Vezér Erzsébet
Vezér Erzsébet

2024. október 6. Vasárnap

Vezér Erzsébet

irodalomtörténész, muzeológus

Születési adatok

1915. január 23.

Budapest

Halálozási adatok

2003. július 5.

Budapest

Temetési adatok

2003. július 24.

Budapest

Fiumei út (hamvasztás utáni búcsúztatás)


Család

Nagyszülei: Winter Nándor (= Winter Ferdinánd) szabósegéd, Hauser Fanni; Flesch Jakab, Weltner Róza (†1941. szept. 7. Bp.)

Szülei: Vezér Sándor (= Winter Sándor, 1879. jún. 2. Győr–1957. máj. 8. Bp.) magánhivatalnok, Flesch Terézia (1886. júl. 5. Bp.).

Nagybátyja: Winter Ernő (1897. márc. 15. Győr–1971. jún. 2. Bp. Temetés: 1971. jún. 11. Farkasrét) vegyészmérnök, az MTA tagja.

Flesch Terézia testvérei: Flesch József (†1925. okt. 21. Bp.) nyomdász, Flesch Kálmán (1888. márc. 27. Óbecse, Bács-Bodrog vm.), Flesch László (1896. jún. 20. Bp.–1953. aug. 8. Bp.) régiségkereskedő és Flesch Rudolf (†1929. dec. 22. Bp.).

Hajadon.

Iskola

A budapesti IV. kerületi (= belvárosi) Váci utcai Leánygimnáziumban éretts. (1933), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori (1937) és magyar nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1942), az irodalomtudományok kandidátusa (1969).

Életút

A Ganz Vagongyár gépírónője (1937–1946), a Nehézipari Központ (1946–1948), a Nehézipari Külkereskedelmi Központ propagandistája (1948–1950), a Közoktatási Minisztérium előadója (1950), a Magyar Néphadsereg (MN) polgári alkalmazott tanára (1952–1953), az Akadémiai Kiadó lektora (1954–1957).

Az MTA Irodalomtudományi Intézete tud. munkatársa (1957–1963), a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) osztályvezetője (1963–1972).

Párizsban CRNS-ösztöndíjas (1966 és 1969), New Yorkban IREX-ösztöndíjas (1973–1974).

20. századi és kortárs magyar irodalommal, mindenekelőtt Ady Endre (1877–1919), Lesznai Anna (1885–1966) és a Nyugat első nemzedéke munkásságával foglalkozott. Több népszerű életrajzot írta Adyról, közülük az Arcok és vallomások sorozatban megjelent portrékötete az Ady-irodalom klasszikusa (1968). Az életrajzi monográfiát élete végéig bővítette, kiegészítette, átdolgozta és többször megjelentette. Kiadta Ady Endre publicisztikai írásait (1977), majd a Petőfi Irodalmi Múzeumban elkezdte rögzíteni Ady kortársainak visszaemlékezéseit, kutatásait idővel kiterjesztette a Nyugat második és harmadik nemzedéke még élő tanúira, ill. az irodalmi közélet kevéssé ismert szereplőire, ezzel a tevékenységével az oral history egyik magyarországi úttörője, a módszertan első irodalomtörténeti alkalmazója.

Emlékezet

Vezér Erzsébet régi, győri eredetű zsidó családból származott. Édesapja még születése előtt Vezérre magyarosított, a család másik ága megtartotta az eredeti, Winter nevet. Vezér Erzsébet már Budapesten született, gyermekkorában a Lónyay utca 18/a-ban, egy házban lakott Benedek Marcellel. Részben a család baráti kapcsolata miatt tudományos pályafutásának kezdetén Benedek Elek életművét vizsgálta, később is többször ellátogatott Kisbaconba, ahol a Benedek-gyerekek a nyarakat töltötték (majd az ott kialakított Benedek Elek-emlékházban is többször megfordult). Az 1950-es évektől kezdett el foglalkozni irodalomtörténettel: először József Attila első kritikai kiadásában közreműködött. Visszaemlékezése szerint első fegyelmijét ekkor kapta azért, mert a kötetben bennehagyta József Attila közismert irredenta verseit. A forradalmat megelőző években megismerkedett Nagy Erzsébettel, Nagy Imre leányával: a pártellenzék tagjaként a mártír-miniszterelnök közvetlen munkatársai közé tartozott.

A forradalom után a Nyugat első nemzedéke – és mindenekelőtt Ady Endre – munkásságával kezdett el foglalkozmi. Nemsokára azonban szakmai konfliktusba került Király Istvánnal, az Ady kritikai kiadás főszerkesztőjével, ezért távozni kényszerült az MTA Irodalomtudományi Intézetéből. A Petőfi Irodalmi Múzeumba 1963-ban került, itt alakította ki azt az országban egyedülálló archívumot, amely a kortársi visszaemlékezéseket őrzi. Míg Kovalovszky Miklós élete végéig Ady életútja szemtanúinak visszaemlékezéseit gyűjtötte, Vezér Erzsébet a kortársakkal életútinterjúkat készített. (Újabb fegyelmijét is azért kapta, mert párizsi tartózkodása idején „a hatalommal ellenséges személyekkel” is készített interjúkat…)

Vezér Erzsébet Budapesten élt és tevékenykedett (lakcímei: V. kerület Tolbuchin körút 12. és XI. kerület Mészöly utca 4.), a fővárosban hunyt el, a Fiumei úti nemzeti sírkertben nyugszik.

Elismertség

A Társadalomtudományi Társaság választmányi tagja (1990-től).

Elismerés

A Magyar Köztársaság Csillagrendje (1990), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995).

Demény Pál-emlékérem (1994).

Szerkesztés

Az Ady Endre összes művei. Kritikai kiadás főszerkesztője (1988–1995).

Főbb művei

F. m.: önálló kiadványai: Benedek Elek. Tanulmány és egy. doktori értek. is. (Bp., Pápai Ernő műintézete, 1937)
Ady Endre alkotásai és vallomásai tükrében. (Arcok és vallomások. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1968
2. kiad. 1971)
Ady Endre. Élet- és pályarajz. I–II. köt. Kand. értek. (Bp., MTA Kézirattára, 1969)
Ady Endre élete és pályája. A kand. értek. átd. változata. Monográfia. 23 táblával. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1969
2. átd. kiad. 1977
3. jav. kiad. Seneca Kiadó, 1997)
Ady Endre életpályája. (Irodalmi előadások. A TIT Irodalmi Választmányának
kiadványa. Bp., 1977)
Lesznai
Anna élete. 8 táblával. (Nők a történelemben. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1979)
Ady. Kismonográfia. Bibliofil kiadvány számozott példányban. (Bp., Philobiblon, 1994)
„Szeretném magam megmutatni”. Önéletrajz, visszaemlékezések. (Családi Könyvtár. Bp., 1999).

F. m.: fontosabb tanulmányai és adatközlései: Karácsony Benő: Napos oldal. (Irodalomtörténet, 1959. 3-4.)
Ady világnézeti fejlődéséhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961. 2.)
Versmotívumok Ady korai prózájában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963. 4.)
Ady Endre első találkozásai a szociáldemokráciával. (Párttörténeti Közlemények, 1963. 2.)
Ady igazáért. (Új Írás, 1964. 6.)
Ady Párizsban hatvan év távlatából. (Kortárs, 1964. 12.)
Földessy Gyula halálára. (Kortárs, 1965. 2.)
Ady Endre ismeretlen levelei Kabos Edéhez és Kabos Ilonkához. Közli: V. E. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966. 5-6.)
Gondok és gondolatok az Ady–Babits barátság körül. (Kortárs, 1966. 1.)
Üldöztetéseimhez kellettél. Ady istenes versei néhány problémája. (Világosság, 1966. 3.)
Az Ady-mű néhány
tanulsága. (Kritika, 1968. 6.)
Hangmúzeum az irodalomtörténet szolgálatában. (
Irodalomtörténet, 1969. 1.)
Bölöni György: Friss szemmel. Egy hiteles kortanú vallomásai. – Benedek Marcell. (Irodalomtörténet, 1969. 4.)
A fiatalok Adyja. (
Irodalomtörténet, 1969. 5.)
Ady és Franciaország. (Eszmei és irodalmi találkozások. Tanulmányok a magyar–francia irodalmi kapcsolatok történetéből. Szerk. Köpeczi Béla. Bp., 1970)
Ady három ismeretlen cikke. Közli V. E. (Irodalomtörténet, 1970. 4.)
A Fenyő Miksa-gyűjteményről. (Magyar Könyvszemle, 1971. 1.)
Perújítás A duk-duk ügyben. (Irodalomtörténet, 1971. 4.)
A feltámadt Margita. (Irodalomtörténet, 1972. 4.)
Egy századeleji irodalmár portréja. Fenyő Miksa írói pályája a forradalmakig. (Irodalomtörténet, 1974. 3.)
Kaffka Margit levele Halasi Bélához. Közli V. E. (Irodalomtörténet, 1975. 2.)
Bartók in Oberlin. (The New Hungarian
Quarterly, 1976)
Ady és a radikálisok. –
Egy elfelejtett Ady-cikk. Közli V. E. (Irodalomtörténet, 1977. 4.)
Ady és a radikálisok a világháború alatt. („Akarom, tisztán lássatok.”
Tudományos ülésszak Ady Endre születésének 100. évfordulóján. Budapest, 1977. dec. 7–9. Előadások. Szerk. Csáky Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1980)
Emil Isac és a magyar progresszió. Levelezés Jászi Oszkárral. Közli V. E. (Korunk, 1978. 8.)
Ady – Poet and Social Critic. (The New Hungarian Quarterly, 1979)
Jászi
Oszkár Ady-képe. (Irodalomtörténet, 1980. 2.)
Beszélgetés Hatvany Bertalannal. (Kritika, 1980. 12.)
Nagykárolyi emlékek. Itóka levele Jászi Oszkárhoz. Közli V. E. (Korunk, 1981. 4.)
Egy halott Budapesten. Arthur Koestler. – Véletlen találkozások József Attilával. (Mozgó Világ, 1983. 6.)
Az ismeretlenbe kilőtt nyíl nyomában. Arthur Koestler útja. (Nagyvilág, 1984. 8.)
Beszélgetés Lengyel Emillel. (Kritika, 1984. 11.)
Egy megkerült Ady-emlék. Zilahi Tibor levele Petri Mórnak. Közli: V. E. (Irodalomtörténet, 1985. 2.)
Markovits
Györgyi. (Irodalomtörténet, 1985. 3.)
Egy szocialista agitátor a század elején: Pollacsek Cecília: Az orosz forradalom előtörténete. Közli: V. E. (Világosság,
1985. 3.)
„Egy évben születtem Attilával…” Régi beszélgetés Cs. Szabó Lászlóval. (Kortárs, 1985. 5.)
Emlékezés Lesznai Annára. (Kritika, 1985. 1.)
A mindennapi élet története. Beszélgetés Popperné Lukács Máriával. (Kritika, 1985. 4.)
A Polányi család. (Magyar Tudomány, 1987. 3. angolul: The Polányi Family. The New Hungarian Quarterly, 1987)
„…én nem hamisítom meg a történelmet.”
Beszélgetés Varannai Auréllal. (Mozgó Világ, 1989. 11.)
Arthur Koestler on Attila József. (The New Hungarian Quaterly, 1989)
Bartók és Lukács. (Új Látóhatár, 1989. 1.)
Jászi és Illyés találkozása. (Kritika, 1991. 9.)
Ady és a zsidókérdés. (Kritika, 1992. 8.)
Éva Zeisel kalandos élete. (Európai Utas, 1992. 3.)
Egy világhírű magyar író. Kilencven éve született Koestler Arthur. (Népszabadság, 1995. szept. 5.)
Emlékezés Méliusz Józsefre. (Kritika, 1996. 5.)
Cs. Szabó László levelei. Közli V. E. (Irodalomismeret, 1999. 1-2.)
Lesznai Anna és művészi világa. (Asszonysorsok a 20. században. A BME Szociológia és Kommunikáció Tanszéke és a Szociális és Családvédelmi Minisztérium Nőképviseleti Titkárság által 1999. nov. 29–30-án tartott konferencia
előadásai. Szerk. Balogh Margit és S. Nagy Katalin. Bp., 2000).

F. m.: szerk.: Ady kritikai kiadásai: Ady Endre összes prózai művei. I–XI. köt. Újságcikkek, tanulmányok. Főszerk. Földessy Gyula és Király István. (Bp., 1955–1982): I. köt. 1897. szept.–1901. máj. Szerk. Földessy Gyula. 15 táblával. (1955)
II. köt. 1901. máj.–1902. febr. Szerk. Földessy Gyula. 8 táblával. (1955)
III. köt. 1902. márc.–1902. dec. Szerk. Koczkás Sándor és Vezér Erzsébet. 5 táblával. (1964)
IV. köt. 1903. jan.–1903. dec. Szerk. Vezér Erzsébet. 7 táblával. (1964)
V. köt. 1904. febr.–1905. jan. Szerk. Vezér Erzsébet. 10 táblával. (1965)
VI. köt. 1905. jan.–1905. szept. Szerk. Varga József. 6 táblával. (1966)
VII. köt. 1905. okt.–1906. jún. Szerk. Kispéter András és Varga József. 6 táblával. (1968)
VIII. köt. 1906. jún.–1907. szept. Szerk. Vezér Erzsébet. 8. táblával. (1968)
IX. köt. 1907. okt.–1909. dec. Szerk. Vezér Erzsébet. 8. táblával. (1973)
X. köt. 1910. jan.–1912. dec. Szerk. Láng József és Vezér Erzsébet. 8 táblával. (1973)
XI. köt. 1913. jan.–1918. dec. Szerk. Láng József. 8 táblával. (1982). Ady Endre összes prózai művei. I. köt. 1897. szept.–1901. máj. Szerk. Vezér Erzsébet. 4 táblával. (2. átd. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1990)
II. köt. 1901. máj.–1902. febr. és pótlás az I–XI. kötetekhez. Szerk. Koczkás Sándor és Vezér Erzsébet. (2. átd. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó–Argumentum Kiadó, 1997).

F. m.: szerk.: Ady Endre: A nacionalizmus alkonya. Vál. cikkek. Vál., szerk. Koczkás Sándor és V. E. (Bp., Kossuth Kiadó, 1959)
Ady Endre az irodalomról. Vál. írások. A bevezető tanulmányt Varga József írta. Szerk. Varga József és V. E. (Bp., Magvető, 1961)
Emlékezések. Gyűjtötte és összeáll. a Petőfi Irodalmi Múzeum dokumentációs csoportja. Sajtó alá rend. V. E. (Irodalmi Múzeum. 1. Bp., 1967)
Ifjú szívekben élek? Vallomások Adyról. Sajtó alá rend. V. E. Szerk. Illés László és Kabdebó Lóránt. (Irodalmi Múzeum. 3. Bp., 1969
2. módosított kiad. 1972)
Feljegyzések és levelek a Nyugatról: Följegyzések a „Nyugat” folyóiratról és környékéről. – Levelek Fenyő Miksához és a Nyugat szerkesztőségéhez. Sajtó alá rend. V. E. 8 táblával. (Új magyar múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye. 10. 2. átd. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1975)
Ady Endre publicisztikai írásai. I–III. köt. Sajtó alá rend. V. E. (Bp.,
Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977)
Ady Endre: The Explosive Country. A Selection of Articles and Studies. 1898–1916. Vál., szerk. V. E. Ford. Cushing, George Frederick. (Corvina Books. Bp., 1977)
Lesznai-képeskönyv. Lesznai Anna írásai, képei és hímzései. Összeáll. Gergely Tibor. Az utószót írta Szabadi Judit és V. E. (Bp., Corvina, 1978)
Mensch in der Unmenschlichkeit. 66 Gedichte. Vál. költemények. Vál., szerk. V. E. Ford. Franyó Zoltán. (Bp., Corvina, 1979)
A Vasárnapi Kör. Dokumentumok. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta Karádi Évával. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1980)
Georg Lukács, Karl Mannheim und der
Sonntagskreis. Vál., szerk. Karádi Évával. (Frankfurt am Main, 1985)
Lesznai Anna: Dolgok öröme. Versek. Vál., szerk., a szöveget gondozta és az utószót írta V. E. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó,
1985)
Írástudó nemzedékek. A Polányi-család története
dokumentumokban. Összeáll. az előszót írta V. E., vál., szerk. Lenkei Júlia. 9 táblával. (Archívumi Füzetek. 7. Az MTA Filozófiai Intézet Lukács Archívuma kiadványa. Bp., 1986)
Ady Endre publicisztikai írásai. Sajtó alá rend., a szöveget gondozta Vezér Erzsébet. (Magyar Remekírók. Bp.,
Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987)
Ady Endre: Művészeti írások. Vál., szerk. V. E. (Esztétikai Kiskönyvtár. Bp., Kossuth Kiadó, 1987)
Lukács György: Megélt gondolkodás. Életrajz magnószalagon. Szerk. Eörsi István. Az interjúkat készített Eörsi István és V. E. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1989)
Korek Valéria: Utómagyarok. Történet három részben. Sajtó alá rend. V. E. (Bp., T-Twins Kiadó, 1992)
Távolról a Mostba. Vallomások Ady Endréről. Vál., szerk. Maróti Istvánnal. (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Kiskönyvtára. 16. Bp., 2002)
Adyra gondolok. 125 vers Ady Endréről. Vál., szerk. Maróti Istvánnal. (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványa. Bp., 2002)
Megőrzött öreg hangok. Vál. interjúk. Vál., szerk. Eörsi István és Maróti István, sajtó alá rend. Balogh Csaba, Eörsi István és Kemény Aranka. (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványa. Bp., 2004).

F. m.: írásai az Élet és Irodalomban: Hatvany Lajos: Ady. (1959. 29.)
Benedek Elek emlékezete. (1959. 41.)
Szabó Magda: A gőz. És így írtok ti. (1959. 46.)
Dienes András: Így lőtt Petőfi. És így írtok ti. (1960. 9.)
Palotai Erzsi: Oh és Ah. És így írtok ti. (1960. 15.)
Új adat A Holnap történetéből. (1960. 34.)
Loli. [Hatvany Lajos özvegye.] (1961. 3.)
Lesznai Anna nyolcvan éves. Köszöntő. (1965. 1.)
Ki értette Adyt? Glossza. (1967. 8.)
Nincs pénz Adyra. Glossza. (1968. 36.)
Ellenpátosz vagy kényszerűség? Glossza. (1969. 4.)
A fiatalok Adyja. (1969. 5.)
Ferenczy Zsizsi. Nekrológ. (1969. 8.)
Dienes Valéria kilencven éves. Köszöntő. (1969. 21.)
Ki honnan merít? Glossza. (1969. 24.)
Gáspár Zoltán emléke. (1970. 2.)
Két láda irodalomtörténet. A Fenyő Miksa-gyűjtemény. (1970. 32.)
Tíz éve halt meg Hatvany Lajos. (1971. 3.)
„Gyermekké tettél.” Londoni beszélgetés József Attila analitikus orvosával. Interjú. (1971. 29.)
Dutka Ákos kilencven éves. Köszöntő. (1971. 37.)
Száz éve született Földessy Gyula. (1974. 42.)
A „Jászi-utak.” (1975. 10.)
Bartók Oberlinben. (1975. 16.)
Hajós Edit halálára. (1975. 34.)
Százéves az első dekadens. [Szilágyi Gézáról és Tristia c. kötetéről.] (1975. 52.)
Egy román Nyugatos. A 90 éves Emil Isac emlékére. (1976. 23.)
Hajnal Jenő halálára. (1977. 32.)
Gergely Tibor. (1978. 3.)
Duczynska Ilona. (1978. 18.)
Hatvany Bertalan nyolcvanéves. (1980. 21.)
Mecénások alkonya. Elkésett megjegyzések egy vers magyarázatához. (1980. 31.)
Mylitta. (1980. 34.)
Mici néni. [Popperné Lukács Mária halálára.] (1981. 2.)
„A Holnap veteránja.” Száz éve született Dutka Ákos. (1981. 36.)
Egy családregény eleje. [A polányi családról.] (1983. 1.)
A jávorfácska kidőlt. Megyery Sári halálára. (1983. 6.)
Menczer Béla halálára. (1983. 33.)
Fejtő Ferenc születésnapjára. (1984. 35.)
Vendégmunkás volt. [Márer Györgyről.] (1983. 43.)
Katica néni. [Szabó Béláné Kovács Katica halálára.] (1984. 33.)
A százéves Hegedűs Nándor. (1984. 39.)
Reiter László. (1984. 41.)
Kétszeresen mártír volt. [Havas Endréről.] (1984. 49.)
Lengyel Emil halálára. (1985. 10.)
Majoros István halálára. (1985. 29.)
Szabó Ervin utolsó tanítványa. [Halász Miklós író, történész halálára.] (1985. 31.)
Varannai Aurél nyolcvanöt éves. (1985. 37.)
Egy demokrata a XX. században. [K. Havas Gézáról.] (1985. 45.)
A magyar progresszió román fegyvertársa. Száz éve született Emil Isac. (1986. 20.)
Gyömrői Edit köszöntése. (1986. 36.)
„Nagyon fáj.” Gyömrői Edit halálára. (1987. 8.)
A hűség költője. [Szélpál Árpád halálára. (1987. 16.)
Mylitta is elment. (1987. 27.)
Rendhagyó lektori jelentés Koestlerről. (1988. 30.)
A megnyugvás ösvényein. Száz éve született Karácsony Benő. (1988. 36.)
Érettségi találkozó. Jékely Zoltán emlékének. (1988. 44.)
Litván József halálára. (1988. 50.)
Zsámboki Zoltán halálára. (1989. 3.)
Százévbes az erdélyi irodalom mindenese: Berde Mária. (1989. 5.)
Mezőtúrtól a PTOE-ig. [Kun Zsigmond köszöntése.] (1989. 20.)
A mindenség énekese. Képes Géza halálára. (1989. 34.)
Öcsike nadselü gondolatai. [Benedek Elekről és a Jó Pajtásról.] (1990. 41.)
Hogy halt meg Bethlen István gróf? (1992. 13.)
Milyen szobrász volt Tóth András? [Tóth Árpád, a költő édesapjáról.] (1992. 38.)
Szerb Klári halálára. (1992. 50.)
Széll Jenő emlékére. (1994. 6.)
A százhúsz éves Ady ma. (1997. 47.)
Fejtő Rózsi halálára. (2000. 12.)
Koczkás Sándor halálára. (2000. 39.).

Irodalom

Irod.: források és műveről: Elhunyt Flesch Jakabné Weltner Róza. (Magyar Nemzet, 1941. szept. 10.)
Erki Edit: A személyesség hitele. V. E. interjúválogatásai. (Élet és Irodalom, 1968. 20.)
Kerényi Ferenc: Ady, az Arcok és vallomások sorozatban. (Népszabadság, 1968. nov. 21.) Hernádi Miklós: Az egyre igazibb Ady. V. E.: Ady Endre. (Élet és Irodalom, 1969. 35.)
Julow Viktor: V. E.: Ady Endre. (Irodalomtörténet, 1969. 1.)
Sebestyén András: Emlékezések. Gyűjtötte és összeáll. a Petőfi Irodalmi Múzeum dokumentációs csoportja. Sajtó alá rend. V. E. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969. 4.)
Simon Zoltán: V. E.: Ady Endre. (Alföld, 1969. 2.)
Szuromi Lajos: V. E.: Ady Endre. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970. 2.)
Szabó Richárd: V. E.: Ady Endre. (Irodalomtörténet, 1971. 3.)
Eörsi István: A „leg”-ek embere. V. E.: Ady Endre. (Élet és Irodalom, 1977. 27.)
Kun András: V. E.: Ady Endre. (Kritika, 1977. 11.)
Litván György: A magyar progresszió krónikása. V. E. köszöntése. (Élet és Irodalom, 1985. 6.)
Gábor Éva: „Élete kész regény volt…” V. E.: Lesznai
Anna élete. (Népszabadság, 1979. ápr. 12.)
Könczöl Csaba: V. E.: Lesznai
Anna élete. (Magyar Nemzet, 1979. jún. 24.)
Széchenyi Ágnes: V. E.: Lesznai
Anna élete. (Kritika, 1979. 6.)
Szántó Ágnes: V. E.: Lesznai
Anna élete. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1980. 3.)
W. Somogyi Ágnes: V. E.: Lesznai
Anna élete. (Irodalomtörténet, 1980. 3.)
V. Bálint Éva: MH interjú V. E. irodalomtörténésszel. (Magyar Hírlap, 1985. nov. 2.)
Könczöl Csaba: A század kortársa. V. E. nyolcvanéves. (Népszabadság, 1995. jan. 23.)
Veres András: V. E. nyolcvanéves. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1995. 1.)
Fodor István: Ő is így látta. Csapongó beszélgetés Vezér Erzsébettel Adyról, József Attiláról és egyéb témákról. (Magyar Szó, 1996. szept. 14.)
Karácsony Ágnes: aki tegezi a huszadik századot. Szabad szólás. Beszélgetés Vezér Erzsébettel. (168 Óra, 1997. 51-52.)
Földesdy Gabriella: V. E.: Ady Endre élete és pályája. (Magyartanítás, 1998. 4.)
Halálhír. (Népszava, 2003. júl. 7.)
Eörsi István: Meghalt V. E. (Népszabadság, 2003. júl. 7.)
Ludassy Mária: Nekrológ helyett. Élet- és emlékképek Vezér Erzsébetről. (Élet és Irodalom, 2003. 28.)
Eörsi István: Vezér Erzsébetről. (Élet és Irodalom, 2003. 30.)
Maróti István: Megőrzött öreg hangok. V. E. válogatott interjúi. (Irodalmi Múzeum, 2004. 2.).

Irod.: lexikonok: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Irodalmi muzeológusok kislexikona. Összeáll. S. Püski Anikó. (A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. Bp., 2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2002. (Bp., 1999–2001)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010)
Irodalmi muzeológusok lexikona. Összeáll., szerk. Püski Anikó. (Bp., 2020).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRX7-FC8?i=26 (Vezér Sándor és Flesch Terézia házassági anyakönyve, 1911)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6GT9-M1F?i=283&cc=1452460 (Flesch László és Kurczmann Terézia házassági anyakönyve, 1924)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DR7S-W25?i=182&cc=1452460 (Flesch József halotti anyakönyve, 1925)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DYH1-W?i=104&cc=1452460 (Flesch Kálmán és Kovács Gizella házassági anyakönyve, 1927)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6SK9-HB2?i=333&cc=1452460 (Flesch Rudolf halotti anyakönyve, 1929)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6SL2-LQ?i=75&cc=1452460 (Flesch László halotti anyakönyve, 1953)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-698Z-DL?i=75&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A7VPK-SJT2 (Vezér Sándor halotti anyakönyve, 1957)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője