Hevesi Sándor és négy ajánlata
Hevesi Sándor és négy ajánlata

2022. május 17. Kedd

Hevesi Sándor és négy ajánlata


Hevesi. Csak így egyszerűen. A nagy színházi rendezők – utónevük elhagyásával – már életükben legendává válnak: Mejerhold, Piscator, Reinhardt, Sztanyiszlavszkij. És Hevesi.

 

 

Hevesi Sándor – hisz róla van szó – kevés személyes jellegű írásában gyakran megemlítette, hogy Shakespeare-rel egy napon született, s úgy vélte ez az egyszerű tény döntően befolyásolta sorseseményeit. Családi nyomásra középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett, ám vajmi kevés időt töltött a katedrán. Más pódiumra vágyott… Tizenhét éves korától rendszeresen írta színi kritikáit a Magyar Szemlébe, majd jó néhány évvel később a még mindig fiatal, pályakezdő zsurnaliszta különös dologra szánta el magát. Terjedelmes memorandumot intézett Beöthy Lászlóhoz, a Nemzeti Színház igazgatójához. A meghökkentő írás részletesen elemezte, hogy a Nemzeti Színház Shakespeare-előadásai miért sikertelenek és mit kellene tenni a klasszikus szerzővel, hogy végre élvezhető élménnyel legyen gazdagabb a publikum. Valószínűleg maga Hevesi lepődött meg a legjobban, hogy Beöthy László udvarias levélben válaszolt a kicsit pökhendi írásra. Sőt, Beöthy magához rendelte az újdondászt, hogy fejtse ki még részletesebben színházi elképzeléseit. Sőt, Beöthy azonnal rendezőnek szerződtette a huszonéves süvölvényt. Csathó Kálmán, a kor jeles írója és a Nemzeti főrendezője később Beöthy ravasz húzásáról cikkezett. Beöthy nem tűrte tovább a gyilkos bírálatokat, inkább leszerződtette a kritikust… Ez volt az első elismerését jelentő ajánlata.

 

 

Hősünk azonban nem érezte jól magát a Nemzetiben. Megtapasztalhatta, hogy a rendezésről vallott elképzeléseinek nem feltétlenül az igazgató, leginkább a színészek állnak az útjában. Örömmel fogadta hát Balázs Béla és Lukács György hívását az újonnan alakult Thália Társasághoz, amely új, modern színházat hirdetett meg Ibsen, Gorkij, Wedekind akkortájt ritkán játszott, kortárs műveivel és nem utolsó sorban a pályakezdő Lengyel Menyhért különös darabjaival. Az európai szabad színházak mintájára megszervezett színházi egyesület mindössze négy idényt (1904–1908) élt meg, ez alatt összesen 142 előadást tartott. A Budapestről a konkurencia által tervszerűen kiszorított, ellehetetlenített, állandó anyagi gondokkal küszködő vállalkozás derekasan állta a versenyt a profi társulatokkal. Sőt, a magyar színháztörténet máig kihagyhatatlan részévé vált a rövid életű Thália Társaság. Sőt, Hevesi Sándor színházi rendezői karrierje valójában itt kezdődött, fiatal, még színinövendék hallgatókat fedezett fel, akik aztán követték őt későbbi társulataihoz is. Bálint Lajos, a kor jeles írója, Hevesi jó barátja és a társaság titkára szerint a „Thália-patália” nélkül Hevesi aligha maradhatott volna a Nemzetinél. Ahhoz, hogy tönkre tegyék a versenytársat, visszautasíthatatlan ajánlatot tettek Hevesinek és szerződtették az általa felfedezett tehetségeket is… Ez volt a második elismerését jelentő ajánlata.

 

 

Hevesi életfeladatának tekintette Shakespeare munkásságának tanulmányozását, műveinek újabb és újabb előadását; elméleti kutatásait Az igazi Shakespeare c. kötetében gyűjtötte össze. Első Shakespeare-rendezése a Cymberline volt, majd minden évben két-három klasszikus drámáját vitte színre. Állandóan kísérletezett, újabb és újabb bravúros ötletekkel állt elő. A kísérletezés alatt manapság azt értjük, hogy a rendező igyekszik minél modernebb felfogásban előadatni egy klasszikus drámát. Hevesi szótárában a „kísérletezés” pontosan az ellenkezőjét jelentette. A legteljesebb Shakespeare-t nem ritkán Shakespeare-korának rekonstruált színpadán igyekezett bemutatni! Persze nem volt mindegyik előadás sikeres, kudarca esetén azonban más elképzelésekkel állt elő. Ám a darab sohasem vált anakronisztikussá, a szövegen ritkán változtatott, csakis a klasszikus megoldások foglalkoztatták. A Nemzeti Színháznak volt olyan esztendője, amikor tizennyolc Shakespeare-mű szerepelt a műsoron. Ez jóval több, mint az összes német színpadon együttvéve. Sőt, az angliai előadások összességét is verte. Sőt, kortárs angol színikritikusok írták az 1920-as években, hogy Shakespeare olyan népszerű Magyarországon, mint Chaplin Londonban. Sőt, Hevesi sikeréről Angliában sem feledkeztek meg. Ajánlatot tettek előadókörútra, és Hevesi Sándor, 1929-ben, az angol drámafejedelemről tartott egyetemi előadásokat a londoni egyetemen… Ez volt a harmadik elismerését jelentő ajánlata.

 

 

Hevesi. Csak így egyszerűen. A nagy színházi rendezők – utónevük elhagyásával – már életükben legendává válnak: Mejerhold, Piscator, Reinhardt, Sztanyiszlavszkij. És Hevesi.

 

És a katolikus neveltetésű, londoni vendégprofesszor Hevesi Sándor még megélhette, hogy halálos betegen, a faji törvények idején a Színészkamara ajánlására kizárták tagjai sorából… Ez volt a negyedik „elismerését“ jelentő ajánlata.

 

 

A Névpont – www.nevpont.hu – legújabb írásával, Shakespeare születésnapján, – április 23-án, amely a Gergely-naptár elfogadása után május 3-a – az ezen a napon született Hevesi Sándorra, a 20. század talán legnagyobb magyar rendezőjére emlékezett. Kék virág a Shakespeare-kutató tudós rendező, Hevesi Sándor emlékének.

 

 

Hevesi Sándorról az alábbi linkeken olvashatnak a Névponton:

http://www.nevpont.hu/view/11565

http://www.nevpont.hu/view/11569

 

A kép forrása:

 

http://www.hevesiiskola.hu/new/wp-content/uploads/2014/07/069hevesi_sandor_hub1_ka_5222_4.jpg

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Esszé

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője