Karády Katalin emlékezete
Karády Katalin emlékezete

2021. október 21. Csütörtök

Karády Katalin emlékezete

A díva énekel


1.

 

 

Kanczler Katalin néven született, de a családban csak Katinkának hívták Kanczler Ferenc kőbányai cipészsegéd hetedik, legkisebb gyermekét. Apja híres volt durvaságáról: gyermekeit, különösen a legkisebbet, Katinkát élvezettel, sokszor minden ok nélkül agyba-főbe verte. Egy ujjal sem nyúlt hozzá, mindig szíjjal ütötte meg… A súlyosan bántalmazott, állandóan rettegésben élő fiatal nő számára megváltás volt, amikor megismerkedett a nála jóval idősebb Varga András Rezső adótiszttel, aki feleségül kérte.

 

 

Varga András Rezső elvált adótiszt nemsokára főtisztté lépett elő, szerény fizetéséből egy kétszobás lakást tudott fenntartani egy bejárónővel. Katinka férje híres volt takarékosságáról és pedánsságáról, nemsokára felmondott bejárónőjének, majd harmadik házasságát is felbontotta. Egy durva szót sem szólt Katinkához, csak ujjait tárta szét… A korábban súlyosan bántalmazott, állandóan rettegésben élő fiatalasszony számára megváltás volt ez az új kapcsolat, költekező életvitelét azonban csak nagyon rövid ideig tudta fedezni Varga András Rezső, a szerelmes adótiszt, aki feleségül kérte.

 

 

Lábass Jucit a Városi Színház egyik operett-előadásán látta először, amelyet Kanczler Katinka osztálytársnőivel tekinthetett meg. Sohasem találkoztak személyesen, de a színpad olyan hatást gyakorolt rá, hogy megfogadta, színész lesz. Iskolai önképzőköri előadásokon szerepelt, verseket mondott és énekelt. Házasságkötése után feladta színésznői álmait, Lábass Juci azonban 1932 nyarán váratlanul meghalt. A személyesen soha nem ismert, ám országosan szeretett fiatal színésznő halála Katinkát nagyon megviselte: rosszul lett, hosszú hetekig betegeskedett. Házassága felbomlása után Lábass Juci emlékének ismét megfogadta, hogy színész lesz, Tarnay Ernőnél és Bárdos Artúrnál tanult színészmesterséget, minden különösebb tehetség nélkül, de rendkívül nagy lelkesedéssel.

 

 

Székelyvásárhelyi és pókai Egyed Zoltán, a Színházi Élet munkatársa, a rettegett kritikus egy baráti társaságban látta meg először Kanczler Katinkát, akit barátnőivel együtt tekinthetett meg. Korábban sohasem találkoztak, de a fiatal nő olyan hatást gyakorolt rá, hogy mégis megfogadta, személyesen is megismerkedik vele. Házasságkötés helyett Hollywoodban is csak kosarat kapott a szép és itthon is sikertelenül ostromolt Hajmássy Ilonától. Az országosan szeretett, ám Amerikában Ilona Massy néven új életet kezdő színésznő viszonzatlan szerelme Egyed Zoltánt nagyon megviselte: rosszul lett, hosszú hetekig betegeskedett. Kudarcos magánélete miatt megfogadta, soha többé nem foglalkozik színészjelöltekkel, főleg nem, ha minden különösebb tehetség nélküliek, de rendkívül nagy lelkesedéssel játszanak.

 

 

Székelyvásárhelyi és pókai Egyed Zoltán, a Színházi Élet munkatársa, a rettegett kritikus egy baráti társaságban látta meg először Kanczler Katinkát, aki egy barátnőjével elfogadta az idősödő szerkesztő vacsorameghívását. Korábban sohasem találkoztak személyesen, Katinka ugyanis ismét feladta színésznői álmait, ám amikor felhúzták a gramofont, egy váratlan felkérésre énekelni kezdett. A produkció megdöbbentette a jelenlévőket, a fiatal elvált asszony szuggesztív produkciója rendkívül hatást gyakorolt a kritikusra, aki ismét fogadalmat tett: ebből a különleges nőből igazi sztárt farag, a lehető legrövidebb idő alatt.

 

 

Karády Katalin, a végzet asszonya, a végzetes kisugárzású, mindent és mindenkit felperzselő, kiismerhetetlen és kiszámíthatatlan nő megszületett.

 

 

2.

 

 

Igazi átütő sikert, országos visszhangot első és mind a mai napig leggyakrabban emlegetett filmje főszereplőjeként aratott. A Halálos tavasz című regényének bemutatója a Fórum moziban volt 1939. december 21-én. A film témája a két nő között választani nem tudó, de a jóval szemben végzetesen a rosszhoz vonzódó, majd öngyilkosságba sodródó és feloldozást nem nyerő férfi tragédiája. Ez a film új női karakter megszületését jelentette a magyar hangosfilm történetében. A filmből ismertté vált dal az Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte… kezdetű sláger (szöveg: Nadányi Zoltán, zene: Polgár Tibor) ennek az új stílusnak lett a himnusza. Jávor Pál hozta az akkor már tőle megszokott és elvárt figurát, a siker így elsősorban Karády Katalinnak köszönhető, aki a szenvedélyes, de felelőtlen és romlott női főhőst, egy egészen új stílust, egy új szexszimbólumot, egy „femme fatale-t” alakított, aki ölni tud, akiért ölni képesek, aki mindent felperzsel maga körül, de maga is elég ebben a végzetes szenvedélyben. Lélegzetelállítóan hatott akkoriban, ahogy Jávor Pál ül a zongoránál, és elhangzik a legendássá vált dal: Ez lett a vesztünk… Az erotikus hangulatban a tánc során Karády Katalin fokozatosan megszabadult ruháitól, amit a főhős, Jávor Pál, egy a zongorán hagyott mézeskalács szív tükréből figyel. Karády aztán felöltözik a dal végére, a kor ízlésének megfelelően.

 

Valójában a film mindent csak sejtetett: semmi sem történt.

 

Valójában minden megváltozott, a hagyományos nőideál, az ártatlan szende, a hamvas, romlatlan babanő és az esetlen, lompos, romlatlan „strapanő” megszűnt, egy szemvillanás alatt összetört, akár egy mézeskalács szív tükre.

 

 

3.

 

 

A német megszállást követően a mozikban nem vetítették filmjeit, mert azokat erkölcsteleneknek és megengedhetetlenül liberálisoknak tartották. Karády Katalint pedig vőlegénye, Ujszászy István miatt „hazaáruló ellenséges ügynöknek” bélyegezték. Karády Katalin ugyan nem volt kém, de három lakásában üldözöttek százait mentette meg. Aztán a Gestapo letartóztatta, több hónapon át őrizetben tartotta, brutálisan megkínozta.

A német megszállást követően a Magyar Rádióban betiltották dalait, slágereit „defetistának”, a magyar szellemtől idegennek tartották, mert azok érzelmi téren lélekrombolást végeztek, és nem buzdítottak eléggé meggyőzően a végső győzelemre.

 

 

A „felszabadulás” után, 1949-től a mozikban nem vetítették Karády Katalin filmjeit, mert azokat erkölcsteleneknek és megengedhetetlenül liberálisoknak tartották. Karády Katalint pedig vőlegénye, Ujszászy István miatt „fasiszta ellenséges ügynöknek” bélyegezték, jóllehet Karády Katalin nem volt kém, sőt három lakásában üldözöttek százait mentette meg, a Gestapo letartóztatta, több hónapon át őrizetben tartotta, brutálisan megkínozta.

A „felszabadulás” után, 1949-től, a Magyar Rádióban betiltották dalait, slágereit „defetistának”, a magyar forradalmi szellemtől idegennek tartották, mert azok érzelmi téren lélekrombolást végeztek, és nem buzdítottak eléggé az új, szocialista világrendszer győzelmére.

 

 

4.

 

 

Karády Katalin erotikusan mély, búgó hangja hozzátartozott az 1940-es évek Magyarországához, hisz 1939 és 1943 között huszonkét filmet forgatott, amelyek közül hétben Jávor Pállal szerepelt együtt. A mozgóképek történetei hasonlóak voltak: a megközelíthetetlen démon, a szoborszerűen karcsú, légies vamp megkísérti, romlásba dönti, felemészti és pusztulásba viszi a vele kapcsolatba kerülő férfit. Az országban pedig mindenhol megszólalt a drótnélküli világvevő, esetleg egy kurblis gramofon.

 

És a díva énekelt.

 

Karády Katalin erotikusan mély, búgó hangja hozzátartozott az 1940-es évek Magyarországához, a még köztünk lévő háborús nemzedék gyermekkorához és egy lassan távozó nemzedék ifjúkorához. A családi emlékek mozgókép-történetei hasonlóak voltak: SAS-behívók, munkaszolgálat, légi riadók, só-, cukor és petróleumjegyek. Majd valahol Oroszországban vagy a hátországban megszólalt egy kisvárosi hangszóró, esetleg valami összeeszkábált szerkezet.

 

És a díva énekelt.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Történet

Megjelent: nevpont.hu 2019