Czuczor Gergely Riadója
Sikolt a harci síp: riadj magyar, riadj!
Csatára hí hazád, kifent acélt ragadj.
Villáma fesse a szabadság hajnalát,
S fürössze vérbe a zsarnokfaj bíborát.
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj, annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.
(Czuczor Gergely: Riadó, 1848)
Forradalom: szélesb’ értelemben népmozgalom a fennálló társadalmi viszonyok felbontására. Szorosb’ értelemben egész nemzetnek vagy a nemzet nagy sokaságának fölkelése akár az igazságos, akár a zsarnok fejedelem vagy felsőség ellen azon szándékkal, hogy új kormányrendszert és álladalmi szerkezetet hozzon be. Pl. Franczia forradalom, lengyel forradalom.
(Czuczor Gergely–Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 1862)
Czuczor Gergely Riadó című forradalmi harci dala méltán állítható Petőfi Sándor politikai költeményei mellé. A szabadságharc legszenvedélyesebb, legfenyegetőbb csatadala volt, a legélesebb zsarnokságellenes kiállás és kiáltás. A költő a nemzet szenvedéseiért megtorlást követelt a zsarnokkirály fejére, ítéletet a „fondor lelkű” Habsburg-uralkodóra, akinek sárga–fekete lelkébe „tőrt verünk”. Maga a szerkesztő, Bajza József is sokallta a költemény merészségét, s csak hosszas unszolásra közölte le, amikor Windischgrätz már a főváros felé közeledett.
Riadó: Hirtelen fölkelésre, készülésre szólító tábori hangzat. Pl. Riadót fúni, trombitálni, dobolni. Forradalmi riadó. Olyan, mint a szintén katonai takarodó, a rohanó.
(Czuczor Gergely–Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 1862)
Czuczor Gergely Riadó című verse 1848. december 21-én jelent meg Kossuth Hírlapjában, amely fontos szerepet játszott a Batthyány-kormány radikális befolyásolásában és a szabadságharcra való felkészítésben. A meghökkentően éles, kihívóan radikális vers röplapokban terjedt, megzenésítették, s nemsokára a szabadságharc egyik kedvelt dala, indulója lett.
Vitézek, őrhadak, fogjunk búcsúkezet,
Iszonytató legyen s döntő ez ütközet,
Ős áldomás gyanánt eresszünk drága vért,
Végső piros cseppig hadd folyjon a honért.
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj, annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.
(Czuczor Gergely: Riadó, 1848)
Szabadság: 1. mentes állapot akárminemű megszorítástól, kényszerítéstől, akadályozástól, akár testet akár lelket illetőktől. Pl. a foglyot, rabot szabadságba, helyezni. Minden állat szereti a szabadságot. 2. mentesség a polgári és társadalmi megszorítástól. Természeti szabadság, melynél fogva valaki minden polgárzati kötelékektől független. 3. némely népek, országok szabadsága, vagyis oly polgári szerkezete, mely minél kevesebb megszorítással jár. Pl.: a szabadság elveit terjeszteni, hirdetni. A szabadságot megszorítani, eltörölni, elnyomni. A szabadságért küzdeni, meghalni.
(Czuczor Gergely–Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 1862)
Czuczor Gergelyt Riadó című verse miatt, Pest eleste után, Haditörvényszék elé állították. Windischgrätz halálbüntetést javasolt, ezt azonban gróf Teleki József – a Magyar Tudós Társaság elnöke – közbenjárására hatévi nehéz vasban letöltendő várfogságra enyhítették. Pesten, a ferences kolostorban, majd a hírhedt Újépületben, végül Budán, a várbörtönben tartották fogva. Buda visszafoglalása után szabadult.
Czuczor Gergely, szabadulása után, határozott fellépésével, megmentette rabtartóit a bevonuló honvédek bosszújától: celláját is csak akkor hagyta el, amikor két magyar kormánybiztos kivezette onnan. Megrendült egészségi állapota miatt visszavonult a tihanyi bencés kolostorba – meggyógyulni. A császári sereg újbóli bevonulása után önként jelentkezett, mint fogoly: visszavezették a pesti ferences kolostorba – fogságba.
Rab: 1. Szorosb’ értelemben erőszakkal elfogott, szabadságától megfosztott ember, kit a hatalmaskodó úgy tekint, mint árut; nem, mint személyt. 2. Személy, ki a törvénykezési szabályok szerént börtönben tartatik, vagy már a börtönre el is ítéltetett, és ott fogva van. Pl. Nehéz vasra ítélt rabok. Rab vagyok, rab vagyok, szabadulást várok, a jó isten tudja, mikor szabadulok. (Népdal). Nem mind bűnös, aki rab.
(Czuczor Gergely–Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 1862)
Már este van, zárt nyit bilincsemen,
A fölmezet le hagyja öltenem,
S megint rámcsukja a békói zárt,
S fagyos mosollyal mond jó éjszakát.
„Jó éjszakát!” keserves gúnyszavak,
Melyek szívet kettéhasítanak:
Csak Isten tudja és a rab maga,
Mily tőrdöfés az ily „jó éjszaka.”
(Czuczor Gergely: A rab, 1850)
Czuczor Gergely Riadó című verse miatt, a forradalom és szabadságharc bukása után, hiába reménykedett emberségesebb elbánásban. Minden közbenjárás ellenére Kufsteinbe vitték a nagybeteg írót, ahol napjait súlyos vasban töltötte. Idővel azonban külön cellába vonulhatott, ahol klasszikus auktorok fordításán dolgozott. Nyolcszáznegyvennégy napos fogság után, 1851. május 22-én szabadult: visszavonult a közélettől, pesti, belvárosi házában csak szótárával foglalkozott. Hatkötetes nagyműve megjelenését már nem élhette meg, a kolerajárvány áldozata lett. A magyar nyelv első, tudományos igényű „számbavételét” Fogarasi János fejezte be.
Szótár: könyv, mely általában valamely nyelv birodalmához tartozó, különösen bizonyos ismeretszakokban divatos szók öszvegét ábéczérendben elszámlálja, s különféle jelentéseiket, és sajátságaikat eléadja. Pl. Nagyszótár, zsebszótár, természettudományi, orvosi stb., szótár. Magyar–német–szótár. Értelmező, elemző szótár.
(Czuczor Gergely–Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 1862)
A Névpont – www.nevpont.hu – legújabb írása az 1800. december 17-én született Czuczor Gergelyre és az 1848. december 21-én megjelent Riadó című csatadalára emlékezett.
Kék virág a sokat szenvedett bencés szerzetes, az első magyar értelmező szótár szerkesztője emlékének.
A Névponton az alábbi linkeken olvashatnak Czuczor Gergelyről:
http://www.nevpont.hu/view/4521
http://www.nevpont.hu/view/11753
A képen a fiatal költő látható, a portré Barabás Miklós alkotása. A rajz a rendtársa, Zoltvány Irén Lajos gondozásában megjelent, háromkötetes Czuczor Gergely összes műveit illusztrálta:
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Esszé
Megjelent: nevpont.hu 2018
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)