946 karácsonyán térhetett haza.

 

Havas Géza, a II. világháború idején, többször is munkaszolgálatot teljesített. Az ekkor már a Népszava vezető publicistájaként tevékenykedő K. H. G. sajátos, gúnyos stílusban tette nevetségessé a fajelméletet és a szélsőjobboldali (főleg) hungarista antiszemitizmust, de vitába keveredett a magyar népi írók egy részével is. K. H. G. nagyon szeretett beszélgetni a német romantikus írókról és különösen közel állt hozzá a társadalmi és gazdasági jelenségek népszerű magyarázata. Az ország német megszállása idején, K. H. G.-t a günskircheni koncentrációs táborba hurcolták. K. H. G. túlélte a koncentrációs tábor szörnyűségeit, a felszabadult tábor lakójaként, az átélt izgalmak hatására azonban szívrohamot kapott, és azonnal meghalt, sohasem térhetett haza.

 

Örkény István valószínűleg a Szép Szó szerkesztőségében ismerkedett meg K. Havas Gézával. Nem tudni, hogy milyen kapcsolatba kerültek egymással, minden bizonnyal a pályakezdő írót is lenyűgözte az ekkor már K. H. G. néven is publikáló szerkesztő műveltsége, akiről nem tudta, hogy nem szerezhetett bölcsészdoktori oklevelet. A szovjet lágerből hazatérve értesült K. H. G. tragédiájáról, bár a részleteket nem ismerhette. Dr. K. H. G. sorsa, az egyik legismertebb egyperces novella címszereplőjeként, a tragikus intellektuális fölény és a háborúellenesség szimbólumává vált egy barbár, kulturálatlan és erőszakos rendszer idején.

 

 

A Névpont – www.nevpont.hu – legújabb képtelen története két különös sorsú íróra, Örkény Istvánra és K. Havas Gézára emlékezett.

 

 

Kék virág a 70 éve a lágerből visszatért, majd a forradalom után elhallgattatott, de 50 év múlva, 1966-ban ismét újra publikálható Örkény István és a tragikus sorsú K. Havas Géza emlékének.

 

 

A Névponton az alábbi linkeken olvashatnak Örkény Istvánról és K. Havas Gézáról:

 

http://nevpont.hu/view/11754

http://nevpont.hu/view/11755

http://nevpont.hu/view/11757

 

A kép forrása:

https://hessenwinkel.files.wordpress.com/2012/06/image0011.jpg

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Esszé

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője