Végvári Lajos
Végvári Lajos

2024. október 15. Kedd

Végvári Lajos

művészettörténész, muzeológus

Születési adatok

1919. augusztus 28.

Zsira, Sopron vármegye

Halálozási adatok

2004. május 29.

Miskolc

Temetési adatok

2004. június 10.

Miskolc

Mindszenti temető


Család

Sz: Végvári János, Maurer Teréz. F: 1. 1960-tól Gergyesy Mária. 2. 1972-től Máger Ágnes. Fia: Végvári György (1961–); leánya: Végvári Ágnes (1962–) és Végvári Zsófia (1974–) díszlet- és jelmeztervező. 

Iskola

A sümegi reálgimnáziumban éretts. (1937), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1943), a művészettörténeti tudományok kandidátusa (1957). 

Életút

A Fővárosi Népművelési Központ előadója, a Szabad Egyetem referense (1943–1948: megszakítással), a Fővárosi Képtár muzeológusa (1948–1953) és igazgatója (1950–1953), a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese és Modern Képtárának vezetője (1954). A Képzőművészeti Főiskola Művészettörténeti Tanszéke tanszékvezető főisk. tanára, ill. tanszékvezető egy. tanára (1954–1981). A Miskolci Bölcsészegyesület és Művészettörténeti Tanszékének alapító vezetője (1989-től). 

Tudományos pályafutásának kezdetén klasszikus archeológiával és középkori és kora újkori építészettel foglalkozott (Sümeggel foglalkozó bölcsészdoktori értekezését csak hadifogságból való visszatérte után tudta elkészíteni, 1948-ban). Később érdeklődése a 19–20. századi magyar és egyetemes festészettörténettel és ezzel összefüggésben a korai fotóesztétika felé fordult.

 

Monográfiát írt – többek között – Munkácsy Mihály (1844–1900) és Szinyei-Merse Pál (1845–1920) művészetéről, különös Munkácsy életművét kutató munkái jelentősek. Igen sok, korábban ismeretlen forrást tárt fel Munkácsy pályakezdéséről, első aktív éveiről, valamint művészete nemzetközi visszhangjáról, recepciójáról; kiadta visszaemlékezéseit (1950). Jelentős múzeumi és muzeológusi szervezőmunkát végzett, nevéhez fűződik a Miskolci Képtár megalapítása. Élete végén több fontos önéletrajzi művet és néhány szépirodalmi művet (dokumentumregényt és kortársi naplót) is jegyzett. 

Emlékezet

Zsirán született, középiskolai tanulmányait Sümegen végezte. Egyetemi doktori értekezését Sümeg műemlékeiről írta, a témára, különösen Franz Anton Maulbertsch (1724–1796) freskóművészetére később is gyakran visszatért. Munkássága Budapesthez és Miskolchoz kötődik. Miskolcon hunyt el, a helyi Mindszenti evangélikus temetőben nyugszik. 

Elismerés

A Miskolci Bölcsészegyesület alapító tagja, díszdoktora (1997) és életműdíjasa (1999).

 

A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1999).

 

Miskolc város díszpolgára (1999).

 

Ipolyi Arnold-érem (1981), Pro Urbe Miskolc Díj (1993), a Magyar Fotóművészek Szövetsége Életműdíja (1999).

Szerkesztés

A Magyar Nemzet műkritikusa (1947-től). 

Főbb művei

F. m.: Balassi Bálint. – Pázmány Péter – Zrínyi Miklós. – Kuruc költészet. – Kemény Zsigmond és a nép. (Közművelődés, 1943)
Sümeg műemlékei. Egy. doktori értek. (Bp., 1948)
A reformkor művészete. Kat. (Bp., Fővárosi Képtár, 1948)
Nagy-Balogh János emlékkiállítása. Kat. (Bp., Dési-Huber Kör, 1948)
Barabás Miklós emlékkiállítása. Kat. (Bp., Fővárosi Képtár Rózsa Miklós Szalon, 1948)
Barcsay Jenő kiállítása. – A magyar grafika száz éve. Kiállítás a Fővárosi Képtárban. (Új Hold, 1948)
Szabados Jenő emlékkiállítása. Kat. (Bp., Fővárosi Képtár, 1949)
Fényes Adolf. Kat. (Bp., Népművelési Központ, 1949)
Fényes Adolf. (Szabad Művészet, 1949)
Munkácsy Mihály: Emlékeim. Szerk., a kísérő tanulmányt írta. 64 képmelléklettel. (Bp., 1950)
Koszta József emlékkiállítása. Kat. (Szentes, 1950)
A Munkácsy-kérdés. A Magyar Iskola. – Deák-Ébner Lajos. Lázár Béla. (Szabad Művészet, 1950)
Munkácsy Mihály. – Rembrandt és kortársai. (Világosság, 1950)
Munkácsy Mihály. (Magyar Nemzet, 1950. máj. 7.)
A magyar festészet haladó hagyományai. A vezetőt összeáll. V. L. 16 táblával. (A Fővárosi Képtár kiállításai. Bp., 1951)
Berény Róbert Kossuth-díjas képei. – Egry József. (Szabad Művészet, 1951)
Egry József példája. (Magyar Nemzet, 1951. dec. 24.)
Szolnoki művészet. 1852–1952. Monográfia. 24 táblával. (Bp., 1952)
Munkácsy Mihály válogatott levelei. Szerk., és az idegennyelvű leveleket ford. Farkas Zoltán. A bevezető tanulmányt írta V. L. (Bp., 1952)
Ék Sándor gyűjteményes kiállítása. Kat. A katalógust szerk. és a kiállítást rendezte Dobai Jánossal. 8 táblával. (A Fővárosi Képtár kiállításai. Bp., Ernst Múzeum, 1952)
Adalékok Munkácsy stílusának alakulásához. (Művészettörténeti Évkönyv, 1952)
Gondolatok Zichy Mihályról. – Hatvan éve közgyűjtemény a Tretyakov-galéria. (Szabad Művészet, 1952)
Munkácsy Mihály. Kismonográfia és képalbum. 24 táblával. (Bp., 1952, német, francia, angol, orosz és kínai nyelven: Bp., 1952
cseh nyelven, átd. kiad.: Praha, 1954
2. kiad. 1955, német, francia, angol és orosz nyelven: Bp., 1955)
Berény Róbert. (Szabad Művészet, 1953)
Daumier kiállítás. (Csillag, 1953)
Szőnyi István gyűjteményes kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte Pataky Dénessel, a katalógust szerk. és a bevezető tanulmányt írta V. L. (Bp., Ernst Múzeum,. 1954)
A Tépéscsinálók. (Művészettörténeti Évkönyv, 1954)
Szőnyi István. (Művészettörténeti Értesítő, 1954)
Réti István Agitátor c. képéről. (Szabad Művészet, 1954)
Tépéscsinálók. (Népművelés, 1954)
Munkácsy Mihály ifjúsága. Monográfia-részlet és kand. értek. is. Részlet a Munkácsy élete és művei c. nagymonográfiából. (Bp., 1955)
Munkácsys Gemälde „Die Scharpiezupferinnen.” (Acta Historiae Artium, 1955)
Tíz év kiállításai. (Művészettörténeti Értesítő, 1955)
Munkácsy és Repin. – Kádár György új történelmi festménye. (Szabad Művészet, 1955)
Székely Bertalan. (Természet és Társadalom, 1955)
Bernáth Aurél festőművész gyűjteményes kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte és a bevezető tanulmányt írta V. L., a katalógust szerk. Frank János. 16 táblával. (Bp., Ernst Múzeum, 1956)
Czóbel Béla Kossuth-díjas festőművész gyűjteményes kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte Dávid Katalin és Iván Szilárd, a bevezető tanulmányt írta és a katalógust szerk. V. L. A reprodukciók fényképeit Zachariás Sándor készítette. (Bp., Csók István Galéria, 1956)
Z. Gács György festőművész rajzainak kiállítása. Kat. A bevezetést írta., a katalógust szerk. (Bp., Fényes Adolf Terem, 1957)
Edouard Manet. Kismonográfia. 22 táblával. (A művészet kiskönyvtára. 2. Bp., 1957
2. kiad. 1964
orosz nyelven: 1963)
Munkácsy élete és művei. Monográfia. 137 táblával. (Bp., 1958)
A sümegi Maulbertsch-freskók. (Műemlékeink. Bp., 1958
2. jav. kiad. 1967
Sümeg műemlékei címmel. 3. átd. és bőv. kiad. 1979)
Katalog der Gemälde und Zeichnungen Mihály Munkácsys. Összeáll. V. L. 132 táblával. (Bp., 1959)
Eugène Delacroix. Kismonográfia. 19 táblával. (A művészet kiskönyvtára. 14. Bp., 1959
2. bőv. kiad. 1968
3. kiad. 1976
orosz nyelven: Bp., 1963)
Giotto di Bondone. Kismonográfia. 23 táblával. (A művészet kiskönyvtára. 29. Bp., 1961
orosz nyelven: 1961)
Munkácsy Mihály. Kismonográfia. 13, egészoldalas reprodukcióval. (Bp., 1961)
A giccs, a dilettantizmus és a naturalizmus a művészetekben. Fotószakkörvezetők tanfolyamának jegyzete. (A Népművelési Intézet kiadványa. Bp., 1961)
Szőnyi István. Kismonográfia. (Bp., 1962)
Munkácsy és kora. (A TIT József Attila Szabadegyetemének előadásai. Művészet. Bp., 1962)
Kampis Antal: A képzőművészetek története. A bevezetést írta. 81 táblával. (A kultúra világa. Bp., 1963)
A képzőművészeti stílus és annak válsága a XX. század művészetében. (Művészettörténeti Értesítő, 1964)
Hais, Rembrandt, Vermeer. Beragasztott képekkel. (Az én múzeumom. 4. Bp., 1964
2. kiad. 1972)
Picasso „Les Demoiselles d’Avignon” c. festményéről. (Művészettörténeti Értesítő, 1966)
Pátzay Pál: Alkotás és szemlélet. A kísérő tanulmányt írta V. L. (Bp., 1967)
Vadas Ernő munkássága. Fotóalbum. Szerk., az életrajzot írta V. L. 32 táblával. (Fotóművészeti Kiskönyvtár. Bp., 1967)
Romantika–realizmus. (A Magyar Televízió Képzőművészeti Rovatának művészettörténeti sorozata. Magyar művészettörténet. 7. Bp., 1971)
Száz éves a Képzőművészeti Főiskola. 1871–1971. Szerk. (Bp., 1971)
Száz éves a Képzőművészeti Főiskola. 1871–1971. Szerk. V. L. (A Képzőművészeti Főiskola kiadványa. Bp., 1972)
A képzőművészet helye Borsodban. (Borsodi Szemle, 1972)
Gadányi Jenő emlékkiállítása. Kat. A bevezető tanulmányt írta V. L., a katalógust összeáll. Gadányi Jenőné. A fotókat Kamarás Jenő készítette. (Miskolc, Miskolci Galéria, 1973)
Deák-Ébner Lajos ismeretlen párizsi festménye. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1974)
Urbanizáció, művészet lehetőségek. (Palócföld, 1974)
A 20. század magyar festészete a Miskolci Képtárban. 18 táblával. (Borsodi kiállítási vezetők 1. A Herman Ottó Múzeum kiadványa. Miskolc, 1975)
Emlékezés Munkácsy Mihályra. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1975)
Herman Lipótról. – Csokonairól a Képtárban. (Borsodi Szemle, 1975)
A modern művészet néhány muzeológiai problémája. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1975)
Luzsicza Lajos. Kismonográfia. 8 táblával. (Mai magyar művészet. Bp., 1977)
Kondor Béla emlékkiállítása. 16 táblával. (Borsodi kiállítási vezetők 3. A Herman Ottó Múzeum kiadványa. Miskolc, 1977)
Kép és fénykép. (Fotóművészet. 1977. Elméleti és történeti tanulmányok. Bp., 1977)
A perspektivikus képlátás ellentmondásai és a kettős kép. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1977)
Varga Nándor Lajos. Művészeti album. A bevezető tanulmányt írta V. L. 12 táblával. (Bp., 1978)
Kondor Béla Dózsa-sorozatának keletkezése. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1978)
Patay László. Kismonográfia. 8 táblával. (Mai magyar művészet. 39. Bp., 1979)
Bernáth Aurél. (Harmincöt év harmincöt művész. Szerk. Aradi Nóra. Bp., 1980)
Bernáth Aurél művészete. Tanulmány. (Somogy [folyóirat], 1980)
Imreh Zsigmond. (Borsodi Kismonográfiák. 13. A Herman Ottó Múzeum kiadványa. Miskolc, 1981)
Nagyidai Neischel Lajos festőművészről. (Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok Évkönyve, 1981)
Choma József festészete. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1981)
Gink Károly művészportréi. – Az önarckép. (Fotóművészet, 1981)
Tudod-e mi a művészet? A rajzokat Máger Ágnes készítette. (Bp., 1982)
Munkácsy Mihály. Kismonográfia. (Nagy magyar mesterek. Bp., 1983)
A szép fénykép. Gyakorlati fotóesztétika. (Foto. Az OFOTÉRT Stúdió kiadványai. 7. Bp., 1983)
Kétszáz év magyar festészete a Miskolci Képtárban. Kat. A kiállítást rendezte és a katalógust szerk. Kishonthy Zsolttal. (A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múzeumok Igazgatósága kiadványa. Miskolc, 1983)
100 éve halt meg Manet. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1985)
Mindnyájunknál igazabb. Kondor Béla kiállításához. (Napjaink, 1985)
Gink Károlyról. (Fotóművészet, 1985)
Szinyei-Merse Pál. Kismonográfia. (Nagy magyar mesterek. Bp., 1986)
Meditációk. Gink Károly életmű-kiállítása. Kat. (Miskolc, Miskolci Galéria, 1987)
Gyémánt Lászlóról. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1986)
Nemes Lampérth József emlékezete. – Nemes Lampérth, Szőnyi és Aba-Novák. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1987)
Igényesség, felelősségvállalás. Gink Károly miskolci kiállításáról. (Napjaink, 1987)
A típustól a maszkig. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1988)
Egy csipetnyi New York. Eifert János képeiről. (Fotóművészet, 1988)
Seres János. (Borsodi Kismonográfiák. 32. A Herman Ottó Múzeum kiadványa. Miskolc, 1989)
Miskolci fotóművészet. (Fotóművészet, 1989)
Az európai művészet története. Monográfia. (Bp., 1989)
Holló László. Kismonográfia. A fotókat Csongrády Márta készítette. (A Kossuth Lajos Tudományegyetem kiadványa. Debrecen, 1990)
Szalay Lajos. Kismonográfia. (A Herman Ottó Múzeum kiadványa. Miskolc, 1990)
Zebegényi művészek. (Studia comitatensia. 20. Pest megye képzőművészete. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Lóska Lajos. A Pest megyei Múzeumok Igazgatósága kiadványa. Szentendre, 1990)
Szatír-ikon. Képzőművészeti szatírák. 1965–1992. Ill. Máger Ágnes. (Miskolc, 1992)
Szalay Lajos világképe. (Holnap, 1992)
Bevezetés a művészettörténetbe. (Néprajz egyetemi hallgatóknak. 15. Debrecen, 1993)
Két „problematikus” festmény. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1993)
A Miskolci Képtár új arca. (Fókusz, 1993)
Munkácsy hatása a magyar festészetre. Kat. A bevezető tanulmányt írta V. L., a katalógust szerk. Goda Gertrúd. (A Herman Ottó Múzeum kiadványa. Miskolc, 1994)
Munkácsy európai jelentősége. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1994)
Arcképvázlat. Baracsiné Molnár Ibolya festészetéről. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1995)
Szinyei-Merse Pál és a miskolci régió. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1996)
Maulbertsch bicentenáriuma. (Annales Universitatis Litterarum et Artium Miskolciensis, 1996)
Életem a vár alatt. Várostörténeti tanulmányok. A bevezetőt írta Németh Péter. (Sümegi múzeumi füzetek. 7. A Sümegi Fórum Alapítvány és a Sümegi Városi Múzeum kiadványa. Sümeg, 1997)
A miskolci képzőművészet története a 20. század első felében. (Miskolc a millecentenárium évében. Szerk. Dobrossy István. Miskolc, 1997)
Ferenczy Károly bibliai tárgyú képei. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1997)
A rokokó Sixtus-kápolnája. Maulbertsch falképciklusa. (Szalon, 1998)
Önarckép tollal. Egy művészettörténész élete. Önéletrajz. (Bp., 1999)
Három évszázad Szent László-ábrázolásai. (Múzeumi füzetek. 11. Szent László király emlékei a Dunántúlon. Tanulmányok. Szerk. Kerny Terézia és Siklósi-Mikes Csaba. A Sümegi Fórum Alapítvány kiadványa. Sümeg, 2000)
Szurokfény. Szinyei-Merse Pál kései szerelme. Dokumentumregény. Ill. Máger Ágnes. (Bp., 2001)
Szőnyi István, Bernáth Aurél. Kismonográfia. (Bp., 2003)
Tempestia. Naplóregény. (Miskolc, 2004)
Domján József műhelyében. (Zempléni Múzsa, 2004). 

Irodalom

Irod.: Dobrik István: „A művészet igazában van a szabadság világa.” Beszélgetés a hetvenéves V. L. művészettörténésszel. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1989)
V. L. Életrajzi bibliográfia. Összeáll. Prejczer Paula. Ill. Máger Ágnes. (Miskolci Parthenon-Tanulmányok. Miskolc, 1994)
Zemlényi Attila: „Pap, csibész, katona.” V. L. nyolcvanéves. (Új Holnap, 1999)
Halálhír. (Népszabadság, 2004. jún. 2.)
Lengyel Gyula: In memoriam Prof. dr. V. L. (Ősi Gyökér, 2004)
A pap, a katona és a csibész. Búcsú V. L. művészettörténésztől. – Zemlényi Attila: V. L. szépírói jó emlékezete. – Antall István: V. L. művészet-történetei. (Új Holnap, 2004)
Féner Tamás: Amit megtanítottál… V. L. művészettörténész emlékére. (Fotóművészet, 2004)
Dobrik István: „Ennek a városnak nagyon érdekes és jelentős képzőművészeti félmúltja van, és ezt a félmúltat nem szabadna elfeledni.” Délutáni beszélgetés miskolci lakásán dr. V. L. művészettörténésszel, 1989. márc. 17-én. (Levéltári Évkönyv. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Évkönyve, 2006)

 

neten: V. L. életrajzi bibliográfia. 1919–2004. Összeáll. Prejczer Paula. http://mek.oszk.hu/06300/06305/06305.htm

Irod.: Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Kortárs magyar művészeti lexikon. I–III. köt. Főszerk. Fitz Péter. (Bp., 1999–2001). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője