Mohácsy Mátyás
Mohácsy Mátyás

2025. február 11. Kedd

Mohácsy Mátyás


1933-ig Machács Mátyás

 

(1881. március 12. Békéscsaba – 1970. április 6. Budapest): kertészmérnök, gyümölcsnemesítő.

 

A budapesti Kertészeti Tanintézet elvégzése után 1901-től 1911-ig, kisebb megszakításokkal, külföldön: Stuttgartban (1901), Bázelban (1902), Londonban és Párizsban (1904) valamint Berlinben (1906) vándorkertészként gyarapította ismereteit.

 

Európai vándorlásai feltűntek a Földművelésügyi Minisztériumban is, és Berlinben értesítették, hogy az Egyesült Államokba küldik hosszabb állami tanulmányútra (1908–1911). Bejárta Kansas, Kalifornia, Oregon és Wahington államokat, ahol elsősorban a nagyüzemi gyümölcstermelést, -feldolgozást és –értékesítést tanulmányozta. Hazatérése után 1912-ben, a Kertészeti Tanintézet gyakorlatvezető tanárává nevezték ki. A „nagy háború” első évében az elsők között vonult be, és az elsők között esett orosz hadifogságba. Hat év hadifogság után – kalandos körülmények között – hazaszökött, és 1920. július 1-jétől ismét a Kertészeti Tanintézetben dolgozott, 1930-ban az intézet igazgatásával is megbízták (1939-ben az intézményt Kertészeti Akadémiává, 1943-ban Kertészeti és Szőlészeti Főiskolává szervezte át).

 

 

Magyarországon az elsők között ismerte fel az extenzív mezőgazdasági termelés korlátait és a kertészeti termesztés jelentőségét. A trianoni országvesztés után – szórványgyümölcsök és házikertek helyett – munkatársaival kidolgozta az ország új gyümölcstermesztő körzeteit, ahol korszerű felszereléssel, gépekkel és feldolgozó üzemekkel megkezdte az árutermelő nagyüzemi gyümölcsösök kialakítását. A gyümölcstermesztő tájak többsége egybeesett a növényföldrajzi szempontokkal, de a melegebb, sík területeken új telepeket is létrehozott. Nevéhez fűződik a Magyar Faiskolai Szövetség, az Országos Pomológiai Bizottság és a Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének a megszervezése, illetve 1949-ben megalakította a Kertészeti Kutató Intézetet is.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Életút

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője