Wigner Jenő [Eugen]
Wigner Jenő [Eugen]

2022. augusztus 12. Péntek

Wigner Jenő [Eugen]

fizikus

Születési adatok

1902. november 17.

Budapest

Halálozási adatok

1995. január 3.

Princeton, New Jersey, USA


Iskola

A bp.-i Fasori Ev. Gimn.-ban éretts. (1920), a József Műegyetemen tanult (1920– 1921), a berlini műsz. főisk.-n vegyészmérnöki és műsz. doktori okl. szerzett (1925), az MTA tagja (t.: 1988. máj. 9.).

Életút

Apja újpesti bőrgyárának kutatóvegyésze (1925– 1926), a berlini Műsz. Főisk. Elméleti Fizikai Tanszék asszisztense (1926– 1927), a göttingeni egyetemen W. Heisenberg és M. Born tanársegéde (1927– 1930), a Princeton Egyetemen a matematikai fizika (1930– 1936), a Wisconsin Egyetemen a fizika (1936– 1938), matematikai fizika professzora (1938– 1971). 1937-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. – Atomfizikával, az atomhéj kvantummechanikájával, az elemi részek elméletével fogl., a magfizikai héjmodell egyik megalkotója. A világ első atomreaktorának elméleti tervezője, az első vízhűtéses atomreaktorok tervezője és építője. Meghatározó szerepet játszott az USA Manhattan-programjában (®Manhattan-terv), a hanfordi, plutóniumot termelő reaktorok tervezője. Később kidolgozta a bariontöltés megmaradási elvét. Az elméleti részecskefizikában osztályozta az ún. Poincaré-csoport irreducibilis ábrázolásait, nevéhez fűződik a tértükrözési invariancia lehetséges sérülésének jelzése. Alapvető kvantummechanikai megállapítása (amelyért Nobel-díjat is kapott) az atom- és molekulaszínképekben fellépő szabályosságok, az atommagok és elemi részek szimmetriaelveinek felfedezése és alkalmazása. A róla elnevezett ~-tétel (minden olyan szimmetriatranszformáció, amely a fizikailag mérhető mennyiségeket változatlanul hagyja, lineáris vagy antilineáris operátorral leírható) a kvantumelmélet fontos tételévé vált. – Franklin-díj (1950), Fermi-díj (1958), Max Planck-emlékérem (1961), fizikai Nobel-díj (1963), Albert Einstein-díj (1

Főbb művei

F. m.: Gruppentheorie und ihre Antwendungen auf die Quantummechanik der Atomspektren. (Berlin, 1932)
Adalékok a neutron elméletéhez. (Bp., 1932)
A Rayleigh–Schrödinger-féle perturbációelmélet egy módosításáról. (Bp., 1935)
Az atommag szerkezete. (Bp., 1969)
Szimmetriák és reflexiók. (Bp., 1972)
Csoportelméleti módszer a kvantummechanikában. (Bp., 1979)
The Collected Works of Eugene Paul Wigner. 1–8. (New York, 1992– 1998)
W. J. válogatott írásai. Szerk. Ropolyi László. (Bp., 2005).

Irodalom

Irod.: Marx György: W. J. (Bp., 2002)
Hargittai István: Az öt világformáló marslakó. (Bp., 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője