Wéber Antal
Wéber Antal

2024. november 7. Csütörtök

Wéber Antal

irodalomtörténész

Névváltozatok

Weber

Születési adatok

1929. június 9.

Vértesboglár, Fejér vármegye

Halálozási adatok

2012. március 20.

Budapest


Család

Sz: Vass Ilona. F: 1957-től Páldeák Éva magyar–történelem szakos középiskolai tanár. Leánya: Wéber Katalin (1963–).

Iskola

Középiskoláit Pécsett és Székesfehérvárott végezte, az ELTE BTK-n magyar–angol szakos tanári okl. szerzett (1952), az irodalomtudományok kandidátusa (1958), doktora (1975).

Életút

Az ELTE BTK Tanulmányi Osztályának előadója (1952), az MTA–TMB-n Bóka László aspiránsa (1952–1955), az ELTE Lenin Intézet Magyar Tanszékének egy. adjunktusa (1955–1956). Az ELTE BTK Felvilágosodás- és Reformkori Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, ill., 18–19. sz.-i Magyar Irodalomtörténeti Tanszék egy. adjunktusa (1956–1961), egy. docense (1961–1975), egy. tanára (1975. júl. 1.–1999. aug. 31.) és a Tanszék vezetője (1983–1994); közben a BTK dékánhelyettese (1960–1963). Emeritusz professzor (1999–2011). A Bécsi Egyetem Finnugor Intézetének vendégprofesszora (1978–1980). 19. sz.-i magyar irodalommal, a magyar irodalmi irányzatok, elsősorban a romantika kialakulásával, a magyar regény kezdeteivel, ill. Jósika Miklós, Toldy Ferenc és Jókai Mór munkásságával foglalkozott. Érdeklődése az 1960-as évektől kiterjedt az újabb magyar irodalomra, a modern magyar prózairodalom jelenségeire. Számos műkritikát, irodalomelméleti, kultúr- és tudománypolitikai írást is közölt.

Elismertség

Az MTA Irodalomtudományi Bizottsága tagja (1975–2000). A Magyar Irodalomtörténeti Társaság tud. titkára (1958–1962), főtitkára, majd alelnöke (1962-től). A Magyar Írók Szövetsége tagja.

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1970). Toldy Ferenc-emlékérem (1992).

Szerkesztés

Az Irodalomtörténet (1958–1962), a Kritika c. folyóiratok társszerkesztője (1963–1971). A Magyar Helikon Kiadónál megjelent Eötvös József művei c. sorozat társszerkesztője (1973–1981).

Főbb művei

F. m.: Az elbeszélő próza néhány sajátossága a reformkor elején. (Irodalomtörténet, 1959)
Regényirodalmunk néhány kérdéséről. (Kortárs, 1959)
A magyar társadalomkritikai regény őse: „A Bélteky-ház.” Fáy András regénye. (Filológiai Közlöny, 1959)
A magyar regény kezdetei. Fejezetek a magyar regény történetéből. Monográfia és kand. értek. is. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 5. Bp., 1959)
Mikszáth ars poeticájáról. (Irodalomtörténet, 1960)
Esztétikai műveltségünk eredetéről. (Irodalomtörténet, 1962)
Gondolatok Illyés Gyula drámájáról. (Kortárs, 1963)
La prose hongroise et l’influence de la littérature sentimentale d’Europe occidentale. (Littérature hongroise – littérature européenne. Bp., 1964)
Irodalomkritikánk 1956 után. (Kritika, 1964. 10.)
Az Új Írás arculatáról. (Társadalmi Szemle, 1965)
A magyar próza két évtizede. (Kortárs, 1965)
Lenau und das zeitgenössische Ungarn. (Lenau-Almanach. Wien, 1966)
A propos des problèmes théoriques et historiques du style sentimental. (Acta Litteraria, 1966)
A szentimentális stílusirány elméleti és történeti kérdéseiről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
Erdélyi János irodalomszemlélete. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
A Dózsa-ábrázolás hagyománya és időszerűsége. (Kritika, 1968. 12.)
Prózairodalmunk válaszúton. (Kritika, 1969. 7.)
Irodalomtudományunk 25 esztendeje. – A romantika vége. Kemény Zsigmond regényeiről. (Irodalomtörténet, 1970)
Tolnai Gábor, der Essayist. (Acta Litteraria, 1971)
A magyar romantika jellegéről. (Irodalomtörténet, 1971)
Nemzeti romantikánk eredete és kialakulása. (Mesterség és alkotás. Tanulmányok. Szerk. is. Mezei Mártával. Bp., 1972)
A népdaltól a plebejus demokráciáig. (Petőfi tüze. Tanulmányok Petőfi Sándorról. Szerk. is. Tamás Annával. Bp., 1973)
Petőfi viszonya a németséghez és a német irodalomhoz. (Kortárs, 1973)
Irodalmi irányok távlatból. Fejezetek a felvilágosodás- és reformkori irodalom történetéből. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1974)
Epikai típusok Petőfi munkáiban. (Petőfi-mozaik. Az ELTE BTK-n, 1973. márc.-ban, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója tiszteletére rendezett tudományos ülésszak előadásai. Szerk. is. Paál Rózsával. Bp., 1974)
A természet vadvirága. (Petőfi állomásai. Versek és elemzések. Szerk. Ferencz Zsuzsa, Pándi Pál. Bp., 1976)
A magyar irodalom tipológiai sajátosságai a romantika korában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1981)
Az írói és a politikai magatartás néhány kérdése az 1970-es években. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982)
Kazinczy példája. (Magyar Tudomány, 1982)
Wien und aufgeklärte ungarische Intelligenz. (Acta Litteraria, 1982)
A megújult hagyomány. Jegyzetek Kolozsvári Grandpierre Emil munkásságáról. (Kortárs, 1982)
Egy magyar fejlődésregény. Babits: Halálfiai. (Műhely, 1984)
Fordulat az epikában. Bajza regényelméletéről. (Irodalomtörténet, 1985)
Eszmék és regények. (Nagyvilág, 1986)
Kolozsvári Grandpierre Emil. (Kortársaink. Bp., 1986)
Toldy Ferenc. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1986)
A romantikus élmény jelentkezése Magyarországon. (Irodalomtörténet, 1987)
Világkép-váltás az angol regényben. (Nagyvilág, 1987)
A biedermeier-jelenségről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1989)
A magyar irodalom német forrásai az 1810-es években. (Klasszika és romantika között. Tanulmányok. Szerk. Kulin Ferenc, Margócsy István. Bp., 1990)
A theoretikusnak állapotja. (Remény s emlékezet. Tanulmányok Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulójára. Szerk. Taxner-Tóth Ernő, G. Merva Mária. Bp.–Fehérgyarmat, 1990)
Bessenyei munkái kritikai kiadásának köteteiről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1992)
Katona József és a „gótikus” irodalom. (Színháztudományi Szemle, 1992)
Petőfi gyász- és emlékdalai. Cipruslombok Etelke sírjáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1994 és Petőfi és más pest- budai polgárok. Tanulmányok. Szerk. Ratzky Rita. Bp., 1994)
Gaal József elbeszélő prózája. Életkép, adoma, rajz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1995)
Egy költői sors üzenete. Szentjóbi Szabó Lászlóról, kétszáz év táblatából. (Jelenkor, 1996)
A Budapesti Árvízkönyv, mint irodalmi antológia. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1997)
Az irodalom szerepváltása a biedermeier kultúrában. (Irodalomtörténet, 1998)
Az esszéforma jellege és lehetőségei Péterfy Jenő munkáiban. (A kánon peremén. Az irodalmi modernség alakváltozatai a XIX–XX. század fordulójának magyar prózájában. Szerk. Eisemann György. Bp., 1998)
A közvélemény asztala. Petőfi társasága. (Studia Caroliensia, 2000)
Lélektani és történelmi hitel a biedermeier irodalomban. (Irodalomtörténet, 2000)
Az életkép, mint prózai forma. (Irodalomtörténet, 2001)
Jókai Mór. (Élet–kép. Bp., 2001)
Az almanachlíráról – másként. (Irodalomtörténet, 2002)
Magyarország 1514-ben és 1848-ban. Történelmi regény vagy regényes történelem. (Irodalomtörténeti füzetek. Bp., 2011)
szerk.: Jósika Miklós: Abafi. – II. Rákóczi Ferenc. Regények. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Magyar klasszikusok. Bp., 1960)
Erdélyi János válogatott művei. Sajtó alá rend. Lukácsy Sándor, a bevezető tanulmányt írta W. A. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1961)
A szentimentalizmus. Szemelvények. A bevezető tanulmányt írta, a szövegeket vál. (Izmusok. Irodalmi stílusok. Bp., 1971
2. kiad. 1981)
Eötvös József: A karthausi. Regény. – Versek, drámák. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Eötvös József művei. Bp., 1973)
Eötvös József: A falu jegyzője. Regény. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Eötvös József művei. Bp., 1974)
Eötvös József: Arcképek és programok. Tanulmányok, emlékezések. Szerk. többekkel. A bevezető tanulmányt Fenyő István írta. (Eötvös József művei. Bp., 1975)
Goethe: Az ifjú Werther gyötrelmei. Ford. Kissolymosi Simó Károly. Sajtó alá rend. Belia György, az utószót írta W. A. Ill. Kovács Tamás. 8 táblával. (Bp., 1975)
Eötvös József: Levelek. Szerk. többekkel. A bevezető tanulmányt Oltványi Ambrus írta. (Eötvös József művei. Bp., 1976)
Sterne, Laurence: Érzékeny utazások Francia- és Olaszországban. Ford. Kazinczy Ferenc. Sajtó alá rend. Belia György, az utószót írta W. A. Ill. Gyulai Líviusz. 8 táblával. (Bp., 1976
Új kiad. 1997)
Reform és hazafiság. I–III. köt. Szerk. többekkel. A bevezető tanulmányt Fenyő István írta. (Eötvös József művei. Bp., 1978)
Eötvös József: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra. I–II. köt. Szerk. többekkel. A bevezető tanulmányt Sőtér István írta. (Eötvös József művei. Bp., 1981)
Szöveggyűjtemény a reformkorszak irodalmából. I–II. köt. Egy. segédkönyv. Szerk. Csetri Lajossal. (Bp., 1981).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője