Hajós Alfrédról, újra
Hajós Alfrédról, újra

2022. május 17. Kedd

Hajós Alfrédról, újra

Néhány észrevétel és kiegészítés Nyáry Krisztián Hajós-bejegyzéséhez


1. Guttmann Arnold, azaz Hajós Alfréd az épülő új Országház közelében lévő Scholtz-féle dunai uszodában tanult meg úszni (Ruzich János úszómestertől, 1882-ben). Apja balesete és Hajós úszótudása között nincs összefüggés, már kisgyermekkorában remek úszó volt. Egyébként mind az öt Hajós-fiú úszott, Hajós Henrik az 1906-os ún. rendkívüli olimpián győztes magyar váltó tagja volt.

 

 

2. A Guttmann Arnoldnak született Hajós Alfrédot érettségije évében, 1895-ben a Markó utcai gimnázium tanulójaként tiltották el a sportolástól. Hajós álnéven versenyzett, Hajós „családnevét” úszás iránti szeretete, Alfréd utónevét, az ártatlanul meghurcolt Dreyfus kapitány miatt vette fel. A műegyetemen is Guttmann Arnold volt, csak 1906-ban vette fel sportnevét. A József Műegyetemen egyébként építészmérnöki és nem építőmérnöki oklevelet szerzett.

 

 

3. Az olimpián az úszóversenyeket ún. derbirendszerben bonyolították le, amelynek lényege, hogy a két rövidebb távon győztes versenyző újra nekiáll, hogy a hosszú távon eldöntse, ki a jobb? Vagyis, az athéni olimpián, 500 méteren nem is indulhatott el, mert a 100 méter célba érkezése után, rögtön rajtolt a középtávú verseny. (A derbirendszertől eltérően azonban valamennyi táv győztese bajnoki címet szerzett).

 

 

4. Hajós Alfréd úszósikereit az ún. magyar tempónak, azaz a váltott karral történő, lábmunka nélküli úszásnak köszönhette. Pontosabban Hajós módosított a magyar tempón: a karok csapásával egyidejűleg csekély lábmozgást, bizonyos egyensúlyozó mozdulatokat is végzett. Valójában Hajós a kallózás ősét, az ún. kétütemű kallót valósította meg!

 

 

5. Dáni Nándor és Kellner Gyula atléták aligha lehettek Hajós iskolatársai: hét évvel voltak idősebbek nála. Hivatalos magyar bajnok Hajós Alfréd nem lehetett, mivel ilyet, az 1890-es években, még nem rendeztek. A versenyeket ugyanis szintén derbirendszerben bonyolították le, de a program végén megrendezett verseny győztesét nem tekintették országos bajnoknak (ez vonatkozott az „Európa-bajnokságként” meghirdetett hasonló versenyekre is Bécsben és Berlinben).

 

 

6. Az első magyar olimpiai bajnok úszásban mindössze három évet versenyzett: 1894-ben, 1895-ben és az olimpia évében, 1896-ban. Első jelentős versenye az 1894-es margitszigeti nemzetközi verseny volt, amelyet a nemzetközi demográfiai kongresszus tiszteletére rendeztek meg.

 

 

7. Az olimpiai versenyeken Hajós Alfréd a BTC anyagi segítségével vett részt, ezért az olimpia után átlépett ebbe a klubba, ahol viszont nem volt úszószakosztály. Hajós gyorsaságát kihasználva előbb rövidtávfutó volt, majd az első magyar futballcsapatban szerepelt.

 

 

8. Végül a téves adatok végső forrása minden bizonnyal Hajós Alfréd visszaemlékezése, amelyet azonban a nagy beteg bajnok helyet Földes Éva írt és szerkesztett, az ott szereplő anekdoták is vélhetően a sporttörténész hölgy leleményei.

 

Életéről és a korabeli úszóversenyekről részletesebben itt olvashatnak: http://nevpont.hu/view/11306

 

és a Facebookon: https://www.facebook.com/nevponthu/photos/a.611334225610386.1073741828.610737012336774/823848384358968/?type=1&theater

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Esszé

Megjelent: nevpont.hu, 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője