Vitális István
Vitális István

2025. február 7. Péntek

Vitális István

geológus

Születési adatok

1871. március 14.

Pusztaszenttornya, Békés vármegye

Halálozási adatok

1947. november 9.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen természetrajz–földrajz szakos tanári okl. (1895), bölcsészdoktori okl. szerzett (1906), az MTA tagja (l.: 1920. máj. 5.; r.: 1945. máj. 30.).

Életút

Bp.-en gimn. h. tanár (1894), a selmecbányai ev. főgimn. r. tanára (1895–1912). A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főisk. Ásvány-Földtani Tanszék adjunktusa (1903–1912), az ásvány-földtan r. tanára (1912–1918), a Sopronba menekített főisk.-n az ásvány-földtan ny. r. tanára (1918–1947) és a földtan-telepismerettan ny. rk. tanára (1923–1947); közben a főisk. rektora (1919–1920). A M. Földtani Int. külső munkatársa (1907-től). – A 20. sz.-i m. geológia egyik kiemelkedő személyiségeként legfontosabb eredményeit a szénkutatásban ért el. Részt vett a Balaton környékének vizsgálatában, az Erdélyi-medence, az Egbell környéki és kárpátaljai szénhidrogén-kutatás földtani felvételezéseiben. Javaslatára indult meg a zirci-jásdi medence barnakőszénkészletének kutatása, jelentős szerepet vállalt az esztergom-vidéki barnakőszénvagyon kutatásában. Nevéhez fűződik a nagyegyházi barnakőszén-medence és a mátraaljai lignitelőfordulás felfedezése. Paleontológiával is fogl., több új fajt írt le először (pl.: Congeria soproniensis, Limnocardonium soproniense stb.). A bányákat fenyegető veszélyek ellen kezdeményezte a bányák és barlangok geofizikai mérésének bevezetését. – A Magyarhoni Földtani Társulat t. tagja (1943–1947) és elnöke (1945–1947). Az Orsz. M. Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) t. tagja.

Főbb művei

F. m.: A balatonvidéki bazaltok. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1907)
Magyarországi magnezit előfordulások. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1914)
A recens notidanusok és a fosszilis Notidanus primigenius fokozata, fő tekintettel a mátraszőllősi miocénkorú fogakra. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1923. dec. 10.)
Új eocén szénkincs Németegyházán, Bicske határában. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1927)
Halimbavidéki bauxitok és hasznosításuk. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1932)
Congeria soproniensis. – Limnocardonium soproniense. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
Orygocerasok a sopronvidéki alsópontusi üledékekben és elterjedésük hazánkban és a környező országokban. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1936)
Magyarország szénelőfordulásai. (Sopron, 1939)
Die Kohlenvorkommen der rückgegliederten ostungarischen und siebenbürgischen Landesteile. (Sopron, 1940)
Szén- és bauxitgazdálkodásunk. (Közgazdasági Szemle, 1941)
Über ungarische Braunkohlen von auffalend hohem Heizwert. (Sopron, 1942)
Kátrányos barnaszén a Mátra-hegységben. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1946)
Szénkészletünk, a vízveszély és a védekezés. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1947)
Oligocén, eocén és paleocén fényes barnaszén felkutatása a Magyar Középhegység dunántúli részében. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1947. dec. 22.).

Irodalom

Irod.: Jakóby László: V. I. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1947)
Vendel Miklós: V. I. emlékezete. Művei bibliográfiájával. (Földtani Közlöny, 1948)
V. I. Összeáll. Gerber Pál, Jáki Rezső, Sóki Imre. (Bp., 1981)
Dobos Irma: V. I., a nagy felfedező. (Természet Világa, 1986)
Fejér Leontin: A szénkutató V. I. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1991)
Jármai Ervin: A zirci bakonyi Panteon. I. (Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat, 1993)
Csáky Károly: Jeles elődeink. (Dunaszerdahely, 2002)
Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok. (Dunaszerdahely, 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője