Cenner Gyuláné Wilhelmb Gizella
Cenner Gyuláné Wilhelmb Gizella

2022. május 19. Csütörtök

Cenner Gyuláné Wilhelmb Gizella

művészettörténész, muzeológus


(Csepel, 1921. szeptember 2. – Budapest, 1995. március 20.)

Wilhelmb Gizella édesapja Wilhelmb Tibor (1893–1968) a Csepel Vas- és Fémművek Kossuth-díjas (1949) kohómérnöke volt, édesanyja Emőki Gizella volt. Férje Cenner Gyula jogász, tanácsvezető bíró. Gizella 1931–1939-ben a budapesti Sophianum Leánygimnáziumban tanult, 1939-ben a Szent Margit Gimnáziumban érettségizett, 1942-ben görög nyelvből kiegészítő érettségi vizsgát tett, 1944-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen művészettörténetből bölcsészdoktori oklevelet szerzett.

Első és egyetlen munkahelye a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Történelmi Képcsarnoka volt, ahol két évig gyakornokoskodott, s újabb kétévi belföldi kutatási ösztöndíjaskodás után 1948-ban múzeumi asszisztenssé, 1949-ben segédmuzeológussá nevezték, 1955-ben tudományos munkatárssá lépett elő, 1962-ben megbízták a Történelmi Grafikai Gyűjtemény vezetésével.

Cenner Gyuláné akkor újdonságnak számító történeti segédtudománnyal: történeti ikonográfiával foglalkozott. Feldolgozta a középkori, a kora újkori és az újkori magyar történelem fontosabb személyiségeinek (pl.: Zrínyi Miklós, Bethlen Gábor, Thököly Imre, Görgei Artur stb.). történelmi ábrázolásait, az ábrázolások keletkezési körülményeit. Elsők között szervezett kiállítást is ebből az igen ritka történelmi szaktudományból: 1964-ben Nagykanizsán mutatta be először a legjelentősebb kortárs és történeti Zrínyi-ábrázolásokat. Makkai Lászlóval és Mezey Lászlóval összeállította az első korszerű magyarországi ikonográfiai bibliográfiát, ehhez gyakorlatilag az összes Árpád-kori és Anjou-kori levelet át kellett néznie.

Muzeológusként vezető szerepet vállalt Magyar Nemzeti Múzeum 16–17. századi magyar vonatkozású külföldi grafikáinak rendezésében, a magyar történelem kora újkori korszaka képes forrásainak feltárásában. Összeállította a magyarországi litográfusok oeuve-katalógusát. Monográfiát írt Than Mórról, akinek csataképeit reprezentatív albumban is kiadta; jelentős eredményeket ért el a magyarországi ún. provinciális olajportrék vizsgálata terén. Fontos eredményekkel járult hozzá a 17–18. században magyar megbízók által foglalkoztatott külföldi mesterek működésének és hatásának ismeretéhez. Tudományos eredményeit 1987-ben Ipolyi Arnold-emlékéremmel, 1990-ben Móra Ferenc-emlékéremmel, 1991-ben Széchényi Ferenc-emlékéremmel ismerték el. 1982-ben ment nyugdíjba, de halálig dolgozott fő művén, a Zrínyi-család ikonográfiáján. Nagy munkája megjelenését azonban már nem érhette: a magyar történettudományban minden bizonnyal első ikonográfiai monográfiája 1997-ben jelent meg…

Fontosabb művei: Than Mór. Kismonográfia. Budapest, 1953;

új kiadás 1982;

A magyar litográfiák katalógusa. Budapest, 1960;

Képzőművészeti bibliográfia. Árpád-kori és Anjou-kori levelek. XI–XIV. század. Sajtó alá rendezte Makkai Lászlóval, Mezey Lászlóval. Budapest, 1960;

Magyarország történetének képeskönyve. I. 896–1849. Budapest, 1962;

Die Darstellungen der Türkenkriege an der Südgrenze Mitteleuropas. Oberwart, 1972;

Die graphischen Trachtenfolgen vom XVI. bis zum XIX. Jahrhundert als Bildquellen zum Leben und zur gesellschaftlichen Stellung der Nationalitäten in Mitteleuropa. Oberwart, 1973;

Erdélyi fejedelmi arcképsorozatok. Budapest, 1975;

A szabadságharc kilenc nagy csatája. Than Mór csataképei. Budapest, 1978;

A történelmi ikonográfia. A történelem segédtudományai. Budapest, 1986;

Adatok a Habsburg magyar királynék ikonográfiájához. 1527–1836. Folia Historica, 1993;

Grafikus portrésorozatok Kelet és Nyugat között. Magyarok Kelet és Nyugat között. Bp., 1996;

A Zrínyi család ikonográfiája. Budapest, 1997.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. Bp., Napvilág, 2010.

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője