Kozmutza Flóra
Kozmutza Flóra

2021. október 21. Csütörtök

Kozmutza Flóra

Illyés Gyuláné


gyógypedagógus, pszichológus

(Debrecen, 1905. május 11. – Budapest, 1995. május 14.)


Sokan ismerik József Attila múzsáját (Illyés Gyula későbbi feleségét), Kozmutza Flórát. Kevesen tudják azonban, hogy Flóra a magyar gyógypedagógia egyik legnagyobb alakja volt! Flóra egyetemi tanulmányait 1927–1928-ban a párizsi Sorbonne-on kezdte, 1931-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori, 1932-ben középiskolai tanári, 1934-ben a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán gyógypedagógiai tanári oklevelet szerzett.

1936–1942-ben a Szondi Lipót által vezetett budapesti gyógypedagógiai kórtani és gyógytani laboratóriumban dolgozott, 1942-ben került a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára (= Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola): 1948-ban nyilvános rendkívüli, 1950-ben nyilvános rendes, 1952-ben főiskolai tanári kinevezést kapott, illetve 1950–1980-ban, azaz 30 éven át vezette a főiskola Pszichológiai Tanszékét; időközben, 1972–1980-ban a főigazgatói címmel is megbízták.

Tudományos pályafutásának kezdetén iker- és családfakutatásokkal foglalkozott, illetve összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat végzett, majd érdeklődése gyógypedagógiai pszichológiai kérdések felé fordult. 1938-tól, nyári szabadságai idején Doboz (Békés vármegye) községben nincstelen gyermekek szellemi fejlődését vizsgálta. Megdöbbentő megállapításainak egy része megjelent Illyés Gyula Lélek és kenyér című művében (1940).

Kozmutza Flóra nevéhez fűződik az óvodáskorú középsúlyos értelmi fogyatékos és a megkésett, akadályozott beszédfejlődésű gyermekek speciális óvodai fejlesztési modelljének kidolgozása. Az ő elképzelései szerint valósult meg a világon egyedülálló Gyógypedagógiai Óvoda (= 2005-től Eötvös Loránd Tudományegyetem Speciális Gyakorló Óvoda és Korai Fejlesztő Módszertani Központ). A budapesti lipótmezei elmegyógyintézetben végzett vizsgálataival jelentős szerepet játszott a Szondi-féle ösztöndiagnosztikai teszt kidolgozásában.

Természetesen egy Flóra-életrajzból nem maradhat ki József Attila sem. A költővel kapcsolatos visszaemlékezései fontos kordokumentumok: Flóra 1962-ben írta meg kapcsolatuk történetét, de csak 1987-ben jelent meg, levelezésükkel együtt. A költő utolsó napjairól és Flórával, illetve Flórának Illyés Gyulához fűződő viszonyáról Valachi Anna írt dokumentumjátékot (Minket Gyuszi szeretni kell címmel. Bemutatta a Petőfi Irodalmi Múzeum Felolvasó Színpada, 2004. április 16-án). Férje halála után hagyatékának rendezésével foglalkozott. Megjelentette Illyés Gyula posztumusz verseskötetét (A Semmi közelít, 1983), kiadta az Illyés Gyula-emlékkönyvet (1984), illetve Illyés Gyula naplójegyzeteinek nyolc kötetét.

Emlékét őrzi a budapesti (budafoki) Kozmutza Flóra Kisegítő Általános Iskola (1996-tól), a veszprémi Kozmutza Flóra Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium (1996-tól), a soproni Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános és Speciális Szakiskola (1998-tól), illetve a hódmezővásárhelyi Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Intézmény és a salgótarjáni Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat.


Fontosabb művei: Jean-Marie Guyau mint esztétikus. Egyetemi doktori értekezés is. Budapest, 1931;

Értelmességi és ösztönvizsgálatok falusi gyermekeken. Budapest, 1940;

Kórlélektani vizsgálatok ikreken. Az ikrek testi és lelki tulajdonságai. Budapest, 1941;

Adatok a családfa szerkesztéséhez. Gyógypedagógiai Nevelőintézet évkönyve. 1941/42. Budapest, 1942;

A fogyatékosok munkalehetőségeinek kiszélesítése. Budapest, 1952;

Gyógypedagógiai pszichológia. Főiskolai tankönyv. Többekkel. Budapest,1968;

4. kiadás 1987;

József Attila utolsó hónapjairól. Budapest, 1987;

Gyermekvédelmi munka egy kisegítő iskola- és nevelőotthonban. Szeged, 1987.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. Bp., Napvilág, 2010.