Eötvös József: A karthauzi
Eötvös József: A karthauzi

2022. május 19. Csütörtök

Eötvös József: A karthauzi


Gusztáv, egy grófi család gyermekeként, szeretet nélkül nőtt fel; korán nevelőintézetbe került, ahol megismerkedett Armand-nal, egy tönkrement bankár fiával. A rövidesen kitörő júliusi forradalomban Armand részt vett, Gusztáv nem. Gusztáv aztán beleszeretett Juliába, egy arisztokrata márki leányába, aki azonban nem viszonozta a fiatalember érzelmeit, Gusztáv helyett – a hitszegő Armand közvetítésével – a dúsgazdag Dufey grófot választotta.

 

Julia édesapja Gusztávnak ígérte leánya kezét, s amikor a márki megtudta, hogy Julia mégis Dufey-t választotta, kitagadta leányát, sőt azt állította, hogy Julia nem a törvényes gyermeke. A márki döntése után, a haszonleső Dufey, az elmaradt örökség miatt elhagyta Juliát; a boldogtalan Gusztáv – akinek barátjában, Armand-ban is csalódnia kellett – viszont nagy utazásokba kezdett, léha társaságba keveredett, és teljesen elzüllött.

 

Gusztáv fogadásból udvarolni kezdett egy szegény polgárleánynak, Bettynek. A megcsalatott leány azonban őszintén megszerette az erkölcstelen Gusztávot, ám a hazugság kitudódott, Betty később belehalt csalódásába. Julia magára maradt Dufey-től származó gyermekével, ám apja mégsem hajlandó visszafogadni őt, ezért testét bocsátotta áruba. Gusztáv úgy érezte, hogy mindenkit tönkretett, s miután édesapja is meghalt, a fiatalember úgy döntött, hogy kolostorba vonul: belépett a karthauzi rendbe. A lelki megrázkódtatások és az önvád Gusztávot végül testileg is összetörték, súlyos tüdőbetegsége végül a sírba vitte.

 

Gusztáv, a heves érzelmekben égő, majd elégő romantikus ifjú, aki sem szeretni nem tud, sem boldogságot adni nem képes. Tragédiája a meghasonlás tragédiája: az életuntság, az enerváltság és az akaratgyengeség drámája. A regényben a fő hangsúly mindig Gusztáv lelki fejlődésén – visszafejlődésén, vergődésén – van, a cselekmény és a konfliktusok csak illusztrációul szolgálnak.

 

A karthauzi én-regény, amely naplóban, hosszú monológokban ismerteti a főhős történetét, s a cselekményt megszakítják filozofikus elmélkedések, érzelmes leírások és a szenvedélyek elemzései.

A karthauzi én-regény, amely megmutatja a hibát, rávilágít a bűnre, leleplezi a gonoszságot, a visszásságot és az embertelenséget.

A karthauzi én-regény, amelyet Eötvös József Sályon, az Eötvös-kastély magányában, a romantikus kastélyparkban írt.

A karthauzi a magány, a világtól való elvonulás, a csendes szemlélődés jelképe az eötvösi életműben. Élete legtermékenyebb és legnyugodtabb éveit töltötte el Sályban, évekkel később is ilyen alkotói magányra vágyott.

 

Eötvös József családjával, 1845-ben a Svábhegyre költözött, ahol ott több telket is vásárolt. A villaépítés 1851-ben fejeződött be, utóbb a villa mellé egy svájci stílusú kis házat is építtetett, amelyet Karthauzi-laknak nevezett. Az utcát ma is Karthauzi utcának hívják…

 

(Legújabb írásunkkal az 1813. szeptember 3-án született báró vásárosnaményi Eötvös Józsefre emlékeztünk. Ercsi sírja a nemzeti sírkert része.) 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Esszé

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője