Hermann Alice
Hermann Alice

2022. május 17. Kedd

Hermann Alice

Hermann Imréné Cziner Alice


gyermekpszichológus

(Abafalva, 1895. május 29. – Budapest, 1975. augusztus 16.)


Az egyik legismertebb magyar óvodapedagógus, a neves orvos, pszichoanalitikus, Hermann Imre (1889–1984) felesége, tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte pszichológia–filozófia–esztétika szakon. Pszichológiából 1921-ben doktori oklevelet szerzett (az egyik első női pszichológus-bölcsészdoktor Magyarországon, disszertációja németül is megjelent!), 1929-ben elvégezte a tanítóképző főiskolát is, sőt később, hatvan évesen (!) megszerezte a pedagógia szakos középiskolai tanári oklevelet is.

Tudományos pályafutását még, mint egyetemi hallgató Révész Géza kísérleti lélektani laboratóriumának gyakornokaként kezdte, majd diplomája megszerzése után, 1921-től részt vett Hermann Imre, a választás formai sajátosságait kutató kísérleteiben. A két világháború között csak rövid ideig tudott elhelyezkedni: egy iparos tanoncoknak segítséget nyújtó pályaválasztási laboratóriumot vezetett, az 1930-as évek közepétől pedig pszichoanalitikus rendelést folytatott. Karrierje kezdeti szakaszában Magyarországon először foglalkozott reklámpszichológiával, illetve több kisebb népszerűsítő tanulmányt írt különböző szaklapokban.

A II. világháború után, mint a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének (MNDSZ) óvodai felügyelője (1945–1949), majd, mint a Fővárosi Tanács óvodai felügyelője, főelőadója (1949–1952) jelentős szerepet vállalt a nemzetközi hírű magyar óvodai rendszer kialakításában, az óvodai nevelési program kidolgozásában. 1952-ben a Bezerédj Amália Óvónőképző tanárává, 1956-ban a Művelődésügyi Minisztérium Tanító- és Óvónőképző Osztályának főelőadójává nevezték ki, 1962-től, nyugdíjasként az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) munkatársaként tevékenykedett.

Hermann Alice gyermekpszichológiai, elsősorban családi és óvodai neveléslélektani és oktatási kérdésekkel, a kisgyermek fejlődésével, a gyermeki gondolkodás, világkép sajátosságaival, az értelmi elmaradás vizsgálatával, illetve gyermekvédelemmel foglalkozott. Munkáit áthatják férje, Hermann Imre pszichoanalitikus felismerései (pl. megkapaszkodás, anya-gyermek kapcsolat, stb.). Eszménye a közösségi ember; a nevelésben elvetette a feltétlen engedelmesség fontosságának elvét. Hirdette a gyermeki szabadság biztosítását, a kötetlen tevékenységek és foglalkozások szervezését, kiemelte az ismeretszerzés során a motiváció jelentőségét. Elsőként ismerte fel a gyermekközpontú valóságszemlélet (a gyermeki egocentrizmus sajátos esete) jelenségét. Magas színvonalúak, ma is aktuálisak, a korszerű pszichológiai eredményeket népszerűsítő, a gyakorlat nyelvére lefordító, napi problémákra reagáló írásai.

Hermann Alice vezető szerepet játszott a magyarországi felsőfokú óvó(nő)képzés kialakításában, az új, 1971-es óvodai program kidolgozásában és a Montessori-módszer magyarországi meghonosításában. Kezdeményezte a magyarországi mintaóvodák felállítását. A mintaóvodák nem azonosak azokkal a gyakorló iskolákkal, ahol az óvónő-jelölt tanulmányai befejezése után „hospitálni“ jár. A mintaóvodák foglalkozásaiban az óvónő, az óvónő-jelölt, (vagy a szülő!) és a gyermek sajátos, intimebb kapcsolatot alakít ki. A kisebb csoportokban, több felnőtt felügyelete mellett nagyobb lehetőség adódik a kisgyermek értelmi és főként érzelmi nevelésére. Egy-egy kisgyermekről nem egyszer részletes naplót vezettek, a problémás, nehezen kezelhető kisgyermekekkel külön is foglalkoztak.

Tudományos eredményeit 80. születésnapján, 1975-ben Apáczai Csere János-díjjal ismerték el. Emlékét őrzi – többek között – a soproni és a hódmezővásárhelyi Hermann Alice Óvoda. Ez utóbbi 2005. július 1-jén vette fel az egyik legjelentősebb magyar óvodapedagógus nevét, akinek jelszava ma a helyi óvoda mottója: „Az odúban el kell rejtőzni, a fészekből ki lehet repülni.“


Fontosabb művei: Kísérleti vizsgálatok a megértés problémáihoz. Egyetemi doktori értekezés is. Budapest, 1922;

németül is: 1923;

A reklám lélektana. Hermann Cziner Alice néven. Budapest, 1927;

Az új rendszerű tanítás eredményei. Lénárt Edith-tel. Budapest, 1933;

Emberré nevelés. Budapest, 1947;

2. felújított kiadás 1982;

3. kiadás 1986;

Pedagógia az óvónőképzők számára. Budapest, 1957;

A mintaóvodák problémái. Óvodai Nevelés, 1958;

A 3–6 éves gyermek nevelése a családban. Szerkesztette. Budapest, 1958;

2. átdolgozott kiadás 1961;

Az első tíz év. A gyermek lelki élete magyar írók, művészek, tudósok önéletrajzában. Hermann Imrével. Budapest, 1959;

Gyermeklélektani gyakorlatok az óvónőképző intézetek számára. Kabainé Huszka Antóniával, Murányi Kovács Endrénével. Budapest, 1960;

5. kiadás 1964;

Óvodás korú gyermekek tájékozottsága a világban. Budapest, 1963;

A gyermek értelmi képességének fejlesztése az óvodában. Tóth Andrásnéval. Budapest, 1964;

Kisgyermek a nagyvilágban. Budapest, 1964;

A világnézet megalapozása az óvodában. Budapest, 1966;

Értelmi elmaradás – értelmi fejlődés az óvodás otthonokban. Budapest, 1967;

Early Child Care in Hungary. Komlósi, S.-sel. London–New York–Paris, 1972;

Útmutató a környezetismereti feladatlapok felhasználásához óvónők számára. Budapest, 1976;

A gyermekben érlelődik a jövő. Válogatott írások. Válogatta, összeállította V. Binét Ágnes. Budapest, 1979.


Irodalom: Hermann Alice: Életemről és munkámról. Pedagógiai Szemle, 1964;

Szabadi Ilona: Hermann Alice. 1895–1975. Pedagógiai Szemle, 1975;

Szabadi Ilona: Hermann Alice emlékezete. Óvodai Nevelés, 1975;

V. Binét Ágnes: Hermann Alice-ra emlékezve. Hermann Alice neveléslélektani munkássága. Magyar Pszichológiai Szemle, 1976;

Varga Éva: Hermann Alice-ra emlékezve. Új Pedagógiai Szemle, 1995;

Vajda Zsuzsanna: A pszichoanalízis budapesti iskolája és a nevelés. Budapest, 1995;

2. kiadás 2000.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. Bp., Napvilág, 2010.

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője