Földes Éva
Földes Éva

2022. május 19. Csütörtök

Földes Éva

neveléstörténész


(Szombathely, 1914. július 6. – Balatonalmádi, 1981. július 9.)


Földes Éva a budapesti VI. kerületi Mária Terézia Leánygimnáziumban 1932-ben érettségizett, a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1937-ben olasz–francia–latin szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett; érdekesség, hogy Mussoliniből írta egyetemi doktori értekezését!

Tanulmányai befejezése után újságíróként helyezkedett el: 1937–1939-ben a Dolgozók Asszonya, 1939–1941-ben a Sporthírlap és a Reggeli Ujság munkatársa volt (tulajdonképpen ő volt az első magyar sportújságírónő!). A zsidótörvények életbe lépése után 1941-ben a Sajtókamara eltiltotta az újságírói tevékenységtől, ettől kezdve alkalmi munkákból élt. Az ország német megszállása után egy rövid ideig a Nagybátony–Újlaki Téglagyárban dolgozott, majd Németországba deportálták: a ravensbrücki, a venusbergi és a mauthauseni koncentrációs táborokban raboskodott.

A II. világháború után ismét újságírással foglalkozott 1945–1947-ben a Jövendő munkatársa, 1947–1949-ben az Asszonyok főmunkatársa és szerkesztője, egyúttal 1946–1948-ban a Pajtás című új ifjúsági lap alapító munkatársaként és a Kurierpost sajtóügynökség fordítójaként is tevékenykedett. Tudományos pályafutását Kossuth Zsuzsanna életútjának kutatásával kezdte, közzétette Kossuth testvérének leveleit.

Érdeklődése később is megmaradt a magyar és egyetemes neveléstörténet mellett, ám kutatásait kiterjesztette régi szerelmére a testnevelés- és sporttörténetre. Mint a magyar olimpiai csapat tolmácsa részt vett az 1945 utáni első olimpián (1948: London). Sőt nemcsak részt vett, de nagy meglepetésre még olimpiai bronzérmet is átvehetett! A nyári olimpiai játékok műsorán, az olimpiai játékok kezdeményezőjének, báró Pierre de Coubertin-nek javaslatára 1912 óta rendezték meg a művészeti versenyeket (irodalom, szobrászat, festészet, építészet és zene kategóriákban). Éva A fiatalság forrása című népszerű könyvével a londoni olimpia 3. helyén végzett – s ez a váratlan siker fordulópontot jelentett karrierjében.

1949-ben a Testnevelési Főiskolán kinevezték a testneveléstörténet előadójává, 1956-ban testneveléstörténeti dolgozatával megvédte kandidátusi értekezését, így nemcsak ő lett az első magyar sportújságírónő, de a sporttörténet első magyarországi tudományos fokozatát is ő szerezte meg. 1954–1957-ben a Sport Lap- és Könyvkiadó Vállalat szerkesztőjévé nevezték ki, 1957-től a Gyógypedagógiai Főiskolára került: 1958-ban főiskolai docenssé, 1962-ben főiskolai tanárrá nevezték ki, 1964-ben sikeresen megvédte doktori értekezését. 1972-ben az MTA Pedagógiai Kutatócsoport tudományos tanácsadója lett, s haláláig ebben a munkakörben tevékenykedett.

Földes Éva elsőként foglalkozott Magyarországon a női sport történetével, továbbá ő írta a testnevelés- és sporttörténet stúdium első egyetemi, illetve főiskolai jegyzeteit, tankönyveit és egyéb segédanyagait. Vízi baleset áldozata lett. Halála után nem sokkal férje, Elekes Lajos történész, Kossuth-díjas akadémikus is elhunyt.


Fontosabb művei: Mussolini, az újságíró. Egyetemi doktori értekezés. Budapest, 1937;

Kossuth Zsuzsanna. A magyar szabadságharc ismeretlen hősnőjének élet és levelei. Szabó Emmával. Budapest, 1944;

A fiatalság forrása. Budapest, 1948;

Testnevelés- és sporttörténet. 1–3. Főiskolai jegyzet. Budapest, 1952–1953;

Az úszás mesterei. Budapest, 1954;

A korai utópista szocialisták pedagógiai nézetei. Budapest, 1958;

A Magyar Tanácsköztársaság testnevelése és sportja. Budapest, 1959;

Valóság és utópia. Charles Fourier pedagógiai nézeteihez. Tanulmányok a neveléstudomány köréből, 1959;

A sport történetéből. Budapest, 1959;

Népoktatási, népnevelési törekvések az antifeudális népi-forradalmi mozgalmakban. Doktori értekezés is. Budapest, 1964;

A magyar testnevelés és sport története. Egyetemi tankönyv. Kun Lászlóval, Kutassi Lászlóval. Budapest 1977;

3. kiadás 1989.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. Bp., Napvilág, 2010.

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője